Soha nem volt még olyan magas a kamionok, teherautók és furgonok részesedése a német áruszállításban, mint 2020-ban. Akármennyire egyértelmű, hogy a klímacélok elérése érdekében a közútról elsősorban vasútra kellene terelni az áruszállítás minél nagyobb részét, a számok azt mutatják, hogy ennek pont az ellenkezője történik.
A Verkehrs Rundschau a német közlekedési minisztérium friss statisztikai anyagára hivatkozva azt írja, hogy 2020-ban a közút részesedése az összesített forgalomból már 72,6 százalék volt, ami egyetlen év alatt majdnem másfél százalékos növekedést jelent. A vasút szerepe viszont csökkent, 18,6 százalékról 18-ra olvadt.
A lap emlékeztet, hogy a nemrég felállt új koalíciós kormány a programja szerint 2030-ra 25 százalékra emelné a vasút részesedését, ám a szakértők szerint ez borzasztóan nehéz feladat lesz, mert a jelek szerint piac egyértelműen az ellenkező irányba halad.
A 2020-as adatokban természetesen nagy szerepe van a koronavírus-járványnak is, de a trend a pandémia nélkül is ugyanez volt, az legfeljebb csak felerősítette a folyamatokat. A probléma tehát nem egyszeri és kivételes, hanem általános, és a piac szerkezetéből fakad.
A lap szerint Németország le van maradva számos más ország mögött, a fejlett nyugati államok közül Ausztriában, Svájcban, Svédországban és Finnországban például 25 százalék felett tudják tartani a vasút részesedését. Sőt, a balti államokban fordított a helyzet, Lettországban 70, Litvániában 67, Észtországban pedig 42 százalék a vasút részaránya a fuvarozásban, de Szlovénia, Szlovákia és Románia is a német célok felett teljesít.
