Ahogy arról a magyar sajtó is beszámolt, Svájc továbbra is ragaszkodik a szigorú semlegességéhez az orosz-ukrán háborúban, és inkább megsemmisíti elavult, de még működőképes brit légvédelmi rendszereit, semmint hogy átadja a civil lakosságot is sújtó orosz rakétatámadások ellen küzdő Ukrajnának.
Az ukrajnai háború kirobbanása óta Svájc számos alkalommal blokkolta az országban gyártott fegyverek vagy lőszerek Ukrajnába szállítását, és noha volt kezdeményezés arra, hogy ez megváltozzon, ezt a parlament végül leszavazta. Az ország elnöke pár napja egy interjúban olyan vehemensen vette védelmébe az ország hagyományos semlegességét, hogy egyenesen azt mondta:
a svájci fegyvereket tilos háborúban használni.
Erre sokan felkapták a fejüket, minimum különösnek, de inkább nevetségesnek vagy szánalmasnak minősítve ezt a nyilatkozatot. Jogosan adódik ugyanis a kérdés: végső soron mi másra szolgálnának a fegyverek, mint hogy ha szükséges, használják őket egy háborúban? Fel lehet hozni természetesen az elrettentést, de ez csak akkor hiteles, ha tényleg be lehet őket vetni – ez még az atomfegyverek esetében is így van.
Az ugyanis egy dolog, hogy a vásárló ország nem rendelkezhet szabadon a megvett készleteivel, a továbbértékesítést lényegében minden gyártó ország engedélyhez köti. De a svájci elnök szavai azt jelentik, hogy ha egy ország saját maga használja önvédelemre a svájci gyártású fegyvereit, akkor a háború kirobbanása után nem számíthat arra, hogy alkatrészekhez és lőszerhez jut Svájcból, így pedig csak korlátozott ideig használhatók az eszközök. Politikai-jogi szakértők szerint pedig tényleg ez a helyzet, ha például a NATO hadviselő féllé válna az ukrajnai háborúban, akkor egyetlen NATO-tagállamba se lehetne svájci fegyvert vagy bármilyen hadianyagot szállítani.
A németek már meg is unták a dolgot, és az Ukrajnának leszállított Gepard légvédelmi páncélosok – korábban Svájcban előállított – lőszereinek gyártására Németországban hoznak létre gyártósort.
A svájci fegyvergyártók nemrég figyelmeztettek is: ha nem változik a szigorú semlegesség, akkor a helyi hadiipari cégek vagy csődbe mennek, vagy külföldre viszik a termelést. Pedig az ágazat tavaly kifejezetten sikeres évet zárt, a kivitel értéke egymilliárd dollárra nőtt. Igaz, ez így is csak az ország termékexportjának 0,25 százaléka, vagyis összességében nem túl nagy a hadiipar szerepe a svájci gazdaságban.
Világ
Kifürkészhetetlen, hogy milyen gazdaságpolitika jön, ha Trump nyer
Egyszerre védené a „dolgozó emberek", a hazai ipar és a milliárdos befektetők érdekeit, újabb vámháborút ígér, ami az exportfüggő Magyarországnak is fájhat.
A Lukoil-blokád csak újabb ürügy az ukrajnai magyar vétóra, meddig mehet ez?
A fegyverszállításokat ugyan nem tudja blokkolni Magyarország, de a támogatások kifizetését igen, és minden jel szerint meg is teszi, amíg lehet.
Mennyi esélye van Kamala Harrisnek legyőzni Trumpot?
A fogadóirodák oddsai alapján 38 százalék, de az elmúlt hetekben már minden felmérés azt mutatta, hogy több, mint a regnáló elnöknek.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
