Németország a következő évet újabb kedvezményes tömegközlekedési díjszabás bevezetésével indítja, noha az idei nyári kísérlet a kilenc euróért árusított, összes helyi, helyközi és regionális vasúti járatra érvényes bérlet számos kétséget vet fel az intézkedéssel kapcsolatban. A kormány az idei és a jövő évi kedvezményekkel is az infláció okozta nehézségeket és a széndioxid-kibocsátást kívánja mérsékelni, azonban a június és augusztus közötti tapasztalatok tükrében kérdéses, hogy az olcsó bérletekkel valóban elérhetők-e ezek a célok.
A vasúti személyforgalom kétségtelenül megnövekedett a kilenc eurós bérlet bevezetésével, a járvány előtti utolsó év, 2019 nyarához képest átlagosan 44 százalékkal több, legalább harminc kilométeres utazást regisztrált a német statisztikai hivatal. A hirtelen megnövekedett utasszámmal azonban a vasúttársaság csak jókora nehézségek árán tudott megbirkózni, ami kihatott a szolgáltatás színvonalára: a késések mellett előfordult például, hogy a szerelvények zsúfoltsága miatt a szolgáltató kénytelen volt lebeszélni a bicikliszállításról az utasokat. A kedvezmény továbbá a német vasúttársaság (a Deutsche Bahn) gazdálkodását is megbillentette, a jegyárakból befolyó bevételek csökkentek, a többletterhelés pedig többletkiadásokhoz vezetett, így a központi költségvetésből 2,5 milliárd euróval kellett kisegíteni a céget, amit zöld párti politikusok is kritikusan értékeltek.
Mindeközben a hivatalos statisztikák szerint az autós forgalom nem csökkent, ráadásul a gyakoribbá vált zsúfoltság és késések miatt kevésbé optimális körülmények között közlekedő vasúti szerelvények energiaszükséglete is megnövekedhetett – a környezetvédelmi célok teljesülése tehát erősen kétséges, igaz, a német közlekedési cégeket egyesítő VDV becslése szerint összességében 1,8 millió tonnával kevesebb széndioxid került a légkörbe az intézkedés jóvoltából. Az inflációt ugyanakkor sikerült mérsékelni a kilenc eurós bérletekkel (a kölni Német Gazdaságkutató Intézet számításai szerint júniusban 2 százalékponttal), ám vitatott kérdés, hogy ugyanennyi ráfordítással, de más módszerekkel nem lehet-e hatékonyabban enyhíteni az áremelkedés okozta terheket.
A jövő januártól bevezetett, „Deutschlandticket”-nek nevezett 49 eurós bérlet már a buszjáratok igénybevételére is feljogosítja az utasokat. Az intézkedés becsült költsége három milliárd euróra rúg, amit a szövetségi és a tartományi költségvetések együttesen fedeznek majd, továbbá Berlin még évi egy milliárd euróval szállhat be a kedvezmény finanszírozásába. A kormány szándékai szerint ugyanis a mostani árfolyam mellett körülbelül húszezer forintos bérlet már nem csak átmeneti, hanem állandó része lesz a tömegközlekedési bérletkínálatnak.
