Egy hadszíntérről érkező információkat sosem könnyű összeilleszteni koherens képpé, de nagyon úgy tűnik, hogy az oroszok szinte karnyújtásnyi távolságra kerültek egyik fontos céljuk eléréséhez, az Azovi-tenger északi partjának teljes megszerzéséhez. A városból érkező töredékes beszámolók arra utalnak, hogy az orosz csapatok elvágták a félmilliós Mariupolt Ukrajna többi részétől, vagy legalábbis közel lehetnek ehhez. Közben pedig már meg is kezdték a fontos kikötőváros ostromát.
Ebben tulajdonképpen semmi meglepő nincs, mert miután szombat reggelre elfoglalták az oroszok a 150 ezres Melitopolt, estére már Bergyanszknál jártak, ahonnan pedig gépesített csapatokkal egy nap alatt könnyedén el lehet érni Mariupolt. Ráadásul azt az ukránok is elismerték, hogy a 100 ezres Bergyanszkot meg sem próbálták megvédeni, valószínűleg azért, mert olyan kedvezőtlen a fekvése egy félsziget kiindulópontján, hogy a tengerpart vonalát követő orosz csapatok minimális kerülővel elvághatták a szárazföldtől.
A meglepő inkább az, hogy minden jel szerint az ukránok meg sem próbálták Mariupolt kiüríteni a szinte teljesen kilátástalan, bekerítésben végzett védekezés helyett. Pedig a konvencionális katonai logika ilyenkor azt tanácsolja, hogy a védekező csapatok húzódjanak vissza egy olyan vonalra, amelyet nem fenyeget bekerítés, és ahol jobbak az esélyeik a védelemre.
Az ukránok a jelenlegi helyzetben valószínűleg mégis a kisebbik rosszat választották,
a sikeres visszavonulásra ugyanis nagyon kis esélyük lett volna.
Az oroszok, ha nem is uralják száz százalékosan a légteret, masszív légi fölényt élveznek, így a levegőből bármikor támadhatták volna a nyílt térségeken át visszavonuló csapatokat. Éjszaka kicsit jobb a helyzet, de azért az orosz hadseregnek és légierőnek van elég sötétben is bevethető eszköze ahhoz, hogy az éjszakai vonulás is távol álljon a biztonságostól.
Ennél is nagyobb gondja az ukránoknak, hogy az oroszok – minden műszaki és logisztikai problémájuk ellenére – sokkal erősebbek a mozgó hadviselésben, már csak páncélosaik puszta száma miatt is. Azaz jó eséllyel már azelőtt harcra kényszerítették volna a visszavonuló ukrán csapatokat, hogy azok elérhettek volna bármilyen védhetőbbnek tűnő vonalat. Ráadásul közben értelemszerűen a kelet felé néző arcvonalat is fel kellett volna adni, amelyet pedig 2014 óta olyan jól megerősítettek, hogy érdemi áttörést a háború csütörtök hajnali kezdete óta nem tudtak elérni az immár az orosz hadsereg teljesen nyílt támogatását élvező donyecki szeparatisták. A visszavonulás viszont nyilván ők is megzavarták volna.
Ilyen körülmények között tehát logikus döntés lehetett Mariupolban maradni, ahol a városi körülmények között kevésbé érvényesül a támadók haditechnikai fölénye. Ha az oroszok támadnak, nagyobb veszteségekkel kell számolniuk. Igaz, ha valóban teljesen körülzárva kell harcolniuk a védőknek, akkor idővel elkezdenek kifogyni a készleteik, az üzemanyagtól kezdve az élelmiszeren és egészségügyi felszerelésen át a lőszerig. (Az teljesen esélytelennek tűnik, hogy a levegőből kapjanak utánpótlást, és a szárazföldi felmentésben sem bízhatnak túlságosan.) Addig viszont jelentős orosz csapatokat köthetnek le, időt nyernek a Kelet-Ukrajna más térségeiben küzdő ukrán csapatok számára. Ha pedig esetleg eredményre vezetnének a jelenleg is zajló diplomáciai tárgyalások – bár erre kevés esélye van –, akkor esetleg még Mariupol védői is megúszhatják a megsemmisülést.
Ellenkező esetben Ukrajna búcsút mondhat az Azovi-tengernek, ideiglenesen biztosan, és nagy kérdés, hogy mi lesz a háború után, legalábbis orosz győzelem esetén. Bár az orosz elnök azt mondta, hogy nem akar ukrán területeket Oroszországhoz csatolni, mondott ő már sok olyat, ami nem bizonyult igaznak. Az Azovi- és a Fekete-tenger északi partvidékét sok orosz nacionalista csak Novorosszija, azaz Új-Oroszország néven emlegeti, amelyet az Orosz Birodalom a törököktől hódított el annak idején, így szerintük Oroszország a mai napig jogot formálhat rá.
A mai hírek alapján egyébként elképzelhető, hogy hamarosan Kijev védői is bekerítésben lesznek kénytelenek harcolni. A város polgármestere ugyan már tegnap arról beszélt, hogy Kijevet bekerítették, de ez még csak retorikai fordulat volt, nyugatról és délről megközelíthető a város, illetve keletről sem kerítették még be teljesen.
A Lengyelországból érkező katonai és egyéb szállítmányok miatt egyértelműen a nyugati irány a legfontosabb, és mai hírek szerint az oroszok elkezdték ennek a lezárását. Azt nem lehet kizárni, hogy a térségben vannak olyan ukrán tartalékok, amelyek egy ideig képesek nyitva tartani a folyosót, de ha az oroszok az eddigi kérlelhetetlenséggel folytatják az offenzívájukat, akkor Kijevre az eddiginél is sokkal-sokkal nehezebb harcok várnak.
Világ
Fontos