Egy gyanús példa arra, hogy jobban emelik az árakat a gyártók, mert most mindent lenyel a vásárló
A német Die Welt ma részletes cikket közölt arról a jelenségről, hogy az élelmiszergyártók egyre gyakrabban csökkentik a termékek mennyiségét, miközben szinten tartják, vagy egyenesen emelik azok árát. Tipikusan ilyen a 100 darabos papírzsebkendő 90 darabosra vágása, vagy egy 175 grammos termék 150 grammra csökkentése, a módszer magyar elnevezése a zsugorinfláció.
Ezeket a fogásokat viszonylag nehéz észrevenni, mivel a mennyiségi csökkentés nem okozza a csomagolás látványos zsugorodását, a csomagár pedig ugyanaz marad – bár ma már az sem szúr szemet, ha némileg emelkedik. (Magyarországon minden árcímkére kötelező kitenni a fajlagos, 1 kilogrammra, 1 iterre, 1 darabra stb. érvényes árakat is, ezek követésével esetleg könnyebb lehet a módszert tetten érni, de úgy sem könnyű.)
A cikk legérdekesebb része azonban nem a zsugorinfláció, hanem az, hogy Lionel Souque, a többek között a Penny-t is magába foglaló REWE Csoport vezérigazgatója kitálal benne: egy konkrét példán keresztül vezeti le azt a gyanúját, hogy egyes gyártók ráültek az inflációs vonatra, vagyis igyekeznek pénzügyi eredményt javítani azzal, hogy most nincs az a vad áremelés, amit a vevők ne vennének szinte természetesnek.
A Funny-Frisch márkájú chipsekről van szó, amelyeket az Intersnack Deutschland SE gyárt. A cég nemrég élt a zsugorinflációs módszerrel, 250-ről 215 grammra, 175-ről 150 grammra, illetve 50-ről 40 grammra csökkentette a zacskók tartalmát, ezzel 16-25 százalékos áremelést hajtott végre (amely természetesen nem tilos, még akkor sem, ha így nehezebb észrevenni).
Az indokok a szokásosak: a nyersanyagárak, az energiaárak, a csomagolóanyag-árak és a logisztikai költségek is nőttek.
Annak érdekében, hogy a magas minőséget tartani tudjuk, kénytelenek voltunk a költségnövekedéshez igazítani a csomagolás tömegét
– mondta a gyártó a lapnak.
Csakhogy Souque azt is elmesélte az újságírónak, hogy az Intersnack valóban már szeptemberben jelezte az áremelési és átcsomagolási igényét, ami végső soron 100 grammra vetítve 22 eurócent áremelést jelentett, viszont
a saját márkás terméküknél csak 5 eurócent volt az emelés.
Azt kérdeztem magamban, honnan van ez a 17 centes eltérés?
– mondta Souque a lapnak.
Mivel nekünk sok beszállítónk van, különböző országokban is jelen vagyunk és a saját márkás termékek kapcsán belelátunk a folyamatokba, értjük, hogy mi indokolt, és mi nem
– tette hozzá.
Az indokolatlan áremelés ugyanakkor jól működő szabadpiaci viszonyok között az élelmiszer kiskereskedelemben gyakorlatilag nehezen értelmezhető, hiszen az árak szabad versenyben alakulnak ki.
Világ
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Fontos
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
