Tizenkilenc intézkedésből álló gazdasági csomagot jelentett be Pekingben a kínai államtanács szerdán, hogy javítsa a gazdasági növekedés egyre romló kilátásait. Bár Kína az orosz-ukrán háború relatív nyertese a nagyhatalmak között, az energiahiány mégis érinti. Részben a Kína jelentős területeit sújtó aszály miatt: a Jangce rekord alacsony vízszintje miatt a nagy vízerőművek alig termelnek, Sanghajban leállították a mozgólépcsőket, és a termelési lánc is komolyan akadozik. Makroszinten ennél is nagyobb gondot okoznak a koronavírus elleni szigorú lezárások – Kína továbbra sem akarja teljesen feladni a zéró-Covid módszert -, valamint az ingatlanpiac immár tartós válsága.
Az ingatlanpiac a kínai GDP közel harmadát adja, az ingatlanárak azonban közel egy éve esnek. Főleg a kínai mércével kisebb városokban állt le nagyon sok projekt, a kínai bankrendszer pedig a becslések szerint 200 milliárd dollárnyi rossz hitelt görget emiatt. A csődeljárások azonban viszonylag ritkák, a kínai állam a csődhullámot el akarja kerülni, a rossz hitelek egyre inkább a nagy állami eszközkezelőket terhelik.
A szerdán bejelentett gazdaságélénkítő csomag egyik fő lába az a 300 milliárd jüan (nagyjából 18 ezer milliárd forint), amit a költségvetésből a további infrastruktúraprojektek finanszírozására biztosítanak a bankoknak. Az önkormányzatoknak is újabb hitelekkel kell támogatniuk az első lakásvásárlókat. Az állam az ingatlanszektor mellett új eszközökkel kívánja segíteni általában is a magánberuházásokat, és 200 milliárd jüan tart az energiavállalatokhoz is, ez a remények szerint az energiahiányt lesz hivatott enyhíteni.
Júniusban Kína már elfogadott egy 33 pontos korábbi csomagot, az újabb intézkedésektől a kínai állami sajtó azt várja, hogy a legnehezebb helyzetben lévő szektorok támogatásával robusztusabb alapokat ad a gazdaság remélt visszapattanásához. A kínai állam azonban nincs könnyű helyzetben: a gazdasági stimulus közben nem engedhetik el nagyon az inflációt, ahogy az adósságválság kockázatát sem kellene növelni további meg nem térülő hitelek tömeges kihelyezésével.
Emiatt a mostani csomag az elemzők szerint viszonylag mérsékelt hatású lesz. A kormány ugyan hivatalosan továbbra is tarthatónak mondja az 5,5 százalék körülire tervezett idei növekedési célt (az elmúlt harminc évben ez a második legalacsonyabb, csak a 2020-as Covid-év volt rosszabb), de a nemzetközi elemzők ezt nem látják reálisnak. A Goldman Sachs legfeljebb 3 százalékos GDP-növekedéssel számol 2022-re, és úgy látja, hogy ezen a most bejelentett csomag sem fog érdemben lendíteni.
Kínában sem mindenki olyan optimista, mint a pekingi vezetés. A korábban évtizedeken át két számjegyű növekedés elmúltával és az ingatlanválsággal mindenkinek számolnia kell, de Zsen Cseng-fej, a Huawei vezérigazgatója annyira rossz évekre számít, hogy azok szerinte akár az amerikai szankciók által sújtott tech-óriás létét is veszélybe sodorhatják. Ha hinni lehet a dolgozóknak írt belsős levél kiszivárogtatott tartalmának, Cseng-fej szerint a globális gazdaságra akár egy egész évtizeden át nyomott kereslet lesz jellemző, 2025-ig pedig nagyon nehéz évek várnak a vállalatra, több tervezett fejlesztésről és a növekedésről is le kell mondaniuk.
Most a túlélés az első, jövőnk csak akkor lesz, ha képesek leszünk erre
– írta a Huawei vezére drámai hangú levelében.
