Ahogy arról a magyar sajtó is beszámolt, Svájc továbbra is ragaszkodik a szigorú semlegességéhez az orosz-ukrán háborúban, és inkább megsemmisíti elavult, de még működőképes brit légvédelmi rendszereit, semmint hogy átadja a civil lakosságot is sújtó orosz rakétatámadások ellen küzdő Ukrajnának.
Az ukrajnai háború kirobbanása óta Svájc számos alkalommal blokkolta az országban gyártott fegyverek vagy lőszerek Ukrajnába szállítását, és noha volt kezdeményezés arra, hogy ez megváltozzon, ezt a parlament végül leszavazta. Az ország elnöke pár napja egy interjúban olyan vehemensen vette védelmébe az ország hagyományos semlegességét, hogy egyenesen azt mondta:
a svájci fegyvereket tilos háborúban használni.
Erre sokan felkapták a fejüket, minimum különösnek, de inkább nevetségesnek vagy szánalmasnak minősítve ezt a nyilatkozatot. Jogosan adódik ugyanis a kérdés: végső soron mi másra szolgálnának a fegyverek, mint hogy ha szükséges, használják őket egy háborúban? Fel lehet hozni természetesen az elrettentést, de ez csak akkor hiteles, ha tényleg be lehet őket vetni – ez még az atomfegyverek esetében is így van.
Az ugyanis egy dolog, hogy a vásárló ország nem rendelkezhet szabadon a megvett készleteivel, a továbbértékesítést lényegében minden gyártó ország engedélyhez köti. De a svájci elnök szavai azt jelentik, hogy ha egy ország saját maga használja önvédelemre a svájci gyártású fegyvereit, akkor a háború kirobbanása után nem számíthat arra, hogy alkatrészekhez és lőszerhez jut Svájcból, így pedig csak korlátozott ideig használhatók az eszközök. Politikai-jogi szakértők szerint pedig tényleg ez a helyzet, ha például a NATO hadviselő féllé válna az ukrajnai háborúban, akkor egyetlen NATO-tagállamba se lehetne svájci fegyvert vagy bármilyen hadianyagot szállítani.
A németek már meg is unták a dolgot, és az Ukrajnának leszállított Gepard légvédelmi páncélosok – korábban Svájcban előállított – lőszereinek gyártására Németországban hoznak létre gyártósort.
A svájci fegyvergyártók nemrég figyelmeztettek is: ha nem változik a szigorú semlegesség, akkor a helyi hadiipari cégek vagy csődbe mennek, vagy külföldre viszik a termelést. Pedig az ágazat tavaly kifejezetten sikeres évet zárt, a kivitel értéke egymilliárd dollárra nőtt. Igaz, ez így is csak az ország termékexportjának 0,25 százaléka, vagyis összességében nem túl nagy a hadiipar szerepe a svájci gazdaságban.
Világ
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Fontos
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
