Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2023. április 30. 17:12 Élet, Világ

Nagyon megúszós vége lett a történelem egyik legnagyobb ipari katasztrófájának

Az indiai legfelsőbb bíróság nemrég elutasította az indiai kormány keresetét, és ezzel lényegében véget vetett annak a jogi eljárásnak, amely az 1984-es bhopali ipari katasztrófa ügyében kisebb-nagyobb megszakításokkal máig elhúzódott. A vegyi üzemben 39 éve történt katasztrófa a legjobb nyilvántartások szerint közvetlenül 5295 ember halálát okozta, de a közvetve mérgezés miatt meghalt lakosok száma azóta biztosan félmillió felett van.

A katasztrófa története elég jól feldolgozott, egy akkori amerikai vállalat, a Union Carbide helyi leányának gyárában meglehetősen hanyagul kezelték az akkoriban egyébként sem gránitszilárd alapzaton álló biztonsági előírásokat, és a gondatlanság miatt jelentős mennyiségű metil-izocianát gáz került a levegőbe. A metil-izocianát elpárologva színtelen-szagtalan, vagyis lényegében nem érzékelhető gáz,

de 500-szor mérgezőbb, mint a hidrogén-cianid,

amely a krimik legendás mérge, vagyis a híres keserűmandula szagú, szobahőmérsékleten szintén könnyen párolgó folyadék. A 40 tonnás metil-izocianát felhő Bhopalban 1984. december elején beterítette a város jelentős részét, és megmérgezett közvetlenül több tízezer embert, később a szövődmények miatt emberek százezrei haltak meg.

Nem sok ehhez hasonló méretű és hatású ipari katasztrófa ismert a világtörténelemben. Ehhez képest azonban az érintettek felelősségre vonása és a károkat elszenvedők kárpótlása is meglehetősen furcsa véget ért most.

A katasztrófa után az indiai kormány gyorsan törvényt hozott, amellyel magához vonta minden károsult jogi képviseletét, hogy hamarabb és hatékonyabban el lehessen indítani az egybevont eljárást.

Mégis rendkívül bonyolult per indult meg, amelynek központi eleme az a vád volt, hogy a Union Carbide az indiai gyárában egyáltalán nem alkalmazott olyan biztonsági óvintézkedéseket, amilyeneket egyébként az amerikai üzemeiben már akkoriban is alapnak tekintett. A cég először azzal védekezett, hogy szerinte szabotázs történt, ám később ez a verzió egyre tarthatatlanabbá vált, és a felek szokás szerint megegyeztek valahol félúton. A leginkább elfogadott szakmai verzió azonban továbbra is az, hogy az amerikai cég rendkívül hanyag módon kezelte az indiai üzemét, amelyben amerikai szemmel nézve áldatlan biztonsági állapotok uralkodtak.

Az indiai kormány összesen 3,3 milliárd dollár kártérítési igénnyel lépett fel a perben, ám végül 1989-ben mindössze 470 millióban kiegyezett a céggel – a túlélők és érintettek helyi szervezeteinek legnagyobb megdöbbenésére. Utóbbiak nyilvántartásai szerint a kisebb sérüléseket elszenvedők mai értéken számolva mindössze 210 ezer forintnak megfelelő anyagi kártérítést kaptak, de érdekes módon a komolyabb sérültek is csak 220-400 ezer forintnak megfelelő rúpiában részesültek. Az elhunytak hozzátartozói körülbelül 840 ezer forintnak megfelelő kártérítést kaptak – szintén átlagos értékről van szó.

A katasztrófa után pár nappal az indiai hatóságok letartóztatták a leányvállalat amerikai vezetőjét, Warren Andersont, aki egyébként nem volt a katasztrófa napján a helyszínen, mert éppen Amerikában tartózkodott. Az amerikai kormányzat azonban nyomást gyakorolt az indiai kormányra, és Andersont először óvadék fejében szabadlábra helyezték, majd azt is engedték, hogy hazatérjen Amerikába.

A cégvezető 2014-ben halt meg úgy, hogy sosem zajlott le a pere.

Az Anderson alatti felsővezetői szintet főként indiai szakemberek alkották, közülük jó párat bíróság elé citáltak, és gondatlanság miatt két év börtönre, illetve körülbelül 400 ezer forintnak megfelelő pénzbírságra ítélték őket. A két évet sokan eleve borzasztóan kevésnek, nyomottnak tartották, ám a valóságban az elítéltek felfüggesztettet kaptak, és cellába sosem kellett vonulniuk.

A Union Carbide 1987-ben felhagyott az indiai termeléssel. Ez a hivatalos verzió, a nem hivatalosat viszont az Al Jazeera tévéadó göngyölítette fel, és e szerint a Union Carbide tevékenységét más utódcégek átvették, és még sokáig voltak beszállítói az indiai állami megrendeléseknek is. A Union Carbide mindenesetre már nem létezik, 2001-ben felvásárolta a szintén amerikai Dow Chemical.

Az indiai kormány 2010-ben még egyszer nekiveselkedett, hogy újabb kárpótlási igénnyel lépjen fel az amerikai cég ellen arra hivatkozva, hogy időközben a történetnek új elemei váltak ismertté, és az áldozatok száma jóval nagyobb, mint azt eddig gondolták. A kormány további 1,3 milliárd dollárt kért kártérítésként, miközben a károsultak szervezetei szerint 8,1 milliárdot kellett volna. Ez azonban ma már teljesen mindegy, mert a legfelsőbb bíróság több mint tíz év előkészület után nemrég úgy döntött, hogy nem lehet újranyitni az ügyet.

Csak akkor engedték volna újratárgyalni a pert, ha erős a gyanú, hogy annak idején csalással fejezték be, márpedig erre nem találtak elég bizonyítékot. Újratárgyalás esetén egyébként a 470 millió dollárt az indiai kormánynak vissza kellett volna fizetnie a cég utódjának, és újra kellett volna kezdeni a teljes kárfelmérést. Erre azonban most már biztosan nem kerül sor, és a kormány a jövőben aligha tud már újabb per indításának szándékával előállni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk114 éves reklám volt a bizonyíték, ami miatt bajba került az egész amerikai reklámszakmaMegnyílhat a lehetőség, hogy bármelyik régi reklám készítőjét bepereljék az amerikaiak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKi fogja kártalanítani a háború után a megsemmisült lakások tulajdonosait?A háború utáni sikeres kártalanítás esélyét javítja, hogy az ukrán közigazgatás gyors reakciója és a technológia is segíti az károsultakat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA növekvő geopolitikai feszültségek árnyékában készül nagyot ugrani India, kérdés, hogy lesz-e hozzá elég erejeA nyugati feldolgozóipar bevonzásával a fejlett országok közé lépne India a következő 25 évben, de lehet, hogy ez túl nagy feladat lesz.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Világ Bhopáli katasztrófa india kártérítés katasztrófa per Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán Stubnya Bence
2024. május 16. 05:35 Élet, Világ

Így lehet magyar átlagnyugdíjból élni a spanyol tengerparton

Romantikus álom vagy nagyon is kivitelezhető valóság? Mekkora tőke és nyugdíj kell hozzá? Megkérdeztük azokat, akik már kint élnek, és azokat, akik segítenek a kiköltözőknek.

Torontáli Zoltán
2024. május 9. 15:47 Adat, Élet

Durván az olcsó élelmiszerek felé lökte az infláció a bevásárlásokat

A vásárlások értéke jóval nagyobb mértékben csökkent tavaly is, mint a volumen, vagyis nagyon nagy arányú volt a lefelé vásárlás.

Váczi István
2024. május 7. 16:33 Élet

Elkezdődött a G7 új korszaka

Újult erővel, több és frissebb cikkel térünk vissza.

Fontos

Stubnya Bence
2024. május 16. 16:16 Adat, Vállalat

Nem ért véget a magyar cégek szenvedése a tavalyi csődhullámmal

Korlátozott forgalomnövekedés, csökkenő árrés és az exportáló cégek szenvedése a kereslet hiánya miatt: ezek lesznek a legnagyobb idei céges kihívások.

Stubnya Bence
2024. május 16. 13:47 Adat, Közélet

Újra lesz pénzünk fogyasztani, de még mindig túl nagy a lyuk a költségvetésen

Ugyan több előrejelzés is kicsit borúsabban látja az idei növekedési kilátásokat, mint pár hónapja, de legalább reálbér-növekedésre és több fogyasztásra számítanak.

Jandó Zoltán
2024. május 16. 10:27 Adat, Közélet

Veresége ellenére pénzügyileg más ligában focizik a Fradi, mint a többi magyar csapat

A Fradi annyi pénzből gazdálkodik, hogy még a svájci és a belga bajnokságban is a gazdagabb csapatok közé tartozna, a Paks büdzséje viszont itthon is szerénynek számít.