Újabb tabu dőlt meg, nyugati vadászgépek érkeznek Ukrajnába
Újabb fegyverszállítási tabu dőlt meg a hétvégén, miután a hét fejlett demokráciát tömörítő G7-csoport találkozóján lényegében megígérték Ukrajnának, hogy nyugati vadászgépeket, köztük F-16-osokat fog kapni.
A háromnapos találkozó Japánban főleg az ukrajnai háborúról szólt, és Zelenszkij ukrán elnök mellett többek között Narenda Modi indiai és Lula brazil elnök is részt vett rajta.
Részletek: az USA valószínűleg közvetlenül nem fog vadászgépeket átadni Ukrajnának, hanem majd szövetségeseivel közösen dönt arról a pilóták kiképzése után, hogy mikor, ki, hány darab és pontosan milyen gépet biztosít nekik.
A képzés több hónapot fog igénybe venni, így a közeljövőben ez nem jelent változást a háború menetében. Az USA korábban 1,5 évre becsülte a képzést és a gépek átadását, de az ukránok bíznak abban, hogy ezt fel lehet gyorsítani.
Több nyugati ország, például Dánia vagy Hollandia mostanában cserélik le F-16-osaikat fejlettebb F-35-ösökre, így elképzelhető, hogy tőlük érkezhetnének Ukrajnába a vadászgépek.
Miért fontos ez? Ukrajna korábban hónapokon át lobbizott amerikai gyártású harci repülőkért, de az amerikai kormányzat mostanáig vonakodott ettől. A gépek érkezése megerősíti az ukrán légvédelmi képességeket, illetve új lehetőségeket nyit meg a nyugatról kapott, a földi csapatokat támadó fegyverek bevetésére is.
Zelenszkij történelminek nevezte a vadászgépekről szóló döntést, amely szerinte nagy erősítést fog jelenteni az ukrán hadseregnek.
Eddig csak Szlovákia és Lengyelországküldött vadászgépeket Ukrajnának, szovjet gyártású MiG-29-eseket idén tavasszal.
Tágabb kontextus: az USA és nyugati szövetségesei egymás után kezdték el olyan fegyverzeti csoportokkal támogatni Ukrajnát, amelyeket korábban kizártak az eszkalációtól tartva. Ilyenek voltak a Herszon felszabadítását megalapozó HIMARS-ok, a nyugati gyártású páncélosok, köztük a Leopard 2-es tankok.
Mindeközben fordulatos volt a hétvége a bahmuti harctéren, legalábbis nyilatkozatokban. Előbb a Wagnert vezető Jevgenyij Prigozsin jelentette be, hogy elfoglalták a várost, majd az ukrán vezetés ezt cáfolta, bár feltehetőleg már csak néhány háztömböt ellenőrizhet Ukrajna.
Ezzel párhuzamosanazt közölte az ukrán hadvezetés, hogy az oroszok „elvesztették a város körüli domináns magasságok egy részét”, és az ukránok félig körbezárták Bahmutot. Prigozsin pedig bejelentette, hogy május végéig a Wagner kivonul Bahmutból, és helyüket a reguláris haderő veszi át.
Egyszerre védené a „dolgozó emberek", a hazai ipar és a milliárdos befektetők érdekeit, újabb vámháborút ígér, ami az exportfüggő Magyarországnak is fájhat.
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.