Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2022. május 27. 16:31 Pénz, Világ

Ki fogja kártalanítani a háború után a megsemmisült lakások tulajdonosait?

A háború kitörése óta nagyjából 6,6 millió ember menekült el Ukrajnából az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) becslése szerint, emellett körülbelül 8 millióra tehető azoknak a száma, akik elhagyták az otthonukat a háború miatt, de Ukrajnában maradtak.

Az orosz csapatok Ukrajnán belüli visszahúzodásával azonban a menekültek egy része már vissza tudott térni az országba: szintén ENSZ-adatok alapján május közepéig 1,8 millió ukrán tért vissza Ukrajnába, és a határőrség becslése alapján naponta 30 ezer ukrán tér haza azóta is. A biztonságosnak számító országrészekbe tömegesen érkeznek az emberek, Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere szerint nagyjából a főváros háború előtt lakosságának kétharmada tartózkodik mostanában a városban.

És habár a háború az ország jelentős részében dúl még, a biztonságossá váló területeken újra beindult az élet, és ahogy az Washington Post riportjából kiderül, a lerombolt városok és falvak újjáépítése is. Ez a riport szerint egyelőre önkéntes alapon működik, de Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke kedden bejelentette, hogy a kormánya dolgozik a lakhatási helyzet stabilizálásán, és a lerombolt lakások újjáépítésén. Az elnök azt mondta, első lépésben a belső menekültek ideiglenes lakhatását kell megoldaniuk, a második szakaszban az orosz hadsereg által elpusztított városokat kell újjáépíteniük, a harmadik szakaszban pedig az ukrán hadsereg tagjainak lakhatását kell megoldaniuk.

Zelenszkij arról is beszélt, hogy az ukrán kormány már felvette a kapcsolatot építészekkel és nemzetközi donorokkal, de a konkrét újjáépítési terveket csak később fogják közzétenni. Ennek kapcsán egy rakás kérdés merül fel az újjáépítés fázisainak időzítésétől kezdve odáig, hogy milyen stílusban építsék újra a lerombolt városokat. Ebben a cikkben annak néztünk utána, hogy a háborúban elpusztult vagy károsodott lakások tulajdonosainak milyen lehetőségei vannak a kárpótlásra, és hogy a történelmi tapasztalatok alapján Ukrajna esetében milyen források állhatnak majd rendelkezésre a magánszemélyek kárpótlására.

Honnan lesz rá pénz?

Kezdjük az utóbbival. Az ingatlanbiztosítási szerződésekben a háború és a természeti katasztrófák jellemzően vis maior helyzetnek számítanak, ezért a háborúban megrongálódott ingatlanok tulajdonosainak a magánbiztosítójuk részéről nem jár kártérítés. Államközi szinten ugyanakkor több háborús konfliktust követő kártérítési megállapodásra is említett példát megkeresésünkre Hoffmann Tamás nemzetközi jogász, a Corvinus Egyetem docense.

1991-ben az ENSZ Biztonsági Tanácsa például arra kötelezte Irakot, hogy 52,4 milliárd dollárnyi kártérítést fizessen magánszemélyeknek, vállalatoknak és kormányzati szervezeteknek, akiknek veszteségei keletkeztek abból, hogy Irak megtámadta Kuvaitot. Irak az olajbevételeiből fizeti a kártérítést, amiből tavalyig 49,5 milliárd dollárt törlesztett. Ezt az érintett magánszemélyek akár az ingatlanjaikban keletkezett károk megtérítésére is használhatják, ugyanakkor Hoffmann arra is felhívta a figyelmet, hogy

a kártérítések kifizetései elhúzódhatnak, ez esetben például több mint 30 évig.

Egy másik példa az 1978-as iráni iszlám forradalmat követő megállapodás az USA és Irán között, amely keretein belül egy választott bíróság amerikai és iráni állampolgárok számára ítélt meg a forradalom kapcsán elszenvedett károk miatt több több milliárd dollárnyi kártérítést. A kártérítések kifizetése ebben az esetben is évtizedeket keresztül húzódott el.

Ezekben az esetekben állami költségvetésekből fizették a kártérítéseket, és ehhez képest teljesen más jogi vonzatai lennének Hoffmann szerint az Európai Bizottság javaslatának, ami a szankciók keretein belül befagyasztott orosz vagyonokból fedezné Ukrajna kártalanítását. Ennek kapcsán Hoffmann megjegyezte, hogy habár alapjáraton a nemzetközi emberi jogi egyezmények tiltják a tulajdontól való megfosztást, meghatározott célok érdekében jogilag lehetséges a tulajdon korlátozása. Ebben az esetben azonban sok mindent bizonyítani kellene, például azt, hogy az adott személyek vagyona kötődött az orosz államhoz.

Mitől függ, hogy ki kaphat kártérítést?

A kártérítések feltételei és ennek történelmi előzményei kapcsán április közepén közölt részletes cikket a Foreign Policy. Gregory Myers, az Egyesült Államokhoz tartozó Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség földbérleti és tulajdonjogokkal foglalkozó irodájának korábbi igazgatója és Julija Panfil, a New America nevű civil szervezet föld- és lakhatási programjának igazgatója ebben a korábbi háborús kártérítések tapasztalatait összegezve azt írja, a kártérítési folyamatok jellemzően nagyon elhúzódnak, és többnyire nem túl sikeresek. 

Orosz rakétatámadásban megsérült lakóépület Kijevben. Fotó: AFP/Europress

Ukrajna esetében szerintük a legnagyobb kockázatot az jelentheti, ha az orosz hadsereg egyes területeket hosszabb távon is ellenőrzés alatt tart majd. Ezeken a területeken jogilag nagyon bonyolult helyzetek alakulhatnak ki a helyi ingatlanok tulajdonosainak kártérítésére vonatkozóan.

Történelmi távlatokban azonban inkább a bizakodásra okot adó tényezőből van több. Nagyon fontos, hogy Ukrajnában jól működő önálló földhivatali rendszer épült ki a Szovjetuniótól való függetlenedés után. Más országokban, például Dél-Szudánban vagy Kelet-Timorban hasonlóan komoly háborúk után a kártanítást nagyon megnehezítette a megfelelő minőségű föld- és ingatlannyilvántartás hiánya. Persze az is fontos, hogy a kártérítést igénylők is őrizzék meg azokat a dokumentumokat, amikkel igazolni tudják az ingatlantulajdonukat, és a kormány részéről is lépéseket kell tenni a földhivatali dokumentumok megóvása, digitalizálása érdekében.

Az is elősegíti a jövőbeli kártérítések megítélését, hogy az ukrán állam már a háború idején elkezdte ezeket előkészíteni. A háborúkat követő kártérítési folyamatokat meghatározó ENSZ-szabályozás (az ún. Pinheiro-alapelvek) viszonylag széles körben ad lehetőségeket a tulajdonviszony bizonyítására, amit ráadásul már most számos technológiai és közigazgatási innováció könnyíti Ukrajna esetében. 

Április elejéig az ukrán Digitális Transzformációért felelős Minisztérium közleménye alapján például már 66 ezer kártérítési kérelem érkezett be a pár évvel ezelőtt indított kormányzati mobilalkalmazáson keresztül. Emellett az is segíthet, hogy jó minőségű műholdfelvételek állnak rendelkezésre az ország háború előtti és utáni állapotáról, és az ukránok jelentős része rendelkezik okostelefonnal. Így azon kívül, hogy valószínűleg sok fotóval is be tudják bizonyítani, hogy korábban hol laktak, jelentős mennyiségű olyan adatot halmoztak fel a mobilhasználat során, amivel szintén bizonyítani lehet, hogy hol éltek a háború előtt.

Myera és Pandfil utolsóként arra a szempontra emlékeztet, hogy nagyon fontos, hogy amikor eljutunk oda, a kártérítések kérdése bekerüljön a tűzszüneti- vagy békeszerződésbe, a boszniai, a dél-szudáni és a hegyi-karabahi háborúkat lezáró szerződésekből ugyanis ez hiányzott, ami évtizedekre instabil helyzetnek és jogvitáknak ágyazott meg.

Ráadásul még a sikeres kártérítési folyamatok sem mentesek a konfliktusoktól. Azerbajdzsánban például komoly társadalmi feszültségekhez vezetett, hogy a kormány közel egy évtizeden át nyújtott lakhatási és megélhetési támogatást a hegyi-karabahi konfliktus miatt kitelepített mintegy egymillió azeri családnak. Ezt ugyanis igazságtalannak érezték az ország más részein élő, nem kitelepített, de a háború okozta gazdasági nehézségekkel küzdő azerbajdzsániak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkUkrajna gyorsan nagy bajba kerül, ha nem kap óriási pénzügyi segítségetAz amerikai pénzügyminiszter szerint Ukrajnának gyorsan nagyon jelentős pénzügyi segítségre van szüksége, mert enélkül nem lesz képes folytatni a küzdelmet az orosz agresszióval szemben.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkGolyóálló mellényben dolgozó mezőgazdasági munkások tartják életben az ukrán gazdaságotHa golyóálló mellényben is, de kimennek dolgozni az ukrán földekre, és ahol már nincsenek közvetlen harcok, az üzemek is termelnek. A gazdaság így is 35-45 százalékkal eshet vissza az idén.

Pénz Világ háború kártérítés lakás nemzetközi jog Ukrajna Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Török Zoltán
2022. június 28. 13:09 Pénz

Nem várható erősebb forint, és ez tovább fűti az inflációt

Sokkal rosszabbul teljesít idén a forint, mint a cseh korona és a lengyel złoty, az ezt okozó tényezőkben pedig egyelőre nem várható pozitív fordulat.

Suppan Gergely
2022. június 27. 16:06 Pénz

Kell-e aggódnunk a magyar ikerdeficit miatt?

Több mint egy évtized után újra ikerdeficit alakult ki, azaz egyszerre negatív a költségvetés és a külső fizetési mérleg egyenlege. Sok azonban a különbség a 2000-es évekhez képest.

Jandó Zoltán
2022. június 26. 16:13 Pénz

Sokkal kevésbé hatékony, cserébe sokkal drágább a magyar rezsicsökkentés, mint a külföldi megoldások

A magyar rezsicsökkentés teljesen egyedi, hiszen ennyire differenciálatlan támogatás sehol máshol nincs. Ez viszont egyáltalán nem biztos, hogy jó.

Fontos

Bucsky Péter
2022. június 29. 04:34 Világ

Nem az ukránokon múlik, de kilátástalan, hogy nyugat felé elszállítsák az összes gabonájukat

Hiába van elég vasúti kocsijuk, ha az uniós országokban hiányzik a kapacitás a sok millió tonnányi gabona fogadására, kezelésére és továbbítására.

Jandó Zoltán
2022. június 28. 15:07 Közélet, Vállalat

Újra jön Magyarországra az orosz gáz déli irányból

Egyelőre úgy tűnik, hogy alaptalanok voltak azok a félelmek, miszerint az oroszok ezen a vezetéken sem indítják újra a szállításokat a korábbi mennyiségben.

Torontáli Zoltán
2022. június 28. 09:20 Vállalat

A kis boltos fog tönkremenni, ha a drágulás miatt spórolnod kell

Ha a lakosság kevesebb élelmiszert vesz, az egyébként is vergődő kis boltok megoldhatatlan üzleti feladattal találják szembe magukat.