A hivatalos adatok szerint Bulgáriában 17 ezer ember veszítette életét eddig a koronavírus-járványban, ami népességarányosan a hatodik legtöbb a világon. Ténylegesen azonban ennél is sokkal többen halhattak meg a koronavírus miatt az országban. Egy napokban megjelent tudományos publikáció szerint globálisan a harmadik legtöbb áldozatot szedte a járvány Bulgáriában, de még az sem kizárt, hogy végül az első helyen végeznek ezen a szomorú listán. Különösen, hogy az oltásokkal sem állnak jól: mostanáig nagyjából minden nyolcadik felnőtt jutott csak vakcinához, ez pedig az egész Európai Unióban a legalacsonyabb átoltottság.

A bolgár kormány láthatóan tehát nincs a helyzet magaslatán járványkezelésben, ez azonban mintha senkit nem érdekelne. Az országban áprilisban parlamenti választásokat tartottak, és bár a másfél éves megszakítással 2009 óta hatalmon lévő kormánypárt sok szavazót veszített, így is első helyen végzett. Ráadásul a kabinet, illetve az Orbán Viktorral is jó kapcsolatot ápoló Bojko Boriszov kormányfő népszerűségvesztését sem a koronavírus-helyzet okozta, a járvány ugyanis nem igazán volt téma a választások előtt. Az elmúlt években felnövő új ellenzéki pártok szinte kizárólag a maffiaszerűen felépülő politikai elit korrupciójára építették kampányukat.

Szavazás egy bolgár kórházban a parlamenti választások napján. Fotó: AFP/Europress

Rengeteg áldozat

Bár a helyi operatív törzs és a kormányzat által közölt adatok ezt elrejtik, de Bulgáriában tényleg hatalmas pusztítást végzett a járvány. Az ottani második hullám szinte pontosan egybeesett a magyarországival, és a hivatalos adatok szerint népességarányosan nagyjából ugyanannyi áldozatot is követelt. A többlethalálozási számok azonban már teljesen másról tanúskodnak.

Bulgáriában tavaly novemberben volt olyan hét, amikor közel két és félszer annyian veszítették életüket, mint ami az évnek abban a szakaszában megszokott.

Ilyen valószínűleg világszinten is csak Spanyolországban fordult elő még 2020 tavaszán. Magyarországon a lényegében azonos hivatalos adatok ellenére például ugyanebben az időszakban 60 százalékkal ugrott meg a halálozás.

Azóta ott is volt egy harmadik hullám – az is nagyjából akkor, amikor Magyarországon –, és bár hivatalosan Bulgáriában tavasszal kevesebben veszítették életüket, mint itthon, valószínűleg ez sem igaz. A Washingtoni Egyetem egy napokban publikált tanulmányban úgy becsülte, hogy Bulgáriánál világszerte csak Azerbajdzsánban és Bosznia-Hercegovinában volt több áldozata a járványnak, de azokban az országokban még nagyobb a bizonytalanság az adatközlés körül.

Az itthoninál is több a szívbeteg 

A katasztrofális járványhelyzetben egész biztosan komoly szerepe volt a bolgárok általános egészségügyi helyzetének. Korábban írtunk róla, hogy a magyar megyékben is elég jelentős eltérés van a Covid túlélési esélyeiben, és ez az esély erősen együtt mozog néhány betegség elterjedtségével. Ahol több a keringési, immunrendszeri és légzőszervi megbetegedés, ott a második hullám adatai alapján kedvezőtlenebbek a kilátásai annak, aki megfertőződik. Ez részben magyarázhatja a kedvezőtlen hazai adatokat is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyáltalán nem mindegy, melyik megyében kapod el a koronavírustMegyénként is jelentős eltérések lehetnek abban, hogy mekkorák a koronavírus-fertőzés túlélésének esélyei. Sok múlik azon, hogy bizonyos betegségek mennyire elterjedtek.

Akkor azt írtuk, hogy az elmúlt években nálunk az összes halálozás több mint 60 százaléka volt köthető olyan betegségekhez, amelyek a megyei adatok alapján növelhetik a végzetes kimenetelű koronavírus-fertőzés esélyét. Bulgáriában pedig ez az arány – elsősorban a rengeteg szív- és érrendszeri megbetegedés okozta halálozás miatt – még magasabb, több mint 70 százalék, amely messze a legtöbb az egész EU-ban.

De a bolgárok tényleg minden egészségügyi és élettartamra vonatkozó mutatóban rendkívül rosszul állnak. Az egész EU-ban náluk a legmagasabb a halálozási ráta, illetve a legalacsonyabb a születéskor várható élettartam, és csak két balti államban élik meg kisebb eséllyel az emberek a 65 éves kort, mint náluk. Ráadásul ez utóbbi ellenére rendkívül elöregedett a társadalom, kifejezetten magas a medián életkor, a lakosság fele 41 évnél idősebb, 35 százalékuk pedig már 55 éves is elmúlt (pdf).

Se teszt, se lezárások

Egy ilyen alaphelyzetben sikerült a helyi kormányzatnak tényleg eléggé félrekezelnie a járványt. Sokat elárul, hogy uniós szinten Bulgáriában végezték népességarányosan a legkevesebb tesztet, de ami ennél is nagyobb probléma, hogy a szűrést a járvány felfutása idején sem sikerült rendesen felpörgetni.

Az őszi időszakban kiugrónak számított, és nagyon nagy fertőzöttségi szintre utalt, hogy több régiós országban, például itthon, illetve a cseheknél is egy-másfél hétre 30 százalék fölé emelkedett a pozitív tesztek aránya. Ez az a mutató, amelynek az Egészségügyi Világszervezet szerint 5 százalék alatt kellene lennie a járvány kézben tartásához, így ugyanis megfelelő kontaktuskutatással és elkülönítéssel hatékonyan lehet harcolni a járvány ellen.

A bolgároknál akkor másfél hónapig lett nagyjából minden harmadik teszt pozitív, a csúcson pedig egy ideig 40 százalék felett is volt a pozitivitási ráta. Ennél csak Lengyelország produkált rosszabb számokat, ami arra utal, hogy Bulgáriában nagyon sok eset maradhatott rejtve, és a járvány kiterjedtebb volt, mint a régió nagy részében.

Ennek ellenére a kormányzat a lezárásokkal is elég óvatosan bánt. Bulgáriában az országok korlátozó intézkedéseinek szigorúságát mérő, az Oxfordi Egyetem által összeállított 0 és 100 közötti index legmagasabb értéke október eleje óta 61 volt, miközben a többi régiós országban 80 körül alakult ugyanez. Ha csökkentett kapacitással, de november végéig – tehát a tomboló járványban is – nyitva voltak a mozik, színházak, múzeumok, és tulajdonképpen korlátozás nélkül lehetett vendéglátóhelyekre is járni^*A nyitva tartást korlátozták némileg.. Amikor tarthatatlanná vált a helyzet, akkor náluk is bezártak ezek az intézmények, de már január elején újranyithattak, sőt a szállodák vendéglői már karácsonykor is 50 százalékos kapacitáson működhettek. (Az országok adatai között a legördülő menüben lehet váltani.)

Ennek az eredménye pedig valami egészen döbbenetesen magas halálozás lett az országban. November-decemberben volt egy hathetes időszak, amikor több mint kétszer annyian veszítették életüket Bulgáriában, mint amennyien az évnek abban a szakaszában szokták. Ennyire magas többlethalálozás – és főleg ilyen hosszan – egyetlen uniós országban sem volt a járvány kitörése óta. (Az országok adatai között a legördülő menüben lehet váltani.)

A döntéshozók ráadásul a jelek szerint az őszi járványhullámból sem tanultak. Bár a tesztelést tavasszal – amikor ismét rohamosan kezdett terjedni a koronavírus – már jobban sikerült felpörgetni, de a védekező intézkedésekkel ekkor sem léptek időben. Sőt, március végén, a pandémia csúcsán konkrétan lazításokat jelentett be az egészségügyi miniszter.

Nincs még egy ilyen ország

A történethez hozzátartozik, hogy mindez alig egy héttel a választások előtt történt, tehát sokkal inkább a választói elvárásoknak szólt, mintsem a járványhelyzetnek. Bulgáriában ugyanis április negyedikén parlamenti választásokat tartottak, az egyre kevésbé népszerű kormánypárt szempontjából pedig logikus lépésnek tűnt a lazítások bejelentése, mivel

a katasztrofális járványkezelés és a rengeteg áldozat ellenére egyáltalán nem ez volt a kampányidőszak fő témája.

A választások előtti hónapok ugyanis egyértelműen a kormány, vagyis sokkal inkább a teljes politikai elit korrupciójáról szóltak, és a kampányt főleg a parlamenten kívüli új pártok tematizálták. A közhangulatról sokat elárul, hogy a felemelkedő politikai erők közül a legvisszafogottabb az Igen, Bulgária! volt a névválasztásnál, de a legerősebb új párt, a Van Ilyen Nép eredetileg Nincs még egy ilyen ország néven futott volna, csak utóbbit nem jegyezték be. A Takarodj Maffiát pedig valószínűleg egyáltalán nem kell magyarázni.

Kormányellenes tüntetés tavaly nyáron Szófiában. Fotó: AFP/Europress

Az új pártok azonban nem csak a kormány ellen kampányoltak a korrupció felszámolásával. Bár Bojko Boriszov miniszterelnöknek és környezetének is voltak botrányai,

a bolgároknak a tényleg maffiaszerűen felépülő oligarchák és korrupt kormánypárti, illetve ellenzéki vagy álellenzéki politikusok alkotta teljes elitből van elege.

A mostanáig második legnagyobb parlamenti pártnak számító szocialisták körül ugyanúgy voltak korrupciós balhék, mint a papíron a kisebbségeket – elsősorban a törököket – képviselő, de Boriszov kormányát kívülről támogató DPS nevű képződmények. Sőt, tavaly épp utóbbi vezetője miatt robbant ki korrupcióellenes tüntetéshullám az országban (az Index akkor részletesen bemutatta az ország nehezen átlátható hatalmi viszonyait).

Egy rockzenész dönthet kormányt

Mindezek fényében a választások egyetlen igazán nagy meglepetése az lehetett, hogy a DPS nem bukott a korábbiakhoz képest. Boriszov pártja mandátumai ötödét vesztette el, a szocialisták pedig alig több mint feleannyi helyet szereztek csak a parlamentben, mint négy éve. Bekerült viszont a parlamentbe az Igen, Bulgária, illetve a Takarodj Maffia is. Az egykori rockzenész, az elmúlt években Bulgária legnézettebb talkshow-ját vezető Sztaniszlav „Szlávi” Trifonov által irányított Van Ilyen Nép pedig második számú erővé lépett elő a választásokat még így is megnyerő Boriszovék után.

A rockzenész^*Lent egy koncertfelvétele, ami alapján azért ez a jelző némileg leegyszerűsíti a zenei besorolást. pártjának szereplése pedig elég jól megmutatja, hogy mennyire nem a koronavírusról és a járványkezelésről szóltak a választások. A Van Ilyen Nép felől ugyanis egyes beszámolók szerint egy időben még Covid-szkeptikus hangokat is lehetett hallani.

A járvány így nagyjából annyiban befolyásolta a választásokat, hogy lényegében egyáltalán nem volt személyes kampányolás (ami sokat dobhatott a pártját és politikai üzeneteit saját talkshow-jában is promótáló Trifonov sikerén), és mindenki arra számított, hogy alacsony lesz a részvétel. Végül azonban még utóbbi hatás sem volt annyira erős, mint előzetesen várták. Bár kevesebben mentek el szavazni, mint négy éve, de nem látványosan, és a szocialisták gyenge szereplésében ugyan része lehetett az idősebbek távolmaradásának, ám ez is inkább csak egy sejtés, rajtuk valószínűleg érdemben semmi nem segített volna.

Mindenesetre a politikai közhangulat és az áprilisi választási eredmények elég hamar patthelyzethez vezettek.

Végül senki nem tudott kormányt alakítani, így júliusban újabb választások lesznek.

A járvány azonban azóta sem lett politikai téma, pedig most is lenne miről beszélni. Az egy dolog, hogy Boriszov nem sokkal a választások után feloszlatta a helyi operatív törzset, ám ennél is nagyobb probléma, hogy az országban egyáltalán nem halad az oltási program.

Bojko Boriszov leadja a szavazatát az áprilisi parlamenti választásokon. Fotó: AFP/Europress

Sehogy nem halad az oltás

Az országban múlt hét végéig a felnőtt lakosság nagyjából 11 százaléka kapta meg az oltást, azaz a teljes népességben a 10 százalékot sem éri el az átoltottság, ami messze a legalacsonyabb az egész európai unióban. Ráadásul egyelőre az időseknek is csak nagyon kis hányada védett, sőt Bulgária az egyetlen ország az Európai Unióban, ahol

a 80 feletti korosztály átoltottsága még az átlagnál is alacsonyabb.

Persze a kormány eleinte próbálta másra kenni, hogy az oltási program nemzetközi összevetésben is nagyon lassan halad. Bár Boriszov Orbán Viktorhoz hasonlóan papíron jobbközép kormányt vezet, sőt neki kommunista múltja is volt, ennek ellenére sokkal inkább Európa-párti politikát folytat, mint a Fidesz. Így a bolgár kormány esetében nem lehetett az egészet „Brüsszel” nyakába varrni, inkább a szállításokkal elmaradó Astrazenecát próbálták megtenni meg bűnbaknak. 

A gond csak az, hogy Bulgáriában még azokat az oltásokat sem sikerült beadni, amelyek már megérkeztek az országba. Az uniós adatbázis szerint az összes már leszállított vakcina alig több mint 40 százalékát használták fel, ami messze a legalacsonyabb Európában. A második helyen ezen a listán a lettek állnak, de már náluk is a kiosztott mennyiség 71 százaléka elfogyott. Ráadásul pont az Astrazeneca oltásokat használják fel a leglassabban: azoknak még csak a 38 százalékát sikerült beadni Bulgáriában.

Éppen ezért valószínűleg az sem használna, amivel – talán egyetlen járvánnyal kapcsolatos kampánytémaként – a szocialisták jöttek elő, jelesül, hogy Magyarországhoz hasonlóan Bulgária is szerezzen be orosz vakcinát is. A nyíltan oroszbarát szocialisták (akiknek a vezetője részben azon veszett össze a párt másik erős emberével, hogy isteníti Orbán Viktort is) valószínűleg inkább politikai okokból tolják a témát. Ennek megfelelően jó eséllyel nem is lesz belőle semmi, főleg, hogy a parlament is leszavazta, mondván, Bulgáriában nem lehet olyan oltást engedélyezni, amit az Európai Gyógyszerügynökség nem hagy jóvá.

Ezek alapján az Európai Unióban egyértelműen Bulgáriát fenyegeti legjobban egy súlyosabb negyedik hullám, és egyelőre sok jel nem utal arra, hogy a politikai vezetés aktívan tenni próbálna ez ellen. Miközben a régiós országok többsége sokkal magasabb átoltottság és kedvezőbb járványhelyzet mellett is csak óvatosan lazít, náluk május elején – 50 százalékos kapacitással – a zárt szórakozóhelyek is megnyitottak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBolgár falvakba költöznek a német kisnyugdíjasok, ahonnan a fiatalok Németországba vándoroltakAz euróban kapott nyugdíj otthon semmire sem elég, egy kiüresedő bolgár faluban viszont sokat érhet.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ Bulgária halálozás járvány koronavírus korrupció választások Olvasson tovább a kategóriában