Miközben a kínai gazdaság a kilábalás számos jelét mutatja a koronavírus-járvány után, az államapparátusnak egy olyan problémával kell ismét foglalkoznia, amely sok energiáját kötötte le tavaly: a sertéshús drágulásával.
A disznóhús alapélelmiszer Kínában, így potenciálisan politikailag is érzékeny téma a társadalmi stabilitás felett őrködő pártállam számára. Tavaly főleg a sertéspestis miatt szállt el a hús ára az országban, a nagykereskedelemben augusztusban és októberben is a 40 százalékot közelítette a drágulás.
Erre akkor a vezetés úgy reagált, hogy piacra dobta az állami tartalékok egy részét, Kínában ugyanis sertéshúsból is van állami készlet, mint sok országban kőolajból vagy éppen Svájcban kávéból is. Az árak ezt követően hektikusan alakultak, mígnem februártól kezdve négy hónapon keresztül fokozatosan csökkentek.
Júniusban aztán újra 16 százalékos drágulást mértek, és a tendencia ebben a hónapban is fennmaradt, ami a jelek szerint elég volt az ismételt állami beavatkozáshoz. A múlt heti aukcióval együtt – amelyről a Bloomberg írt – az idén értékesített mennyiség már a félmillió tonnát közelíti.
A közelmúltbeli drágulás mögött leginkább az áll, hogy Kína felfüggesztette az importot több mint 20 olyan nagy külföldi húsüzemből, ahol koronavírus-fertőzések történtek. Emellett áradások vannak az ország déli részén, ami segítheti az afrikai sertéspestis terjedését a kisebb állattartó telepeken.
Világ
Fontos