Az utóbbi hónapokban elmélyült az Oroszország és Irán közötti katonai együttműködés, az oroszok jelentősen segítik Irán kémszoftverek által biztosított és egyéb digitális megfigyelési képességeinek fejlesztését, illetve Moszkva és Teherán szorosan együttműködik a kiberhadviselés fejlesztésében – írja a Wall Street Journal anonim forrásokra hivatkozva.
Oroszországnak és Iránnak eddig is fejlett kiberhadviselési képességei voltak, és a katonai-politikai együttműködésük is évek óta tart. Az elemzők szerint azonban ez eddig a digitális hadviselés terén inkább kibervédelmi fejlesztéseket jelentett, Oroszország ugyanis eddig attól tartott, hogy ha kibertámadásokhoz használt programokat ad el Iránnak, akkor azok a dark weben fognak kikötni.
Ezt a félelmét azonban az ukrajnai háborúban elszenvedett kudarcok nyomán félretette, pontosabban az együttműködés lehetséges haszna felértékelődött. Úgyhogy Moszkva kiszélesítette az Iránnal megosztott digitális képességeit. A szoftverek között lehetnek mindenféle képi és audio alapú kémprogramok, illetve célszemélyek telefonját feltörő rendszerek.
A kiberfegyverkezési együttműködés azok után mélyült el, hogy Teherán az ukrán fronton használatos drónokat adott el Moszkvának – bár ez nem hivatalos információ, az eladást névtelen iráni és amerikai források is megerősítették. Pont a napokban jelent meg egy felvétel, amelyen az ukrán hadsereg egy tagja olyan drónokat mutatott be, amelyek az ukrajnai háború kitörése után készültek, és biztosan Iránban.
Ukrainian “drone hunters” showed what the Iranian UAvs look like inside. According to them, although Iran denied the supply of drones to Russia, many of the boards are inscribed in Farsi. And many electronic components of drones are made in the West, including the USA and Japan.… pic.twitter.com/gpTEgjnHrZ
— Dmitri (@wartranslated) March 27, 2023
Ezen kívül a források szerint Irán arról is biztosította Oroszországot, hogy ellátja rövid hatótávolságú rakétákkal, valamint harckocsi- és tüzérségi lőszerekkel. (Az előbbieknek egyelőre nincs nyomuk Ukrajnában, és a lőszerekből sem tűnt fel nagyobb mennyiség.) Az orosz kibertámogatás mellett Teherán több tucat korszerű orosz harci helikoptert és vadászgépet is kért Moszkvától, valamint segítséget a saját nagy hatótávú rakétaprogramjának fejlesztéséhez.
A helikopterek átadását nehezítheti, hogy az oroszoknak pótolniuk kell az ukrajnai veszteségeket, ami viszont a vadászgépeket illeti, állítólag már nyélbe is ütötték az üzletet Szu-35-ösök iráni megvásárlásáról. A feltételezések szerint Irán azokat a vadászgépeket kaphatja meg, amelyeket korábban Egyiptom megrendelt, de nem vett át, és az orosz légierő sem tartott igényt ezekre a Szu-35-ösökre. A rendelés eredetileg 24 gépre szólt, de valószínűleg csak mintegy 15 készült el ténylegesen belőlük az egyiptomi üzlet kútba eséséig.
