Kijev hajlandó Moszkvával tárgyalni a Krím jövőjéről, ha az ukrán hadsereg eléri az oroszok által megszállt félsziget határát – mondta Volodimir Zelenszkij elnök egyik vezető tanácsadója a Financial Timesnak.

Miért fontos? Andrij Szibiha, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetőjének nyilatkozata az első olyan megnyilvánulás ukrán részről a Kremllel tavasszal megszakított béketárgyalások óta, ami az ukrán fél nyitottságát fejezi ki a béketárgyalások újrakezdése iránt.

• Ha teljesítik a stratégiai céljaikat a hadszíntéren, nyitottak a diplomáciai megoldásra, de Szibiha hozzátette, hogy ez nem jelenti azt, hogy kizárnák a Krím felszabadításának lehetőségét katonai eszközökkel.

Felülnézet: a nyilatkozat megkönnyebbülést jelenthet azoknak a nyugati vezetőknek, akik nem hiszik, hogy az ukrán hadsereg képes lenne a Krím visszaszerzésére, és aggódnak amiatt, hogy a Krím megtámadása a konfliktus nukleáris fegyverek bevetésével együtt járó eszkalációjához vezetne.

Előzmények: Zelenszkij többször is beszélt arról, hogy Ukrajna célja az összes orosz megszállás alatt álló terület visszaszerzése, beleértve a Krím-félszigetet is, amit Oroszország 2014 februárjában szállt meg, majd annektált.

• Tavaly májusban viszont azt is mondta, hogy Ukrajna nyitott lenne egy békemegállapodásra, ha az orosz hadsereg visszavonulna a megszállt kelet-ukrajnai területekről, és arra is utalt, hogy így a Krím kérdését később diplomáciai úton rendezhetnék.

A potenciális diplomáciai rendezés szempontjából az is fontos fejlemény, amit Fu Cong, Kína európai uniós diplomáciai testületének vezetője mondott egy interjúban a New York Times-nak.

• Kína nem ismeri el a megszállt megyék elcsatolását, és a Krímét sem – mondta Fu a lapnak a francia elnök és az Európai Bizottság elnökének kínai látogatását megelőzően.
• Csütörtökön Macron Pekingben arra kérte a kínai elnököt, hogy “térítse észhez Oroszországot, és segítsen a feleket tárgyalóasztalhoz ültetni”.

Igen, de: a Krím elengedését nehéz lenne átvinni az ukrán belpolitikában. Egy friss felmérés szerint az ukránok 87 százaléka elfogadhatatlannak tart bármilyen területi engedményt a béke elérése érdekében, és 64 százalékuk még akkor is vissza akarja szerezni a Krímet, ha ez a háború elhúzásához vezet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsillogóan berendezett kirakat lett csak a Putyin-Hszi találkozóSzép szavakból nem volt hiány, de az orosz-kínai partnerség már nem korlátok nélküli, és egyelőre új gázvezeték sem épül.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTizenöt évet vesztett, de stabilizálódott az ukrán gazdaságA tavalyi, 30 százalékos visszaesés után idén normalizálódni kezdett a gazdasági helyzet Ukrajnában, de az újjáépítés így is évtizedes projektnek ígérkezik.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ béketárgyalások diplomácia Kína krím orosz-ukrán háború Oroszország Ukrajna Olvasson tovább a kategóriában