Hírlevél feliratkozás
Tóth István János
2022. május 17. 14:31 Világ

Korrupció, bizalmatlanság és harci morál az orosz hadseregben

A szerző a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) igazgatója. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.

Máig emlékszem arra a „technikai riadóra”, amelynek 1980 tavaszán a kalocsai MN 37. Budapesti Forradalmi Ezrednél – mint akkori honvéd – a tanúja voltam. Az előírások szerint a legénység szállítására szolgáló teherautóknak a riadó kezdetétől számított tizenkét percen belül kellett volna elhagyniuk a laktanyát. De a tíz riadóztatott teherautóból csak kettőt sikerült beindítani, a többi csődöt mondott. Egy éles helyzetben nemhogy harcolni nem tudtunk volna, de a laktanyából sem tudtunk volna kijutni. Jó lecke és ingyen bemutató volt ez a kommunista rendszer hasznavehetetlenségéről, korruptságáról, az emberi és fizikai erőforrások pazarlásáról (miért is vagyunk mi itt egyáltalán?) és arról a felelőtlen és komolytalan magatartásról is, ami ezzel a rendszerrel együtt járt.

Most az Ukrajna elleni orosz agresszió mutatja meg jól, hogy milyen nagy szerepe van annak, ha egy hadsereg mélyen átitatódott a korrupcióval. E cikkben öt mechanizmust fogok röviden említeni, amelyen keresztül az orosz hadsereget jellemző korrupció hatást gyakorolhat a háború kimenetelére.

Bizalomhiány

A legfontosabb hatás a korrupció és a bizalom közötti összefüggésből adódik. A politikai gazdaságtanban jól ismert kapcsolatról van szó: egy gazdasági szervezet mindennapjait átszövő korrupció vagy egy nemzetgazdaságra jellemző magas korrupciós szint messzemenően rombolja az adott szervezetet vagy az adott nemzetgazdaságot működtető szereplők közötti bizalmat.*Lásd például https://www.jstor.org/stable/23999072  , https://www.jstor.org/stable/24385649 vagy https://www.cambridge.org/core/books/corruption-and-government/94925B501D79FA0357060F5489DE2F1F Mivel a korrupció a normák, a szabályok megsértését is jelenti, senki sem lehet biztos abban, hogy a másik be fogja tartani ezeket a szabályokat. Mikor az egyik szereplő azt állítja magáról, hogy szabálykövetőn fog viselkedni, akkor lehet-e neki hinni, vagy ő is csak a korrupt játék egyik résztvevője és haszonélvezője? A bizalom hiánya aztán – már önmagában is – irracionális döntésekhez, rendszeresen ismétlődő szervezeti hibákhoz, veszteségekhez vezet, és végső soron az erőforrások pazarlását, a hatékonyság csökkenését eredményezi.

Ugyanez érvényesül egy hadseregnél is: a mindenki által tudott korrupció messzemenően rombolja a harctéren lévő katonák, az őket irányító tisztek, valamint a hadjáratot előkészítő, majd erre parancsot adó főtisztek közötti bizalmat. Olyannyira, hogy végül már senki sem hisz senkinek. Az orosz parancsnokok azt hazudják a legénységnek, hogy hadgyakorlatra mennek, mikor eleve tudják, hogy ez nem igaz. A katonák, miközben úgy tudják, hogy gyakorlatra mennek, így is viselkednek. Ahogy az egy korrupt hadseregnél bevett szokás, a hadgyakorlat alatt eladják a helyi lakosságnak a gázolajat, a felszerelést valutáért, de gyakran csak élelemért vagy vodkáért.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Rengeteget isznak, és sok gázolajat adnak el” – ezt látják az orosz katonáktól a szomszédbanMeghosszabbították a belorusz-orosz hadgyakorlatot Fehéroroszországban, így egyelőre az orosz csapatok is maradnak.

Azután, miután a parancsnokaik átverték őket, és a gyakorlatról a harctérre küldik őket, már csak fél tanknyi gázolaj van a tartályokban. Erről persze meg a parancsnokok nem tudnak. A tisztek hazudnak egymásnak a gépkocsik, páncélozott szállító harcjárművek, tankok technikai állapotáról, meghamisítják a karbantartási naplókat, kilopják és eladják az alkatrészeket. A beszerzők nyerészkednek, és olcsó gumikkal szerelik fel a gépkocsikat, amelyek aztán a harctéren kapnak defektet. Egy korrupt rendszerben az utánpótlás is tragikus hibákat vét: üzemanyaghiány miatt több tíz kilométeres konvojok ragadnak a főutakon, könnyű célpontokat adva a védekező haderő számára, és további logisztikai (például élelmezési) problémákat okozva.

A főtisztek nem árulják el a hadjárat célját még a harctéri parancsnokoknak sem, a katonák, mivel nem harcra, hanem gyakorlatra készültek, megtudva az igazat, inkább saját felszerelésüket teszik tönkre, mintsem meghaljanak. Az élelmezés késik, az orvosokra nem lehet számítani, mindenki azzal a tudattal harcol, hogy itt már nincs olyan szabály, hogy a sebesültet nem hagyjuk hátra. Mindez pedig mélységesen rontja a katonák harci morálját – nem harcolni, csak megúszni szeretnék már ezt az egészet, vagy ha már itt vannak, akkor valahogy profitálni belőle: „organizálni egy-két értékes dolgot”. Legalább legyen valami haszna, hogy Ukrajnába küldték őket.

Hadsereg helyett horda

Ezzel el is jutottunk a másik mechanizmushoz, ami ugyancsak a korrupció és a bizalomhiány láncolathoz kapcsolódik. A korrupt, hazug főtisztekben nem bízó, a harci moráljukat elvesztő katonák hordaként kezdenek el viselkedni: „mindenki a maga ura”, „mindent lehet”, „az a tied, amit magadnak lopsz”, „azt teszel a lakossággal, amit csak akarsz”. A horda a polgári lakosság ellen fordul. A megszállók fosztogatnak, rabolnak, nőket, gyerekeket erőszakolnak, falvak, városok lakosságát zárják pincékbe. Kínozzák, gyilkolják a foglyul ejtetteket. Közvetlen harctéri parancsnokaik parancsára, jóváhagyásával, vagy tudta nélkül.

Mindez persze összefonódik azzal, hogy az orosz katonai megszállás kimondott célja Ukrajna „nácitalanítása”, azaz a megszállást ellenző helyi politikai vezetők leváltása, likvidálása, az értelmiség kivégzése. A „nácitalanítás” itt voltaképpen „ukrántalanítást” jelent, az ukrán nemzet, az ukrán nemzeti érzés megsemmisítését. Ezt az orosz katonák központi parancsra, előre elkészített listák és forgatókönyvek szerint viszik véghez. Tehát az amoralitás már itt, a központi parancsokban is tetten érhető.

A hordaként való viselkedés ehhez a központi célhoz kapcsolódik, de nem feltétlen abból következik. Az orosz állami vezetés biztos nem írta elő, hogy mobiltelefonokat, laptopokat, vízforralókat, LED TV-ket, mosógépeket, traktorokat kell minden katonának lopni, aztán a lopott holmit postán feladni, mint valami karácsonyi ajándékot. Hogy cigarettát kell kérni, aztán két perc múlva hátulról legyilkolni azt, aki cigit adott. Ez inkább következik a hadsereg szétzülléséből, mint a kapott parancsokból. Az orosz „katonák” viselkedésében a horda és az immorális központi parancsok („nácitalanítás”) minden képzeletet felülmúló kombinációját láthatjuk. Azt gondolom, hogy e teljes értékvesztés, fékevesztett tombolás kiindulópontjaként

a katonai szervezetnek a korrupció általi végzetes meggyengülése is fontos szerepet játszik.

A korrupció és ez ezzel járó bizalomhiány – hiszen itt már mindenki mindenkit becsap – a legénység moráljára mér helyrehozhatatlan csapást, és szabadít fel minden erkölcsi gátat.

A normaszegés kárai

Az anómiás viselkedés ilyen mértékű kiteljesedésének pusztító következményei vannak aztán az egész hadseregre nézve, végül így magukra a morált vesztett katonákra is. Ez a korrupció harmadik következménye. A lopott Iphone-ok követhetők, és pontos információval szolgálnak az ukrán hadvezetés számára, hogy a Kijev mellett megvert csapatokat az orosz hadvezetés tényleg újra harcba küldi a keleti fronton, és ezen belül hova is küldi őket.

De nem csak erről van szó. Megfelelő és működő titkosított katonai kommunikációs eszközök híján (itt megint a korrupt beszerzésekre kell gondolni) az orosz egységek gyakran nyilvános, bárki által lehallgatható vonalakon kommunikálnak. Az ukrán hadvezetés tudja ezt. Ezek a lehallgatott beszélgetések nemcsak a csapatmozgások, offenzívák és ellenoffenzívák megtervezésénél jönnek jól, hanem a háborús bűnök kivizsgálásánál is bizonyító erővel bírnak majd (itt, itt és itt), miközben részét képzik az online térben zajló háborúnak is.

De ez még nem elég. A harcoló katonáktól az orosz hadvezetés minden bizonnyal begyűjtötte a saját mobiltelefonjaikat még a harctérre érkezés előtt. Ez parancs. Fontos, hogy a csapatok elhelyezkedése rejtve maradjon. A mobilok begyűjtése nyilvánvalóan szolgálja a katonák biztonságát is. De a parancsnokaikban bizalmat vesztett katonák kijátsszák ezt a szabályt. Leadják mobiljaikat, de megtartják a SIM kártyákat, és vagy saját le nem adott, vagy az ukrán lakosságtól lopott mobilokban használják ezeket, így megfelelő elemzés után információhoz juttathatják a szakértőket. Az orosz egységek által használt lopott mobilok nemcsak katonai egységek mozgásának felderítésében, de magas rangú tisztek elleni akciókban is segíti az ukrán haderőt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiért veszít ilyen sok tábornokot az orosz hadsereg?Van, aki az első vonalban lévőket akarta buzdítani, másnak a nem biztonságos kommunikáció lett a veszte - az Ukrajnába küldött orosz tábornokok minimum ötöde három hét alatt odaveszett.

További következmény tehát, hogy az orosz katonák normaszegő magatartása magát az orosz haderőt gyengíti, és jelentős harcéri veszteségeket eredményez. Ez a helyzet továbbá jól példáz egy olyan jól ismert mechanizmust is, ami szerint a kollektív célokat semmibe vevő, egyéni célokat szolgáló, de normaszegő egyéni cselekvés (a jelen példában „katonaként tudok beszélni az otthoniakkal”) a szervezet szintjén szörnyű károkhoz vezet, és végül az szervezetet alkotó egyénekre jelent veszélyt.

Még gyengébb morál

A negyedik következmény nyilvánvaló: a mindent átitató korrupció a szabályok rendszeres megszegését is jelenti. Ott is rombol, ahol nincs is korrupció. Ennek közvetlen hatása nemcsak az emberi tényezőben (a bizalom hiánya), hanem a fizikai eszközök minőségében, használhatóságában is jelentkezik: hibás felszerelés, anyaghiány, ellopott eszközök, gagyi, buherált megoldások, többségében hibás rakéták, a harctéren lerobbanó tankok.

Ez pedig két módon hat: egyrészt nyilvánvalóan és közvetlenül gyengíti a hadsereget, ássa alá a megtervezett hadműveletek sikerességét, másrészt közvetve hat a legénység moráljára is, tovább rombolva azt. Ki ülne be szívesen egy olyan tankba, amelyről tudja, hogy hamisított a szerviznaplója, hogy fontos alkatrészeket loptak ki belőle, és ezért bármikor csődöt mondhat?

Feltüzelt ellenállás

Az ötödik tényezőt hagytam a végére. Egy korrupt katonai szervezet, ahol a legénység értékvesztett, ahol a szabályszegés elfogadott, ez a norma, megszálló erőként sem fog a legyőzöttek bármilyen jogát tiszteletben tartóan viselkedni. És ekkor még nagyon virágnyelven fogalmaztam. Bucsa, Irpiny, Mariupol, Melitopol, Herszon. Az első két településen történt szörnyűségekről már van a világnak képe, a második háromban történtekről és történőkről még csak sejtéseink lehetnek.

De a megtámadott ország lakossága számára már világos: ha jön az orosz megszálló erő, akkor nincs kegyelem, nincs törvény, nincs jog. Senki sem lehet biztonságban. Ez pedig teljesen érthetően – és az orosz megszállók szempontjából paradox módon – feltüzeli az ellenállást. Erősíti a megszállók elleni harci kedvet. A megtámadott és megszállással fenyegetett ukrán települések lakosságának nincs más választása, mint menekülni vagy harcolni. A megszállókat jellemző korrupció, normaszegés és hordaként való viselkedés megerősíti a megtámadottak elszántságát és morálját. Az orosz katonai vezetés bizonyára nem ezt szerette volna elérni.

A felsorolt mechanizmusok között a bizalom elvesztését tartom a legfontosabbnak. Ezzel nem vagyok egyedül. Az orosz agresszió kapcsán a korrupciónak a katonák és parancsnokaik közötti bizalom szétzúzásában és ebből fakadóan a hadsereg teljesítőképességének aláásásában játszott szerepére már több volt amerikai parancsnok is felhívta a figyelmet. Ezt emelte ki a minap Ben Hodges, az Európában állomásozó amerikai haderő korábbi parancsnoka a háború kilátásait elemezve, és e tényező fontosságát húzta alá Mark Hertling is a The Bulwark-ban megjelent, az orosz és az ukrán haderő szervezettségét, képességét összehasonlító cikkében.

Egy hadsereg integritásalapú működése (ami jelentse most az egyszerűség kedvéért a korrupció hiányát) a parancsnokok és alárendeltek erős bizalmi kötelékét hozza létre, ami pedig elengedhetetlen feltétele annak, hogy egy hadsereg sikeresen láthassa el feladatát. De persze kell ehhez más is. Például a hadsereg egészének a jog uralma alatt kell állnia. Egy diktatúrában, mint amilyen a jelenlegi orosz rendszer, úgy látszik, ez nem lehetséges.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHogy lehetnek ilyen szedett-vedettek az orosz csapatok Ukrajnában?Az orosz hadsereg korszerű része nem nagy, a hatalmas része viszont nem modern - és még csak most kezdődik igazán a raktárak feltúrása a nagy veszteségek pótlása érdekében.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiért égnek ki tömegével az orosz tankok?Taktikai hibák, korszerűtlen védelmi megoldások és néhány tervezési jellegzetesség is hozzájárul ahhoz, hogy nagyon nem jó orosz harckocsizónak lenni Ukrajnában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz oroszok a saját hadiiparuk hírnevét is elkezdték szétlőni UkrajnábanOroszország a világ második legnagyobb fegyverexportőre, de piaci részesedése erősen csökken, az ukrajnai háború pedig tovább gyengítheti az orosz hadiipar kapacitásait és renoméját.

Világ hadsereg korrupció lopás orosz-ukrán háború Oroszország Ukrajna Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Váczi István
2022. június 29. 12:16 Tech, Világ

Megbénulhat az orosz gazdaság a nyugati vállalatok informatikai kivonulása miatt

A nyugati ipari szoftverek az orosz gazdaság meghatározó ágazatait tartják működésben az agráriumtól az acéliparon keresztül az energiaszektorig.

Pálos Máté
2022. június 29. 10:11 Világ

Egyre több tanker tűnik el a térképről, miközben orosz olajat szállít

Egyre inkább szeretnék elrejteni az orosz olaj eredetét, ezért kikapcsolják a helyzetjelzőt, főleg akkor, amikor áttöltik egyik hajóról a másikra az árut.

Bucsky Péter
2022. június 29. 04:34 Világ

Nem az ukránokon múlik, de kilátástalan, hogy nyugat felé elszállítsák az összes gabonájukat

Hiába van elég vasúti kocsijuk, ha az uniós országokban hiányzik a kapacitás a sok millió tonnányi gabona fogadására, kezelésére és továbbítására.

Fontos

Jandó Zoltán
2022. június 28. 15:07 Közélet, Vállalat

Újra jön Magyarországra az orosz gáz déli irányból

Egyelőre úgy tűnik, hogy alaptalanok voltak azok a félelmek, miszerint az oroszok ezen a vezetéken sem indítják újra a szállításokat a korábbi mennyiségben.

Török Zoltán
2022. június 28. 13:09 Pénz

Nem várható erősebb forint, és ez tovább fűti az inflációt

Sokkal rosszabbul teljesít idén a forint, mint a cseh korona és a lengyel złoty, az ezt okozó tényezőkben pedig egyelőre nem várható pozitív fordulat.

Torontáli Zoltán
2022. június 28. 09:20 Vállalat

A kis boltos fog tönkremenni, ha a drágulás miatt spórolnod kell

Ha a lakosság kevesebb élelmiszert vesz, az egyébként is vergődő kis boltok megoldhatatlan üzleti feladattal találják szembe magukat.