A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) az utóbbi hónapokban többször is megpróbálta feljebb kényszeríteni az olaj világpiaci árát, egyelőre kevesebb, mint több sikerrel. Ahogy korábban írtuk, ennek részben az az oka, hogy a szervezeten kívüli kitermelők növelik a felhozatalt.
Az OPEC ezt a problémát középtávon úgy próbálja kezelni, hogy újabb tagokat toboroz a soraiba. Ez az utóbbi szűk évtizedben csak Afrikában járt sikerrel, de ezek az ország (Gabon, Egyenlítői Guinea, Kongói Köztársaság) OPEC-mércével mérve kis kitermelők. Emellett létezik még az OPEC+ néven emlegetett lazább együttműködés, ami növeli az olajkartell piacbefolyásoló erejét, bár például az eddig megjelent idei adatok nem arra utalnak, hogy Oroszország mindent megtenne a vállalt kitermeléscsökkentés végrehajtása érdekében.
Az OPEC+ tagjai közül Azerbajdzsánt és Malajziát is meghívták, hogy formálisan is csatlakozzon az OPEC-hez, de túl sok mindenen ez sem változtatna, mivel ezek világszinten szintén nem túl nagy kitermelők. A még 2020-ban megkörnyékezett Brazília pedig nemet mondott, mert nem akart részt venni a koordinált kitermeléscsökkentésben (amely az olajárak felhajtását szolgálja).
A legújabban megkörnyékezett ország Guyana, amelynek jelenleg nincs párja a világon az olajkitermelés növelését illetően, a tervek szerint 2028-ra napi egymillió hordóval nő majd a felhozatal a dél-amerikai országban.
A jelek azonban itt sem biztatóak az OPEC számára. A Wall Street Journalnak az ország alelnöke azt mondta, nem akarnak csatlakozni, mert a céljuk az, hogy minél rövidebb idő alatt minél több kőolajat tudjanak kitermelni és eladni. Ennek oka, hogy a következő évtizedekben várhatóan csökken majd a kereslet a kőolaj iránt, így addig akarják megalapozni az eddig szegény ország fejlődését az olajbevételekből, ameddig ez még lehetséges.
Világ
Fontos