Hírlevél feliratkozás
Avatar
2020. szeptember 25. 16:39 Élet, Világ

Amerika az elnökválasztás, a koronavírus és a kínai ambíciók satujában

(A szerző a Danube Capital R&A Zrt. senior makrogazdasági elemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

Amerika fénye mintha megkopott volna az elmúlt években. A koronavírus-járvány nem kímélte az USA gazdaságát, és az ambiciózus versenytárs Kína is egyre komolyabb kihívást jelent számára. Kína gazdasági előretörése nem tegnap kezdődött, legalább két évtizede szemmel látható folyamat.

Ugyanakkor az Egyesült Államok meghatározó politikusai és véleményformálói mintha néhány évvel ezelőttig nem kezelték volna a rivális státuszában Kínát. Miért is tették volna? Amerika kimagasló elsősége gazdaságilag, politikailag vagy katonai szempontból a hidegháború óta megkérdőjelezhetetlen.

Ráadásul idén a koronavírus elterelte a világ figyelmet az Egyesült Államok és Kína közötti feszültségekről.

A járványhelyzet azonban nem törölte el a két nagyhatalom közötti versengést, sőt inkább kiélezte azt.

A kereskedelmi háború korszakhatár?

Egy-egy nagyhatalom vezető szerepe történelmi távlatból nézve nem tart örökké. Ahogy Paul Kennedy fogalmazott 1987-es könyve címében (The Rise and Fall of the Great Powers), nagyhatalmak felemelkednek és elbuknak (1987). Az USA immár több mint 100 éve a világ vezető gazdasági hatalma, ami a későbbi évtizedek során nemzetközi politikai hatalommal is párosult (az amerikai izolációs, vagyis befelé forduló politika feladása után, amelyre a második világháború idején került sor).

A történelmi tapasztalatok azt is alátámasztják, hogy a hatalmi központok állandó mozgásban vannak. Kína például hosszú évszázadokig, vagy inkább évezredekig volt a Kelet meghatározó birodalma. Másrészt történelmi távlatban azt is láthatjuk, hogy sokkal ritkább pillanat, amikor egyetlen hatalmi központ emelkedik ki. Lényegesen gyakoribb az a helyzet, amikor egyidejűleg több nagyhatalmi központ is működik.

Az 1990-es évek kezdete óta a nemzetközi kapcsolatok elméletének nagy talánya, hogy az USA meddig képes megőrizni elsőségét. Másrészt, ha a hatalmi tényezők összességét vizsgáljuk, sok tekintetben (kultúra, regionális gazdasági központok, technológiai versengés) ma is multipoláris, több központtal rendelkező világról beszélhetünk. Lényegében erre a jelenségre hívja fel a figyelmet Samuel P. Huntington elmélete is (lásd. az alábbi térképen), amelyben a civilizációk összeütközését vetíti előre.

Ebbe az elképzelésbe illeszkedik lényegében a jelenlegi folyamat is: ahol a most kirajzolódó világrendben a nyugati világ és annak vezető hatalma, az Egyesült Államok mellé felnőhet Kína, mint a Kelet vezető hatalma (lásd. az alábbi ábrán).

Samuel P. Huntington civilizációs térképe (Danube Capital saját szerkesztés)

A világ GDP megoszlása a hatalmi centrumok között (Forrás: World Bank (2020), Danube Capital saját szerkesztés

A világ GDP megoszlása a hatalmi centrumok között (Forrás: World Bank (2020), Danube Capital saját szerkesztés

A technológia pedig szintén kulcskérdés. A digitalizáció és technológiai fejlődés e folyamatoktól függetlenül is a minél több szereplőt magába foglaló nemzetközi rendszer felé hat, amelyben az államok és nemzetközi szervezetek mellett a vállalatok, de akár az egyének (közdiplomácia) is megjelennek a határokon átnyúló kapcsolatok alakításában.

Ugyanakkor a gazdasági vezető szerep elérésében vagy megszerzésében a technológiának, illetve tudás-intenzív ágazatoknak kiemelt szerepe van. A technológia fejlesztése jelentős költségekkel jár, ugyanakkor akinek sikerül az élre törnie ebben a versenyben, az a jövő irányait határozhatja meg.

Az USA 19. század második felében véghez vitt gazdasági felzárkózása során mindent megtett, hogy utolérje technológiai színtéren a kor vezető hatalmát, Nagy-Britanniát. Fejlődő iparágait a legmagasabb védővámokkal támogatta. Majd ahogy az USA a világ legfejlettebb nagyhatalmává vált, már nem meglepő módon a szabadkereskedelem elsőszámú támogatója lett.

Jelenleg Kína is kiválasztott tíz iparágat, amelyek fejlesztését a China 2025 stratégiában deklaráltan is előirányozta (pl. informatika, automatizálás, repülőgép, elektromos berendezések, energiatakarékos járművek, biogyógyászat). A terv megvalósulásával Kína feldolgozóipari országból technológiai vezetővé léphet elő.

Fontos állomás lehet, hogy az 5G mobiltechnológia kiépítésének melyik állam lesz a nyertese. A koronavírus-járvány gazdasági hatásai újabb adalékot szolgáltathatnak a verseny eldöntésében. Például kinek lesz több állami bevétele a technológiai fejlesztések támogatására? A növekvő munkanélküliséggel és társadalmi feszültségekkel küzdő Amerika megengedheti-e magának a magas védővámokat a külföldi termékeken? Van-e még olyan eszköze Amerikának, amivel meg tudja állítani Kína előretörését?

Mi változhat az amerikai elnökválasztással?

Kína és Amerika kapcsolata hosszas fejezeteken keresztül taglalható. Az elmúlt időszak fejleményeinél maradva az Obama elnökség a TPP (Trans-Pacific Partnership) egyezményen keresztül igyekezett volna szövetségesi rendszert építeni Kína kordában tartására, illetve hogy ellensúlyozza Kína felértékelődő gazdasági súlyát a csendes-óceáni térségben. Másrészt ugyanebben az időszakban kiéleződött a feszültség a Dél-Kínai-tengeren. Ez a helyzet előrevetítette, hogy Kína az ázsiai régió vezető hatalmává kezd válni. Az ázsiai államoknak még mindig fontos az amerikai támogatás, de Kína ellenében egyre kevésbé akarnak fellépni.

A Trump elnökség már jóval nyíltabban vállalta a nagyhatalmi ellentétet a két vezető szerepű állam, az USA és Kína között gazdasági és politikai színtéren. Ennek lett folyománya a kereskedelmi háború, és a TPP-egyezménytől való elállás. A nemzetközi szövetségesi rendszer helyébe a protekcionista politika került az USA-ban (America First).

A nemzetközi egyezmények esetében egyébként is megfigyelhető az ellentétes hozzáállás a republikánusok és demokraták között, ahogy a republikánus George Bush visszautasította a kiotói egyezmény ratifikálását, a demokrata Barack Obama csatlakozott a párizsi egyezményhez, amelyből a szintén republikánus Donald Trump kiléptette az USA-t. Ez nem csupán a klímakérdés ellentétes megítélését mutatja, hanem azt is, hogy ki miben látja a nagyhatalmi szerep érvényesülését. Az USA megengedheti magának, hogy kimarad a nemzetközi egyezményekből vagy belép, és úgy áll az élére azoknak.

A két aktuális elnökjelölt közül Donald Trump esetében várható a protekcionista gazdaságpolitika továbbvitele. Joe Biden, a demokrata jelölt esetében már jóval összetettebb a kérdés. Az előzetes ismeretek alapján ő is a szövetséges keresés irányvonalához térhet vissza, mint Obama, akinek Biden az alelnöke volt. Ugyanakkor a protekcionista gazdaságpolitika elemei (Trumphoz hasonlóan) nála is fennmaradhatnak (Made in America program). Bármelyik elnökjelölt győz a választásokon, választ kell találnia a Kína felől érkező kihívásra, hogy fenntarthassa Amerika vezető szerepét a világban.

Hogy módosítja a koronavírus-járvány a képletet?

Amerika és Kína között elmélyült a konfliktus a járvány hatására, kölcsönös vádaskodás indult már a vírus eredetével kapcsolatban is. Ráadásul a járvány a jelenlegi állás szerint súlyosabban érintheti Amerikát.

Az USA gazdasági növekedése tendenciózusan elmarad Kínáétól (lásd. az alábbi ábrán). Mondhatnánk, hogy alacsonyabb alapról könnyebb építkezni. Ugyanakkor Kína ellenállóbbnak mutatkozott a gazdasági válságok alatt, ez történt 2008/9-ben is, ahogy a lenti ábra is mutatja. Az idei koronavírus-válságban pedig a kínai növekedés, ha rekord alacsony is lesz (IMF becslése alapján 1,2% év/ év alapon), addig az amerikai gazdaság 5,9%-kal zsugorodhat az IMF előrejelzése szerint.

Miért vizsgáltuk a kereskedelmi háborút? Mi ennek a jelentősége hazai szempontból?

Mondhatnánk, hogy ez a gigászok harca és hazai szempontból nem érdekes. Mégis, amikor két nagyhatalom összeütközik – még ha az „csupán” a gazdasági színtéren is történik –, az az egész világra kihat. A kereskedelmi háború hatásai a globális értékláncokon keresztül gyűrűznek be hozzánk. Ezeknek a láncolatoknak a működését idén még közvetlenebbül tapasztalhattuk a koronavírus-járvány miatt, amikor a nemzetközi kereskedelem kénytelen volt korlátozottabb szintekre átállni a járvány visszaszorítása érdekében.

Magyarország egy kis nyitott gazdaság, és így a globális gazdaságra jellemző külső hatások mindig kisebb-nagyobb formában begyűrűznek hozzánk is. A hazai gazdaság egyelőre közvetlenül nem vesz részt a kereskedelmi konfliktusban. A kockázatot az jelenti, hogy a két nagyhatalom közötti konfliktus a globális gazdasági növekedés lassulásával jár együtt.

Változatlan gazdasági szerkezet mellett a külső keresletünk visszaesése miatt a hazai export is mérséklődni kezd. Ez visszafogottabb átlagbér-bővülést, a foglalkoztatás csökkenését és a fogyasztás visszaesését eredményezné. Tehát az exportnövekedés romlásán keresztül gyűrűznek be a globális gazdaság problémái.

A hazai gazdaság esetében különösen exportérzékeny a feldolgozóipar (járműgyártás, a gyógyszeripar és fémipar), és a kapcsolódó iparágak, mint a logisztika és a kereskedelem. Emellett fontos azt is figyelembe venni, hogy az egyes amerikai ágazatok fejlődése miként alakul. A demokrata és republikánus elnökjelöltek más és más iparágak növekedését támogatják.

A demokraták például a gazdaság és iparágak zöldítését tűzhetik ki célul, míg a republikánusok a hagyományos nagy amerikai vállalatoknak kedvezhetnek. A hazai vállalatoknak talán azt is érdemes lehet mérlegelni a jövőben, hogy melyik iparágban érdemes az amerika-domináns értékláncok helyett kínai irányba nyitni.

Élet Világ Amerika elnökválasztás járvány kereskedelmi háború Kína koronavírus Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Váczi István
2021. január 20. 15:02 Élet

Kezd látszani, hogyan lehetne mobilalkalmazásokkal megkönnyíteni a nyaralást

Nehéz eligazodni a ki- és beutazási szabályok káoszában, a negatív teszteredmények és az oltási bizonyítványok tárolása mellett ebben segíthetnek az applikációk.

Fabók Bálint
2021. január 19. 15:23 Élet

Bútorbankot nyitott a prágai városháza, hogy segítse a rászorulókat

Lakossági és céges felajánlásokat továbbítanak alacsony jövedelműeknek.

Avatar
2021. január 17. 16:25 Élet

Nemcsak anyagiakban, de boldogságérzetben is egyre jobban szétszakad a társadalom

A jövedelem természetesen befolyásolja a boldogságérzetet, de összességében inkább az számít, hogy milyen az ember társadalmi státusza, és ez is szétszakadóban van.

Fontos

Fabók Bálint
2021. január 19. 06:56 Közélet

Milliárdos cégek tömeges összeomlása mutatja, hogyan lophattak szét egy állami programot

Rendszerszintű visszaélések ritkán válnak annyira egyértelművé, mint a kulturális tao-támogatások esetén. Hogyan uraltak le visszás cégek egy egész szektort?

Hajdu Miklós
2021. január 18. 06:32 Közélet

A beoltások felpörgetését tényleg nem a magyar ellátórendszer kapacitásai nehezítik

Ha a számokat nézzük, az ellátórendszer korlátai nem látszanak, a szűk keresztmetszet egyelőre az, hogy nincs elég oltás, és sokan nem is akarják felvenni.

Kasnyik Márton
2021. január 17. 06:29 Világ

Öt dolog, amit a Trump-korszakból tanultam

Őrült Királyként, saját hazugságaiba gabalyodva fejezi be elnökségét, de már korábban is kemény tanulságokkal szolgált Donald Trump politikai pályafutása.