A felkészülésnek, valamint az energiahordozók magas árfolyamának köszönhetően az orosz gazdaság összességében eddig jobban ellenállt a nyugati szankciók nyomásának, mint arra sokan számítottak, egyre több olyan területet látszik azonban, ahol nagyon nehéz az alkalmazkodás, a kivonult nyugati vállalatok termékeinek, szolgáltatásainak helyettesítése.
Ilyenek például a repülőgép- és autóalkatrészek, ám ezeknél is fontosabbak a nyugati ipari szoftverek, amelyek az orosz gazdaság meghatározó ágazatait tartják működésben az agráriumtól az acéliparon keresztül az energiaszektorig. Ahogy a Bloomberg írja, a korszerű ipari berendezéseket gyakran olyan célszoftverek vezérlik, amelyeket a gyártó csomagban ad együtt a termékével, ám a forráskódot jellemzően nem adja át, így az informatikai támogatás megszüntetése jelentős problémák forrása lehet. A Szeversztál acélipari konszern informatikai vezetője ezzel kapcsolatban arról beszélt egy interjúban, hogy a nagy értékű termékeknél néhány század-milliméteres pontosságra van szükség, és kis eltérések esetén is használhatatlanná válhat a legyártott áru. Nagyon nem mindegy tehát, hogy megfelelően működik-e a vezérlő szoftver.
Nyilván nem pont emiatt, de az orosz acélipar egyelőre küzd az új körülményekkel, a Szeversztál tulajdonosa szerint az ágazat termelése 25-30 százalékkal esett vissza azóta, hogy Oroszország lerohanta Ukrajnát. Pedig ez az ország egyik húzóágazata, az utóbbi két évtizedben 59 milliárd dollárnak megfelelő összeget ruháztak be a szektorban, és ennek jelentős része nyugati vállalatok berendezéseinek, gépcsoportjainak a megvásárlására ment.
Az acéliparnak a fegyvergyártás miatt közvetlen szerepe van az orosz háborús erőfeszítésekben, ám a finanszírozási képesség fenntartása szempontjából ennél is fontosabb az olaj- és gázipar. Márpedig a nyugati vállalatok kivonulása itt is problémákat okoz, az ágazatban használt berendezéseket működtető szoftverek mindössze 5-10 százaléka hazai az orosz energiaügyi miniszterhelyettes szerint. Ráadásul ezek sem a legjobbak, vagy ahogy Pavel Szurokin nagyon szépen megfogalmazta, „szuboptimálisak”.
Páréves távlatban ráadásul azzal is számolni kell, hogy ha az ország fenn akarja tartani az olaj- és gázkitermelés mostani szintjét, akkor olyan területek feltárására lenne szükség, ahol sokkal nehezebb a munka, mint a kimerülőben lévő hagyományos mezőkön. Ehhez Oroszországban sem a szaktudás, sem a gépek, sem a szoftverek nem állnak rendelkezésre.
A probléma még abban az ágazatban is jelentkezik, ahol a legnagyobb sikerrel járt a 2014 utáni önellátásra törekvés, a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban. Az egyik legnagyobb orosz agrárvállalat, a Rosz Agro húsfeldolgozóit szintén nyugati szoftverek működtetik. A konszern vezérigazgatója a szentpétervári gazdasági fórumon arról beszélt, hogy ezen a téren kritikus a függőségük az európai vállalatoktól, és egyelőre nem tudja, mit fognak csinálni, „ha valami történik”.
Az IDC informatikai elemző cég Oroszországra specializálódott szakértője azt mondta, a problémákat egyelőre kalózkodással és elavult programokkal igyekeznek áthidalni, ez azonban szerinte zsákutca. Ahogy az minden számítógép-használó számára ismert lehet, az ilyen megoldásoknak ugyanis jelentős a biztonsági kockázata, márpedig az orosz célpontok kiemelt figyelmet élveznek a nyugati hackerek körében Ukrajna megtámadása óta.
Ezek alapján az biztosra vehető, hogy az orosz gazdaság fejlődését, további kilátásait negatívan befolyásolja az ipari szoftverekkel kapcsolatos helyzet, és nem lehet kizárni hirtelen összeomlásokat, leállásokat sem egy-egy vállalatnál vagy akár egész ágazatban. De a mindennapi, szokásos működés fenntartása mindenképpen nehezebbé válik idővel ilyen körülmények között.
Tech
Fontos