Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2020. augusztus 9. 14:16 Világ

A gazdaság fejlesztése tönkre tette a tavat, most a tó teszi tönkre a gazdaságot

Az iráni Urmia-tó környékének utóbbi 30 éves története katasztrofális példa arra, hogy a környezeti hatásokat figyelmen kívül hagyó, rövid távú gazdaságfejlesztési programok hogyan vezethetnek egészen rövid idő alatt az eredeti cél ellentétéhez.

Ahogy a Stockholmi Egyetem kutatói a The Conversationben megjelent írásukban bemutatják, a probléma kiváltó oka elsősorban az, hogy Irán az ötéves gazdasági tervekben rendre állami kölcsönökkel ösztönözte, hogy a mezőgazdasági termelők az öntözéses (azaz nem csak esőre épülő) gazdálkodásra térjenek át.

Ennek részeként az Irán északnyugati részén fekvő Urmia-tó körüli területet úgy vonták egyre nagyobb mértékben termelésbe, hogy a tavat vízzel tápláló természetes vízfolyásokra 50 duzzasztógátat építettek.

A földek öntözése azonban elvonta a tó vízpótlását, azzal pedig nem számoltak, hogy a tó kiszáradását a globális felmelegedés is fel fogja gyorsítani. Az eső mennyisége jelentősen csökkent, a gátak megmaradtak, a tó pedig mára szinte teljesen kiszáradt. A folyamat az alábbi videón jól látszik.

A egykor sós vizű tóból mára leginkább csak lepárlódott sóhegyek maradtak, amelyeket a szél egyre gyakrabban kap fel, és ez a környéken sóviharokat okoz. Az ilyen mértékben sós levegő közvetlen veszélyt jelent az ember légzőszerveire.

A rendszeres aszályok mellett a sóviharok következményeként a környező földek sótartalma is megnőtt, a termésátlagok visszaestek. Az eredmény így pont az ellenkezője lett annak, amit a gátakkal el szerettek volna érni. Mezőgazdasági termelésre egyre alkalmatlanabb a föld, a tó eltűnt, vele együtt a turisztikai lehetőségek is megszűntek, és a környéken élő 4 millió ember megélhetése, illetve egészsége egyaránt veszélybe került.

Az Urmia-tó a kilencvenes években. Fotó: Bari Holiday Resort

A kutatók összehasonlították a 30 legfontosabb (nem csak az Urmia-tavat tápláló) iráni vízgyűjtő terület 1986 és 2001, illetve 2002 és 2016 közötti hidrológiai adatait. Az eredmények szerint Irán legfőbb vízgyűjtői mind melegebbek lettek, kevesebb csapadékot kapnak, csökken a vízhozamuk, és kevesebb talajvizet képeznek.

Az Urmia-tó partja 2018-ban. Fotó: AFP/Europress

A földből és a vízfelüleletekből elpárolgó, levegőbe kerülő vízpára mennyisége ennek ellenére nőtt. Az Urmia-tó példája azt mutatja, hogy ennek az emberi tevékenység az oka. A tavat tápláló folyók felduzzasztásával ugyanis a tótól távolabb növelték meg a víz párolgási felületét, másrészt a mezőgazdasági öntözéssel ugyancsak a tó környékén lévő földek átlagos párolgása nőtt meg.

Fotó: Esfandlyare Asgharkhani/YouTube

Ahogy azonban a terület ennek ellenére is egyre aszályosabb lett, a gazdák a talajvizek felé menekültek, és abból is többet kezdtek felhasználni. A kutatók szerint az Urmia-tó környékén az emberi tevékenység miatt megváltoztatott vízhasználat egyértelműen fenntarthatatlanná vált.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ Irán környezetvédelem mezőgazdaság sóvihar Urmia-tó víz Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Torontáli Zoltán
2024. február 21. 15:22 Vállalat, Világ

Újabb országban mondták ki, nem munkavállalók az ételfutárok, de bekerülhetnek az ágazati kollektív szerződésbe

Hiányzik az unióban az egységes szabályozás, a finn bíróság a magyarral megegyező állásfoglalást hozott.

Mészáros R. Tamás
2024. február 21. 04:34 Világ

Külföldi tudással, hajóflottával és jüanelszámolással terjeszkedne a kínai autóipar

A kínai állam tervei között szerepel a külföldi kutatás-fejlesztés, az értékesítési- és szervízhálózatok, valamint a jüanalapú pénzügyi infrastuktúra kiépítése az autóexport ösztönzése érdekében.

Mészáros R. Tamás
2024. február 17. 04:38 Világ

Trump NATO-fenyegetése régi stratégia, de eddig nem hallgatott rá Európa

Az amerikai elnökök az 1950-es évek óta próbálják rávenni a NATO-tagokat, hogy költsenek többet a védelemre, de a nyilvános fenyegetések eddig nem működtek.

Fontos

Jandó Zoltán
2024. február 22. 04:34 Vállalat

Mostantól biztosan nem Orbán kötélbarátja felügyeli a lakásod

Eladta egyik meghatározó biztonsági cégét Garancsi István. A tranzakcióval a piac lényegében kétszereplőssé vált, ráadásul a két óriáscég más-más szegmensekben aktív.

Stubnya Bence
2024. február 21. 10:01 Közélet

Európai rekorder lenne Magyarország, ha sikerülne a kormány terve

85 százalékra emelkedhet a kormány tervei szerint a foglalkoztatottsági ráta. Tartalék azonban csak a 25 év alattiakban és az 55 év felettiekben van.

Bőgel György
2024. február 20. 15:27 Vállalat

Mit tanulhatnak magyar vállalkozók a Kifli-anyacég sikeréből?

Adva volt egy gyorsan táguló piaci rés, a lehetőség felismerése azonban még kevés a nemzetközi piaci sikerhez, amit a Rohlik tíz év alatt elért.