Kijev hajlandó Moszkvával tárgyalni a Krím jövőjéről, ha az ukrán hadsereg eléri az oroszok által megszállt félsziget határát – mondta Volodimir Zelenszkij elnök egyik vezető tanácsadója a Financial Timesnak.
Miért fontos? Andrij Szibiha, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetőjének nyilatkozata az első olyan megnyilvánulás ukrán részről a Kremllel tavasszal megszakított béketárgyalások óta, ami az ukrán fél nyitottságát fejezi ki a béketárgyalások újrakezdése iránt.
- Ha teljesítik a stratégiai céljaikat a hadszíntéren, nyitottak a diplomáciai megoldásra, de Szibiha hozzátette, hogy ez nem jelenti azt, hogy kizárnák a Krím felszabadításának lehetőségét katonai eszközökkel.
Felülnézet: a nyilatkozat megkönnyebbülést jelenthet azoknak a nyugati vezetőknek, akik nem hiszik, hogy az ukrán hadsereg képes lenne a Krím visszaszerzésére, és aggódnak amiatt, hogy a Krím megtámadása a konfliktus nukleáris fegyverek bevetésével együtt járó eszkalációjához vezetne.
Előzmények: Zelenszkij többször is beszélt arról, hogy Ukrajna célja az összes orosz megszállás alatt álló terület visszaszerzése, beleértve a Krím-félszigetet is, amit Oroszország 2014 februárjában szállt meg, majd annektált.
- Tavaly májusban viszont azt is mondta, hogy Ukrajna nyitott lenne egy békemegállapodásra, ha az orosz hadsereg visszavonulna a megszállt kelet-ukrajnai területekről, és arra is utalt, hogy így a Krím kérdését később diplomáciai úton rendezhetnék.
A potenciális diplomáciai rendezés szempontjából az is fontos fejlemény, amit Fu Cong, Kína európai uniós diplomáciai testületének vezetője mondott egy interjúban a New York Times-nak.
- Kína nem ismeri el a megszállt megyék elcsatolását, és a Krímét sem – mondta Fu a lapnak a francia elnök és az Európai Bizottság elnökének kínai látogatását megelőzően.
- Csütörtökön Macron Pekingben arra kérte a kínai elnököt, hogy “térítse észhez Oroszországot, és segítsen a feleket tárgyalóasztalhoz ültetni”.
Igen, de: a Krím elengedését nehéz lenne átvinni az ukrán belpolitikában. Egy friss felmérés szerint az ukránok 87 százaléka elfogadhatatlannak tart bármilyen területi engedményt a béke elérése érdekében, és 64 százalékuk még akkor is vissza akarja szerezni a Krímet, ha ez a háború elhúzásához vezet.
