Hírlevél feliratkozás
Avatar
2022. május 31. 16:50 Világ

Sikerrel fúrt meg szankciókat, mégis bajban van Ciprus, az orosz oligarchák szigete

Míg a magyar kormánynak az olajembargó alól sikerült mentességet szereznie (egyelőre) az ország számára, volt egy másik téma is az éjszaka elfogadott hatodik uniós szankciós csomagban, amely az egyik tagállamban kiverte a biztosítékot. Ciprus az orosz állampolgárok ingatlanügyleteit akarta kivenni a pakkból, és az előzetes híreknek megfelelően sikerrel járt: a javaslatot kihúzták a listáról, ami azt jelenti, hogy az oroszok továbbra is üzletelhetnek tengerparti villákkal a szigetországban, amely az elmúlt évtizedben nagyrészt éppen belőlük élt.

Miért volt olyan fontos az ingatlanpiac szankciómentessége Ciprusnak? Tavaly a külföldi házvásárlók közel fele orosz volt a földközi-tengeri országban. Ők leginkább Páfoszt és főleg Limassolt kedvelik, utóbbit a nemzetközi sajtó időnként Limassolgrádként emlegeti, de a valóságban is működik ilyen néven oroszokra specializálódott ingatlan– és ügyvédi iroda Ciprus második legnagyobb városában. A 250 ezer helybéli közül már minden ötödik orosz, vagyis csak ezen a településen 50 ezer orosz él. Tekintve, hogy az egész ország lakossága 1,2 millió, az orosz jelenlét nemcsak az ingatlanpiacon számottevő.

Cipruson alakítottak már politikai pártot is ott letelepülő orosz üzletemberek, az idegenforgalom pedig idáig nem utolsó sorban az orosz vendégekből élt. A ciprusi GDP nagyjából ötöde az idegenforgalomból jön, 2021 nyarán pedig már több orosz érkezett, mint brit, vagyis az egykori gyarmattartó polgárai. A 2000-es évek óta azonban egyre inkább az oroszok az új urak, és ahhoz, hogy így alakult, a ciprusi politikai elitnek is van némi köze.

A pravoszláv vallás és a ciprusi kommunisták hajdani moszkvai bekötöttsége miatt egyébként is volt hagyománya az orosz kapcsolatnak, de a kilencvenes évektől Ciprus a közel-keleti szál erősítése mellett kifejezetten a posztszovjet relációban látta meg a kitörési lehetőséget. Az üzlet főleg az ezredforduló és a 2004-es EU-csatlakozás után indult be, amikor a magát adó- és pénzmosó-paradicsomként pozicionáló ország már az uniós tagsággal járó közvetett előnyöket is fel tudta kínálni az érdeklődő milliomosoknak. 2007-ben elkezdték ők is a saját letelepedési kötvényes „aranyvízum” programjukat, amit 2013-ban már olyan erővel rúgtak be, hogy ez lett a ciprusi gazdaság egyik fő motorja.

A pénzért uniós útlevelet program a ciprusi formájában úgy nézett ki, hogy elég volt 2 millió euróért befektetni vagy ingatlant vásárolni, és hétévente vizitálni egyszer a szigetországban. Ez a teljesíthető feltétel mindenekelőtt oroszokat vonzott – kiszivárgott iratok szerint az igénylők nagyjából fele volt orosz állampolgár, legalább 1500-an szereztek így állampolgárságot. Részben olyanok, akik a putyini rendszer jóvoltából gazdagodtak meg, részben pedig azok, akik jobbnak látták a vagyonukat a putyini rendszertől távol, külföldön tartani – és a két halmaznak volt egy jelentékeny közös metszete.

A ciprusi vízumrendszert az elmúlt években többször bírálták az EU-s intézmények is, Didier Reynerd igazságügyekért felelős biztos például azzal kritizálta a hasonszőrű megoldásokat (Málta és Bulgária még az utolsó bástyái a szisztémának, a többiek az elmúlt években leépítették a saját gazdagemberútlevél-bizniszüket), hogy „az uniós értékek nem eladók”. Ciprus végül 2020-ban lejjebb húzta a rolót, a pénzmosás ellen is hoztak néhány új szabályt, de addigra az ciprusi államkincstár már úgy 8 milliárd eurót keresett okmánysefteléssel, a másik oldalon pedig egy sor orosz oligarcha szerzett a jóvoltukból EU-s útlevelet.

Van köztük volt Duma-képviselő és miniszterhelyettes, az orosz vasutak korábbi vezetője, és jó pár dollármilliárdos – így például Oleg Gyeripaszka, a Putyinhoz közelálló iparmágnás, vagy a Kremlbe szintén vastagon bekötött Viktor Vekszelberg, akinek a 99 millió dolláros jachtját pár szigettel arrébb, Mallorcán, április elején foglalta le az FBI és a spanyol rendőrség. Ők mind rajta voltak az Ukrajna elleni agresszió miatti szankciós listán, de hivatalos ciprusi források szerint összesen nyolc, a listán szereplő orosznak volt ciprusi útlevele. Az egyik legnevesebbről még nem esett szó: Alekszander Ponomarenko sokszoros plázabirtokos, a moszkvai Seremetyevo reptér többségi tulajdonosa onnan lehet többek között ismerős, hogy az ő nevén van Putyin fekete-tengeri palotája, az, amit Navalnijék leleplező filmjéből ismerhetett meg a világ.

A fokozódó európai és amerikai kritikák után Ciprus végül visszavette az útlevelet néhány különösen kínos figurától, és szigorította a szabályokat. De az orosz gazdasági jelenlét más szempontokból is meghatározó. Alulnézetből ez a ciprusi tengerparti városokban egymást érő cirill betűs reklámokat és orosz célközönségre fókuszáló bundaboltokat jelenti, eggyel feljebb a magát keleti Monte Carlóként hirdető luxusjacht-kikötőt, amelynek ügyfelei nagyrészt szintén orosz ajkúak, végül pedig az olyan nagybefektetőket, mint Aliser Uszmanov (acélmágnás és a Kommerszant napilap tulajdonosa), akinek sajtóforrások szerint két ciprusi offshore vállalata van. De említhető Roman Abramovics is, akinek legalább 2006 óta szintén van ciprusi érdekeltsége, és az oknyomozások szerint az övé a 813 millió értékű ciprusi befektetési társaság, a HF Trust is.

A ciprusi orosz üzletek felpörgetésében a vádak szerint személyesen is komoly szerepe volt Níkosz Anasztasziádisznek, az ország 2013 óta hivatalban lévő elnökének. Az ő korábbi ügyvédi irodája segítette állampolgársághoz például Alexander Abramov acélgyárost – Putyin jóvoltából a Barátság érdemérem kitüntetettje -, aki bagóért megvett energiacégekkel legalább 4,6 milliárd dollárt szivattyúzott ki felsőbb jóváhagyással az orosz államkincstárból (ezt a műveletet Trojka pénzmosás néven tartják számon). Az orosz állami vagyon magánvagyonná konvertálása és külföldre menekítése – az amerikai think tankek szerint legalábbis – sokszor kifejezetten Putyin jóváhagyásával történt. Az offshore cégekről kiszivárgott Pandora-papírok szerint a nemzetközi pénzmosásban Oroszország kiemelten érintett, és ehhez két uniós régiót vettek elsősorban igénybe: a Baltikumot, ahol jelentős orosz kisebbség él és közelszomszédként hagyományosan az egyik fő orosz menekülőútvonal, valamint – talán már nem meglepetés – Ciprust, ahol az ország politikája teremtette meg ehhez a feltételeket.

Az oroszoknak való kitettséget a 2010 utáni ciprusi majdnem-államcsőd is elősegítette: a nehézségekből a 10 milliárd eurós EU-s hitelcsomag, az orosz tőke és a letelepedési kötvények segítették ki leginkább az országot. Ekkor szereztek kedvező feltételekkel orosz üzletemberek jelentős részesedést a ciprusi bankokban is, a masszív ingatlanár-emelkedést pedig az orosz kereslet hajtotta.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFehérgalléros bűnözők tucatjai jutottak uniós útlevélhez a ciprusi letelepedési kötvénnyelKiszivárgott iratok mutatnak rá, hogy a korábbi magyarországi gyakorlathoz hasonlóan keresett bűnözők is uniós útlevélhez jutottak néhány tízmillióért.

Ennek az aranykornak vetett véget az Ukrajna ellen indított háború, ami az oroszokból élő EU-tag Ciprust különösen nehéz helyzetbe hozta. Az Oroszország elleni uniós szankciókat a szigetország már 2014-ben sem akarta megszavazni, és most is próbálta eleinte akadályozni például az orosz bankok kizárását a nemzetközi utalási rendszerből (SWIFT). A nemzetközi nyomást látva végül beálltak a sorba, amit segített az a félelem is, hogy a szakadár kelet-ukrajnai köztársaságok elismerésével Moszkva Észak-Ciprus szempontjából is veszélyes precedenst teremtett. A ciprusi elnök most már azt hangsúlyozza, hogy az orosz invázió pont olyan retorikát és történelmi hamisításokat használ, mint Törökország Észak-Ciprus megszállása kapcsán.

Az Oroszországgal szembeni uniós politikához Ciprus így is némileg követő üzemmódban állt hozzá. „Igazságtalan, ahogy az európai partnerek látnak minket. Ciprusnak szerencsére nem kellett saját keserű múltbéli tapasztalatokat szereznie a Szovjetunióról (…), és a legnagyobb problémánkat egy NATO-ország jelenti” – utalt Kornelios Korneliou ciprusi külügyminiszter Törökországra és a ciprióta psziché mediterrán ellentmondásaira. Mint hangsúlyozza, Ciprusnak nincsenek hátsó szándékai, de azért erősen óvott a szankciók Európát érő bumeránghatásaitól.

Ciprusnak egyelőre sikerült megakadályoznia, hogy az EU megtiltsa az európai hajózási társaságoknak, hogy az oroszoknak tengeri szállítást végezzenek – ez azért fontos nekik, mert sok hajó ciprusi zászló alatt hajózik. A hírek szerint Olaszország és Magyarország mellett azt is ők szorgalmazták, hogy az EU-s dokumentumokba kerüljön be a minél hamarabbi tűzszünet követelése – utóbbi nem jött össze, a többség ezt az orosz érdekekkel kapcsolja össze. Némi könnyebbség számukra, hogy az ingatlanforgalom tiltását végül sikerült kivenniük a legújabb szankciós csomagból, így is attól tartanak azonban, hogy az orosz vevők a szigetország ingatlanpiacán ezentúl inkább Észak-Ciprust fogják választani – igaz, ott a luxusvillák helyett egyelőre jellemzően szerényebb épületek vannak a kínálatban. Közben az utazási korlátozásokkal és a légi forgalom felfüggesztésével 800 ezer orosz és ukrán turista tűnik el várhatóan idén Ciprusról. Azok az oroszok, akik megengedhetik maguknak a külföldi nyaralást, a lényegében egyetlen számukra megmaradt lehetőséget, a török tengerpartot fogják választani.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTöbb tízezer kétes hátterű oroszt engedtek be az EU-ba jó pénzértErős versenybe nevezett be a magyar letelepedési kötvényprogram, amely még úgy is az uniós engedélyek negyedét produkálta, hogy csak az előző évtized felében működött.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHihetetlen vagyonokat loptak ki Oroszországból, de a háború előtt ez nem zavarta a pénzeket fogadó NyugatotHirtelen mindenki feleszmélt, egymással versenyt futva kobozzák el a rendszert kiszolgáló oligarchák dollármilliós jachtjait, villáit, kastélyait Európában és Amerikában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar az egyik leglazább bevándorlási szabály, de kik akarnak idejönni?Ha cégalapításról van szó, Magyarországon az egyik legmegengedőbb a bevándorlási szabályozás az EU-ban - mondta Ürögdi Barbara, a Helpers Hungary Kft. ügyvezetője az e heti G7 Podcastban.

Világ Ciprus idegenforgalom ingatlan orosz-ukrán háború Oroszország szankciók Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Váczi István
2022. június 29. 12:16 Tech, Világ

Megbénulhat az orosz gazdaság a nyugati vállalatok informatikai kivonulása miatt

A nyugati ipari szoftverek az orosz gazdaság meghatározó ágazatait tartják működésben az agráriumtól az acéliparon keresztül az energiaszektorig.

Pálos Máté
2022. június 29. 10:11 Világ

Egyre több tanker tűnik el a térképről, miközben orosz olajat szállít

Egyre inkább szeretnék elrejteni az orosz olaj eredetét, ezért kikapcsolják a helyzetjelzőt, főleg akkor, amikor áttöltik egyik hajóról a másikra az árut.

Bucsky Péter
2022. június 29. 04:34 Világ

Nem az ukránokon múlik, de kilátástalan, hogy nyugat felé elszállítsák az összes gabonájukat

Hiába van elég vasúti kocsijuk, ha az uniós országokban hiányzik a kapacitás a sok millió tonnányi gabona fogadására, kezelésére és továbbítására.

Fontos

Jandó Zoltán
2022. június 28. 15:07 Közélet, Vállalat

Újra jön Magyarországra az orosz gáz déli irányból

Egyelőre úgy tűnik, hogy alaptalanok voltak azok a félelmek, miszerint az oroszok ezen a vezetéken sem indítják újra a szállításokat a korábbi mennyiségben.

Török Zoltán
2022. június 28. 13:09 Pénz

Nem várható erősebb forint, és ez tovább fűti az inflációt

Sokkal rosszabbul teljesít idén a forint, mint a cseh korona és a lengyel złoty, az ezt okozó tényezőkben pedig egyelőre nem várható pozitív fordulat.

Torontáli Zoltán
2022. június 28. 09:20 Vállalat

A kis boltos fog tönkremenni, ha a drágulás miatt spórolnod kell

Ha a lakosság kevesebb élelmiszert vesz, az egyébként is vergődő kis boltok megoldhatatlan üzleti feladattal találják szembe magukat.