A gazdaság fejlesztése tönkre tette a tavat, most a tó teszi tönkre a gazdaságot
Az iráni Urmia-tó környékének utóbbi 30 éves története katasztrofális példa arra, hogy a környezeti hatásokat figyelmen kívül hagyó, rövid távú gazdaságfejlesztési programok hogyan vezethetnek egészen rövid idő alatt az eredeti cél ellentétéhez.
Ahogy a Stockholmi Egyetem kutatói a The Conversationben megjelent írásukban bemutatják, a probléma kiváltó oka elsősorban az, hogy Irán az ötéves gazdasági tervekben rendre állami kölcsönökkel ösztönözte, hogy a mezőgazdasági termelők az öntözéses (azaz nem csak esőre épülő) gazdálkodásra térjenek át.
Ennek részeként az Irán északnyugati részén fekvő Urmia-tó körüli területet úgy vonták egyre nagyobb mértékben termelésbe, hogy a tavat vízzel tápláló természetes vízfolyásokra 50 duzzasztógátat építettek.
A földek öntözése azonban elvonta a tó vízpótlását, azzal pedig nem számoltak, hogy a tó kiszáradását a globális felmelegedés is fel fogja gyorsítani. Az eső mennyisége jelentősen csökkent, a gátak megmaradtak, a tó pedig mára szinte teljesen kiszáradt. A folyamat az alábbi videón jól látszik.
A egykor sós vizű tóból mára leginkább csak lepárlódott sóhegyek maradtak, amelyeket a szél egyre gyakrabban kap fel, és ez a környéken sóviharokat okoz. Az ilyen mértékben sós levegő közvetlen veszélyt jelent az ember légzőszerveire.
A rendszeres aszályok mellett a sóviharok következményeként a környező földek sótartalma is megnőtt, a termésátlagok visszaestek. Az eredmény így pont az ellenkezője lett annak, amit a gátakkal el szerettek volna érni. Mezőgazdasági termelésre egyre alkalmatlanabb a föld, a tó eltűnt, vele együtt a turisztikai lehetőségek is megszűntek, és a környéken élő 4 millió ember megélhetése, illetve egészsége egyaránt veszélybe került.
Az Urmia-tó a kilencvenes években. Fotó: Bari Holiday Resort
A kutatók összehasonlították a 30 legfontosabb (nem csak az Urmia-tavat tápláló) iráni vízgyűjtő terület 1986 és 2001, illetve 2002 és 2016 közötti hidrológiai adatait. Az eredmények szerint Irán legfőbb vízgyűjtői mind melegebbek lettek, kevesebb csapadékot kapnak, csökken a vízhozamuk, és kevesebb talajvizet képeznek.
Az Urmia-tó partja 2018-ban. Fotó: AFP/Europress
A földből és a vízfelüleletekből elpárolgó, levegőbe kerülő vízpára mennyisége ennek ellenére nőtt. Az Urmia-tó példája azt mutatja, hogy ennek az emberi tevékenység az oka. A tavat tápláló folyók felduzzasztásával ugyanis a tótól távolabb növelték meg a víz párolgási felületét, másrészt a mezőgazdasági öntözéssel ugyancsak a tó környékén lévő földek átlagos párolgása nőtt meg.
Fotó: Esfandlyare Asgharkhani/YouTube
Ahogy azonban a terület ennek ellenére is egyre aszályosabb lett, a gazdák a talajvizek felé menekültek, és abból is többet kezdtek felhasználni. A kutatók szerint az Urmia-tó környékén az emberi tevékenység miatt megváltoztatott vízhasználat egyértelműen fenntarthatatlanná vált.
Világ
Kifürkészhetetlen, hogy milyen gazdaságpolitika jön, ha Trump nyer
Egyszerre védené a „dolgozó emberek", a hazai ipar és a milliárdos befektetők érdekeit, újabb vámháborút ígér, ami az exportfüggő Magyarországnak is fájhat.
A Lukoil-blokád csak újabb ürügy az ukrajnai magyar vétóra, meddig mehet ez?
A fegyverszállításokat ugyan nem tudja blokkolni Magyarország, de a támogatások kifizetését igen, és minden jel szerint meg is teszi, amíg lehet.
Mennyi esélye van Kamala Harrisnek legyőzni Trumpot?
A fogadóirodák oddsai alapján 38 százalék, de az elmúlt hetekben már minden felmérés azt mutatta, hogy több, mint a regnáló elnöknek.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
