Ahogy arról a magyar sajtó is beszámolt, Svájc továbbra is ragaszkodik a szigorú semlegességéhez az orosz-ukrán háborúban, és inkább megsemmisíti elavult, de még működőképes brit légvédelmi rendszereit, semmint hogy átadja a civil lakosságot is sújtó orosz rakétatámadások ellen küzdő Ukrajnának.
Az ukrajnai háború kirobbanása óta Svájc számos alkalommal blokkolta az országban gyártott fegyverek vagy lőszerek Ukrajnába szállítását, és noha volt kezdeményezés arra, hogy ez megváltozzon, ezt a parlament végül leszavazta. Az ország elnöke pár napja egy interjúban olyan vehemensen vette védelmébe az ország hagyományos semlegességét, hogy egyenesen azt mondta:
a svájci fegyvereket tilos háborúban használni.
Erre sokan felkapták a fejüket, minimum különösnek, de inkább nevetségesnek vagy szánalmasnak minősítve ezt a nyilatkozatot. Jogosan adódik ugyanis a kérdés: végső soron mi másra szolgálnának a fegyverek, mint hogy ha szükséges, használják őket egy háborúban? Fel lehet hozni természetesen az elrettentést, de ez csak akkor hiteles, ha tényleg be lehet őket vetni – ez még az atomfegyverek esetében is így van.
Az ugyanis egy dolog, hogy a vásárló ország nem rendelkezhet szabadon a megvett készleteivel, a továbbértékesítést lényegében minden gyártó ország engedélyhez köti. De a svájci elnök szavai azt jelentik, hogy ha egy ország saját maga használja önvédelemre a svájci gyártású fegyvereit, akkor a háború kirobbanása után nem számíthat arra, hogy alkatrészekhez és lőszerhez jut Svájcból, így pedig csak korlátozott ideig használhatók az eszközök. Politikai-jogi szakértők szerint pedig tényleg ez a helyzet, ha például a NATO hadviselő féllé válna az ukrajnai háborúban, akkor egyetlen NATO-tagállamba se lehetne svájci fegyvert vagy bármilyen hadianyagot szállítani.
A németek már meg is unták a dolgot, és az Ukrajnának leszállított Gepard légvédelmi páncélosok – korábban Svájcban előállított – lőszereinek gyártására Németországban hoznak létre gyártósort.
A svájci fegyvergyártók nemrég figyelmeztettek is: ha nem változik a szigorú semlegesség, akkor a helyi hadiipari cégek vagy csődbe mennek, vagy külföldre viszik a termelést. Pedig az ágazat tavaly kifejezetten sikeres évet zárt, a kivitel értéke egymilliárd dollárra nőtt. Igaz, ez így is csak az ország termékexportjának 0,25 százaléka, vagyis összességében nem túl nagy a hadiipar szerepe a svájci gazdaságban.
Világ
Nem tud úgy táncolni Ukrajna, ahogy Orbán Viktor fütyül
Eddig nem volt sapka az ukránokon, de az sem számít, hogy most már van.
Korea is kipróbálta Matolcsy csodafegyverét, de több kárt hozott, mint hasznot
Dél-Korea 2017 után jelentősen növelte a kkv-k állami hitelezését, de az olcsó hitelek hatására romlott a vállalkozások teljesítménye.
A hírolvasóért zajló verseny egyik legnagyobb vesztese maga a hírolvasó lesz
A figyelem egyre szélsőségesebb ingerekkel kelthető csak fel, de ennek ára van a hétköznapokban.
Fontos
A TikTokot nem tudja betiltani a kormány, úgyhogy a telefonokat tiltaná ki az osztálytermekből
Legutóbb Nagy-Britanniában léptek az egységes tiltás irányában, de Németországban például az iskolák saját hatásköre a kérdés. Most talán fordulat készül a magyar szabályozásban.
Csaknem egyhavi nettó átlagkeresetet költünk magánegészségügyi ellátásra évente, pedig volna olcsóbb megoldás
Magyarországon csak a lakosság 12 százaléka rendelkezik magán egészségbiztosítással.
Az MVM innovációja miatt ugrott meg az átalányt fizető gázfogyasztók számlája
Számos átalány fizetést/egyenletes részszámlázást választó háztartás nem érti, miért kaptak kiugró összegű számlákat a 2023-24 első hónapjaiban, miközben várható fogyasztásuk, a számláikban szereplő átalány mennyisége nem nő, esetleg még csökken is.
