Tavaly áprilisban egy liter napraforgó étolaj a négy nagy boltláncban átlagban 507 forint volt. Idén április végén már 552 forintot kellett érte fizetni, és bár az árstop meghosszabbítása miatt ez legalább július elejéig így marad, egy G7-nek nyilatkozó boltos szerint a nagykerár jelenleg 1000 forint körül alakul, és ő maga 1250 forintért adná, ha nem lenne hatóságilag előírva, hogy mennyiért szabad.

Az ukrajnai háború egyik legjelentősebb világgazdasági következménye az étolaj drágulása, és bár az árstop miatt Magyarországon a lakosság számára nem érzékelhető, hosszú távú árnyomást okozhat az, hogy a háború miatt idén összezuhanhat Ukrajnának, a világ egyik legnagyobb napraforgóolaj-termelőjének az exportja. Ahogy az NBC News riportjából kiderül, a probléma jelenleg nem az, hogy ne lenne elég termény, hanem az, hogy az árut nem tudják eljuttatni a harcok miatt lezárt kikötőkbe, és még lezárások nélkül is problémás lenne a szállítás az üzemanyaghiány miatt. Ukrajna kivitelének jelentős részét teszi ki a mezőgazdasági export: kukoricából, búzából és napraforgómagból készült termékekből globálisan is meghatározó szereplő, és ez a három termény adja együtt nagyjából az export negyedét. Emiatt az árak elszállása főleg a szegényebb országokban élelmiszerválság kialakulását vonhatja maga után.

Hosszabb távon az is problémát jelent, hogy egyrészt sok mezőgazdasági területet szállt meg az orosz hadsereg, máshol pedig még mindig harcok dúlnak. Egyes becslések szerint a mezőgazdasági területek negyede válik használhatatlanná 2022-ben ezek miatt.

Dmytro Los, az Ukrán Üzleti és Kereskedelmi Szövetség elnöke a német Deutsche Welle-nek azt mondta, Ukrajna első számú prioritása most a saját lakosságának élelmezése, a gabonaexport pedig idén 30-50 százalékkal csökkenhet amiatt, hogy a termés nagy része betakarítatlanul marad. A harcok által közvetlenül nem érintett mezőgazdasági területeken nem hagyták abba a munkát, a háborús zónákhoz közeli területeken így nem ritka a golyóálló mellényben dolgozó ukrán mezőgazdasági munkások látványa.

Traktor halad el egy orosz rakéta szántóföldbe fúródott részegysége mellett, nem messze Harkiv városától 2022. május 8-án. Fotó:AFP/Europress

Vannak, akik a háborúban harcolnak, én pedig itt harcolok a mezőkön

– mondta Jurij, egy traktoros az NBC-nek.

A háború kitörését követő hetekben felméréstől függően az ukrán cégek fele-kétharmada nyilatkozta azt, hogy felfüggesztette a működését. Az orosz támadás utáni hetekben leálló termelés március közepétől a gazdaság más részeiben is újrakezdődött az ország középső és nyugati részében, majd április közepén ezt egy újabb hullám követte, miután az orosz hadsereg elhagyta Kijev, Csernigov és Szumi területeit.

Az autógyártás iránt kifejezetten nem érdeklődő magyar újságolvasók tízezrei ismerkedhettek meg a háború első heteiben a kábelkorbács kifejezéssel, miután a győri Audi és a kecskeméti Mercedes is a termelése átszervezésére kényszerült. Ennek az volt az oka, hogy több ilyen alkatrészt gyártó ukrajnai üzem, például a Volkswagennek és a BMW-nek beszállító német Leonié is leállt a háború miatt. Március vége óta az üzem termelését például több lépésben 70 százalékra növelték.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár látta a fényt az alagút végén, de a háború miatt bukta az idei terveit a magyar járműiparMár úgy tűnt, hogy fellélegezhet az iparág a járvány miatt kialakuló gyártási káosz csillapodása után, amikor a háború keresztülhúzta az optimista számításokat.

A bécsi Nemzetközi Gazdaság-összehasonlító Intézet (Wiener Institut für Internationale Wirtschaftsvergleiche – Wiiw) elemzése szerint azokon a területeken, ahol nincsenek harcok, a gazdaság eddig meglepően rugalmasnak bizonyult. Viszont a gazdasági tevékenység jelentős része zajlott olyan régiókban, amit háború sújt: az ipari termelés 43, a mezőgazdasági termelés 34 százaléka volt megszállt területeken az intézet által idézett becslések szerint, és a GDP 53 százalékát termelték meg itt. 

A háborús övezetekben kieső termelés és az ország többi részének vártnál erősebb gazdaság teljesítménye összességében

a nemzeti össztermék 38-45 százalékos visszaesését eredményezheti 2022 egészében.

Más előrejelzések is nagyjából ilyen mértékű recessziót valószínűsítenek, a Nemzetközi Valutaalap 35, a Világbank 45 százalékos visszaesésre számít, ami megegyezik az ukrán Pénzügyminisztérium várakozásaival is.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet becslése szerint a háború kezdete óta 4,8 millió munkahely szűnt meg, és így a háború előtti foglalkoztatottság 30 százaléka esett ki a 44 milliós lakosságú országban. A Wiiw előrejelzése szerint az ország gazdasági kilátásai még egy közeljövőben létrejövő tűzszünet esetén is borúsak lennének, 2024 előtt nem lenne reális egy erőteljesebb fellendülés, mert a magánbefektetők valószínűleg csak lassan térnek vissza az országba.

A gazdaságot jelenleg a költségvetési és a monetáris politika tartja lélegeztetőgépen: az ukrán jegybank a háború kitörését követően rögzítette a hrivnya árfolyamát, és tőkekorlátozásokat vezetett be, a vállalkozások pedig adókedvezményeket és kedvezményes hiteleket kaptak. A költségvetési helyzet szörnyű: az állam adóbevételei összeomlottak, a hadsereg finanszírozása és a humanitárius helyzet kezelése pedig viszi a pénzt, ami miatt az IMF csaknem 20 százalékos költségvetési hiánnyal számol az idei évre.

Az ukrán állam finanszírozását a háború kitörése óta újabb nemzetközi mentőhitel-csomagok is biztosítják, az IMF 1,4, a Világbank 2,5 milliárd dollár értékben hitelezi az országot. Ennél azonban hosszú távon több pénzre lesz szüksége az országnak, a valutaalap becslése szerint csak a kormány alapvető feladatainak ellátása havi 5 milliárd dollárba kerül. Emiatt az ország egyébként is jelentős államadóssága tovább növekedhet, és felmerülhet az államcsőd veszélye, ami miatt sokan már most az ukrán államadósság újratárgyalásának, vagy részleges elengedésének lehetőségét pedzegetik. Rövidtávon az olyan pénzügyi megoldások segíthetnek, amik nem növelik tovább az államadósságot, mint az a 40 milliárd dolláros segélycsomag, amit az amerikai képviselőház a napokban szavazott meg. Ennek jelentős részét katonai, kisebb részét pedig humanitárius célokra tudják felhasználni.

Hosszabb távon pedig az ország újraépítésének pénzügyi vonatkozásai válhatnak fontosabbá. A Kijevi Közgazdasági Iskola becslései alapján az invázió kezdete óta a közvetlen infrastrukturális károk összege elérte a 92 milliárd dollárt, és a háború hetente nagyjából további 4,5 milliárd dollár kárt okoz. Ha az infrastruktúrában keletkezett károkhoz a GDP-re gyakorolt hatásokat, a beruházások leállását és az országból elmenekülő munkavállalók millióinak elvándorlását együtt vesszük, az elemzés szerint a kár elérheti a 600 milliárd dollárt, ami az éves GDP közel négyszerese. A londoni Gazdaságpolitikai Kutatóközpont (Centre for Economic Policy Research – CEPR) tanulmánya szerint a teljes újjáépítési költség 220-540 milliárd dollár körül mozog majd.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkUkrajna 30 éve egy gazdasági tragédia, ezért ennyire sérülékenyA szomszédos ország a rendszerváltás óta mutatja, hogy mit nem szabad csinálni a gazdasággal, eddig szinte mindent elrontottak, amit csak lehetett.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ gazdaságpolitika háború mezőgazdaság recesszió Ukrajna Olvasson tovább a kategóriában