Egy újabb jelentős gázfelfedezést tett az Eni a Földközi-tenger egyiptomi felségvizein – jelentette be tegnap az olasz energetikai vállalat. A közlemény szerint a Nargis-1 kút 309 méternyi tenger alatt 61 méterre hatolt le miocén és oligocén homokkőbe, a jövőbeli kitermelést pedig megkönnyíti az Eninek a közelben már kiépült infrastruktúrája.
A teljes Nargis koncessziós offshore terület 1800 négyzetkilométer, az Eni és az amerikai Chevron 45-45 százalékos részesedéssel bír benne – az utóbbi vezeti szakmailag a feltárást -, míg az egyiptomi Tharwa Petroleum 10 százalékkal.
Arról egyelőre nem adott hírt az olasz vállalat, hogy az új találat mennyivel járul hozzá az egyiptomi kitermeléséhez, de a korábban szintén az Eni által feltárt Zohr mező napi termelése több mint 76 millió köbméter, a hozzáférhető készletet pedig 99 milliárd köbméterre becslik.
A hasonló tengeri feltárásoknak köszönhetően az utóbbi nyolc évben Egyiptom gázkitermelése 66 százalékkal nőtt, 2021-ben már több mint 79 milliárd köbmétert tett ki. Az export 2019-hez képest közel háromszorosára nőtt, és 2021-ben már elérte a 12 milliárd köbmétert. Cseppfolyósított földgázból tavaly már 8 millió tonnát szállított külföldre, főképp a kieső orosz importot nagy erőkkel helyettesíteni próbáló Európába.
Ez egyelőre ugyan nem mérhető össze például Algéria európai gázexportjával, de tavaly Egyiptom, a szintén tengeri feltárásokat végző Izrael, valamint az EU háromoldalú megállapodást írt alá arról, hogy európai vállalatok még nagyobb szerepet vállalnak a térségben végzett offshore feltárásoknál, a gázt pedig megveszik az uniós országok – emlékeztet az oilprice.com cikke.
A bizonyított egyiptomi gáztartalékokat jelenleg 2209 milliárd köbméterre teszik, és erre alapozva az ország a térség energetikai elosztó központjává szeretne válni.
