Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2020. május 20. 06:48 Vállalat

Nem lehet védekezni a járvány ellen a világ gigantikus húsüzemeiben, de a magyarok magabiztosak

Könnyen meg lehet érteni, hogy miért lettek az óriási húsfeldolgozó üzemekből gócpontok a koronavírus-járványban a világ legkülönbözőbb részein. A húsokat hűvösen kell tartani feldolgozás idején is, és folyamatosan nagy teljesítményű ventilátorokkal mozgatják a levegőt, így időben és távolságban is jobban tudnak terjedni az aeroszolokhoz tapadó vírusok. A feladat nagyon munkaintenzív, ezért a munkafolyamat egyes pontjain szorosan egymás mellé állítják a fizikai erőt kifejtő, szaporán lélegző dolgozókat. A termelés maga is csak akkor gazdaságos, ha feszített, tehát nehéz úgy átalakítani vagy lassítani a munkaszervezést, hogy a dolgozók távolabb legyenek egymástól. Az egyre nagyobb globális húsversenyben ráadásul mindent a méretgazdaságosság szempontjai alá rendeltek, ezért gigantikus húsüzemek jöttek létre, ahol nagyon könnyen tud rövid idő alatt sok embert megfertőzni a vírus.

A világ élelmiszer-ellátásában eddig meglepően kevés problémát okozott a koronavírus-járvány, jellemzően nem alakultak ki hiányok, főleg azért, mert az élelmezési rendszer alapja, a takarmányként is használt gabona- és kukoricafélék termesztése nagyrészt gépesített és automatizált.

De világosan kiderült, hogy éppen a húsfeldolgozás az egyik legszűkebb keresztmetszet, ahol talán a leginkább sérülékeny a rendszer. Nem húsból van hiány, hanem a vírus miatt kieső munkásból. A sok vágásra ítélt élőállat a világon szinte mindenhol néhány óriás üzemen megy keresztül, amelyek egyenként több százezer embert látnak el sonkával, tőkehúsokkal, húspéppel. Ha ezek közül valamelyiket vagy többet be kell zárni, rögtön megakad az ellátás.

Húsüzem Brazíliában. (Photo by Rodrigo Fonseca/AFP)

Először az Egyesült Államok gigantikus húsfeldolgozóiból érkeztek a hírek a megbetegedésekről. Ez olyan méreteket öltött, hogy most már legalább 13 ezren kaphatták el a vírust a dolgozók közül, és annyian betegedtek meg, hogy a kapacitások 30 százalékát le kellett állítani emiatt. Ezért helyenként húshiány volt az USA-ban, a Wendy’s egy ideig kifogyott a burger-húspogácsából, volt, ahol korlátozták a boltban megvásárolható hús mennyiségét, és az árak is jelentősen emelkedtek. (Igaz, ennek részben logisztikai okai is lehetnek, mert elvileg van elég fagyasztott hústartalék az országban.)

A kérdésnek komoly közegészségügyi, sőt politikai súlyt adott, hogy az USA ritkán lakott prériállamaiban*Többek között Nebraska, Dél-Dakota, Kansas és Iowa érintett különösen. az óriás húsüzemekben voltak a legnagyobb kitörések. Ezért ha valaki ránéz egy megyei szintű USA-térképre, rögtön feltűnnek a húsüzemek környékének pöttyei. (A legnagyobb húscégek azóta kilobbizták a szövetségi kormánynál, hogy létfontosságú iparágként sorolják be őket, így ugyanis nem kell jogi felelősséget vállalniuk a megbetegedő dolgozók miatt. Így anélkül indult újra több üzem, hogy a járványhelyzetet kezelték volna.)

Az viszont már általános problémára utal, hogy Németországban, Spanyolországban, Írországban, Kanadában, Ausztráliában és a húsiparban világverő Brazíliában is betört a fertőzés számos nagyobb húsfeldolgozóba. Németországban napról napra nő a fertőzéssel küzdő húsüzemek száma, Észak-Rajna-Vesztfália és Schleswig-Holstein több üzeme után Alsó-Szászország húsfeldolgozóiban is felütötte fejét a járvány. Az ezret közelítő húsüzemi fertőzött – akik jelentős részben tömegszállásokon lakó kelet-európai vendégmunkások – miatt a hatóságok több államban is az összes húsipari dolgozót szűrik, az új gócpontok már az egész ország újranyitási stratégiáját is veszélyeztetik.

A magyar húsiparban szerencsére nem tudni arról, hogy bejutott volna a koronavírus bármelyik üzembe is. Az általam megkeresett iparági szereplők szerint

ezt nem a szerencsének köszönhetően sikerült elkerülni, hanem azért, mert a magyarországi üzemekben a vezetők és a dolgozók is komolyabban vették a megelőzést, mint más országokban.

A nagy vágóhidak szerepe Magyarországon is nőtt, a KSH adatai szerint az utóbbi évtizedben a húsfeldolgozói kibocsátás egyre inkább annál a húsznál kevesebb cégnél koncentrálódott, amelyek 250 embernél többet foglalkoztatnak.

Az iparági szövetség, a szakszervezet és a megkérdezett cégek egyaránt hangsúlyozták, hogy nagy hangsúlyt fektetnek a higiéniára a megelőzésben. Golhovics Gábor, a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének vezetője szerint a magyar üzemekben nincs nagy gond, az üzemektől eddig sem volt idegen, hogy az átlagos ipari normákhoz képest jobban odafigyelnek a tisztaságra, igaz, a mostani szigorítások valamennyire megdrágítják a termelést. Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke (és egyben a Bonafarm vállalati kapcsolatokért és PR-ért felelős igazgatója) szerint a vágóhidak azonnal vizsgálatokra küldik a fertőzés gyanújába keveredett embereket, ezért „ha lett volna pozitív eset, azt kiszűrtük volna”.

Kérdésünkre a kaposvári húsüzemet üzemeltető Kométa 99 elmondta, hogy 20 millió forint értékben valósítottak meg a dolgozókat védő intézkedéseket. A dolgozóknak csuklyás védőmaszkban kell dolgozniuk, kötelező a kézfertőtlenítés, a kantinban kevesebben lehetnek, nem léphetnek be az üzem területére ételfutárok, és a kávéautomata helyett is bekészített kávé van.

Sertéshúst darabolnak az MCS Vágóhíd Zrt. sertésvágóhídján Mohácson 2019. november 5-én. MTI/Sóki Tamás

A mohácsi vágóhíd üzemeltetője, a Csányi Sándor tulajdonában álló Bonafarm csoporthoz tartozó MCS Vágóhíd is a szigorított higiéniai körülményeket hangsúlyozta, náluk belépéskor a fertőtlenített munkaruha felvétele után higiéniai kapun mennek keresztül a dolgozók, ahol érintés nélkül tisztítják a kezüket és a cipőjük talpát. Üzemterületen kívül törekednek a 1,5 méteres távolság biztosítására, az áruszállítóktól érintésmentesen veszik át a dokumentációt, és külön eljárásrendet dolgoztak ki a potenciálisan fertőzött vagy betegekkel találkozó dolgozók kezelésére.

Mind a kaposvári, mind a mohácsi vágóhídnál beszereztek a reptereken is bevetett hőkamerát a dolgozók (és bárki más) beléptetésekor a láz kiszűrésére. Ez ugyan megnyugtatóan hangzik, és adhat némi biztonságérzetet, de a tapasztalatok szerint a koronavírusos esetek jelentős része nem jár súlyosabb tünetekkel, de így is fertőző. Ráadásul némi ibuprofénnel vagy paracetamollal le is lehet nyomni a lázat.

Az egyik legnagyobb baromfifeldolgozó, a Gallicoop vezérigazgatója, Erdélyi István három dolgot említett: kötelező kézfertőtlenítés a gyárba belépéskor, a munkavégzés közbeni fertőtlenítés biztosítása, és „vannak munkaterületek, ahol a szájmaszk viselése is kötelező”. A cégvezető úgy ítéli meg, hogy ezek a szabályok jól működnek.

(A kiskunfélegyházi húsüzem gazdája, a Hungary Meat nem reagált a kérdéseinkre. Ennek olasz tulajdonosa, Piero Pini egy másik üzemében, a spanyolországi Aragónia országrészben található Binéfarban lévő Litera Meatnél jelentős járványkitörés volt, igaz, ennek mértékéről vitatkoznak.)

Azt tehát egyik üzem vagy szereplő sem mondta, hogy a dolgozókat a munkaterületen egymástól messzebb állították volna, ami az orvostudomány mostani állása szerint a legfontosabb, amit tenni lehet a koronavírus-fertőzés ellen. De a vágóhidak munkafolyamatainak optimalizálása miatt a távolságtartás nem is lenne lehetséges. A fokozott higiéniai szabályok között a mindenkori maszkviselet lehet a leghatékonyabb,

ettől függetlenül a bevezetett intézkedések a lázméréstől a kézmosásig nem akadályoznák meg, hogy egy megbetegedett dolgozó megfertőzze a szorosan mellette dolgozó társait.

Tény ugyanakkor, hogy a magyar helyzet annyiban jobb például az amerikainál vagy a brazíliainál (vagy akár a jelentős részben vendégmunkásokra építő németországinál), hogy a munkások nem tömegszállásokon laknak, és az esetlegesen súlyosan beteg dolgozóknak nem közvetlen, mindennapi megélhetési kérdés, hogy bemenjenek dolgozni, mivel létezik még a táppénz intézménye.

Nem mondhatni egyébként, hogy a nagy húsipari vállalatoknak teljesen makulátlan lenne a háttere, a most éppen az ITM-hez tartozó Országos Munkavédelem és Foglalkoztatás-felügyelet számos céget megbüntetett az utóbbi években különféle, az üzemek állapotára vonatkozó szabályok áthágása miatt. Igaz, ez iparági szereplők szerint az előírások szigorúsága miatt is van.

Most viszont a magyar állam más területekhez képest meglehetősen liberális megközelítéssel áll a munkahelyek járványügyi védelmének kérdéséhez: nincs kötelezően követendő protokoll. A Nébih ugyan megfogalmazott néhány tanácsot, az OMMF linkelte honlapján az európai munkavédelmi hivatal által összegyűjtött ajánlásokat, de alapvetően az üzemek vezetésére van bízva, hogy hogyan védekeznek, mennyire szigorú intézkedéseket vezetnek be.

A Nébih ajánlásai között sem túl erőteljes megfogalmazásban van a dolgozók közötti távolságtartás: „Az előállító létesítményekben a dolgozók munkaállomásai általában fix helyen vannak, de törekedni kell a lehetőségekhez mérten legalább 1,5-2 méteres távolság biztosítására a dolgozók között.” Az ajánlások jóval kevésbé részletesek, mint a sokat kritizált amerikai járványügyi hatóság, a CDC szintén nem kötelező tanácsai. Ennek megfelelően a válaszoló cégek is jelezték, hogy saját és munkavállalóik érdekében, és nem az állami szabályozás hatására vezették be a szigorításokat.

Más kérdés, hogy a nagy húsüzemek akkor sem állhatnának le, ha esetleg kitörne a járvány. Ennek két oka is van. A kormány döntése értelmében a húsipar legnagyobb szereplői az ország kritikus infrastruktúrájához tartoznak, hiszen alapvető szerepet játszanak a magyar élelmiszer-ellátásban. Ennek megfelelően többek között a mohácsi, a kaposvári és a pápai vágóhídon is megjelentek a katonai irányító törzsek. Az állam tehát nagy eséllyel nem hagyná a gyárak leállítását, mivel adott helyzetben fontosabb lehet a húsellátás, mint egy kisebb járványkitörés egy intézményben. Éder Tamás szerint ha 5-10 dolgozó betegedne meg, az még kezelhető lenne az üzemek további működése mellett, ha viszont több százan, akkor már nyilván nem.

Éder Tamás és az irányító törzs. Fotó: honvedelem.hu

A másik probléma viszont gazdasági természetű. A húsipar ugyanis kifejezetten tragikus helyzetben van éppen, mivel már a koronavírus előtt is hatalmas sokkok érték a kereslet és a kínálat irányából egyaránt.

Az összeomlás szélén van az ágazat, közgazdaságtani tankönyvekben fogják tanítani, ami most történik

– mondta erről Pick László, a Húsipari Vállalat ügyvezető-tulajdonosa. A piac nehezen talál egyensúlyt, miután a sertéspestis miatt tavaly óta jelentősen emelkedtek az árak, idén márciustól viszont a koronavírus valósággal kihúzta az ágazat alól a padlót, állami segítséget pedig a nyilatkozatokon túl eddig nem jelentettek be. Emiatt olyan bizonytalan lett a helyzet, hogy a tenyésztők az év második felére jelentősen csökkenthetik az állományt, ami akár húshiányt is okozhat.

 

A sertéspestis miatt a kínai sertésállomány fele pusztult el kényszervágás vagy a betegség következtében, de Magyarországon is megtizedelte az állományt. Ez utóbbiról sok más országhoz hasonlóan a magyar iparági szereplők is hallgatnak, és a hatóságok sem tájékoztatnak hitelesen – máig állítják, hogy preventív céllal kényszervágták az állomány jelentős részét -, pedig a napokban maga Csányi Sándor is elismerte egy interjúban, hogy már a válság előtt is megjelent Magyarországon a sertéspestis (bár ez vonatkozhatott a vaddisznókra is). Ezt igazolja a fenti ábrán is látható visszaesés a tavalyi utolsó negyedévre.*A magyar kormány 2012-es sertésstratégiája emlékezetesen 6-7 millió sertést irányozott elő, ehhez képest a 3 milliós állomány is jelentősen csökkent, a legutóbbi adatok szerint 2,6 millióra.

A sok kényszervágás csapás volt a tenyésztőknek, a húsfeldolgozóknak pedig jelentősen növelte a költségeit. Sőt, a kínai események után a malacárak is nőttek,*Az állomány nagyjából fele (nagyrészt Nyugat-Európából) vásárolt malacok felhizlalásából ered, a sertéseknek ebben a részében jelentősen befolyásolja az önköltséget, hogy fél éve még nagyon drágák voltak a malacok. miközben idén márciusig a magyar bérek is emelkedtek tovább, ezért a tenyésztők önköltsége is sokkal magasabb volt. (Magyarországon tovább nehezítette a helyzetet, hogy hiába növekedtek az árak, Kínába a pestis itthoni megjelenése miatt nem exportálhattunk.)

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHét éve nem volt ilyen magas az infláció, mi történik az uborkával és a disznóhússal?Örülhetnek a hagyma-káposzta-krumpli rajongói, szomorkodhatnak az uborkakedvelők és lakbért fizetők.

A koronavírus először logisztikai problémákat okozott, ez az év elején megnehezítette az Ázsiába irányuló exportot Európából, aminek azonnali piaci hatása lett. Márciustól kezdve aztán bezárt a kontinensen szinte a teljes horeca szektor, tehát a hotelek, az éttermek és nagyrészt a közétkeztetés is, ami Magyarországon is nagy végfelhasználó, de Európa nyugati részében még inkább. A vendéglátás kiesése különösen a magasabb értékű húsok keresletét vette vissza. (Ez katasztrofális a marha, nyúl és kacsa tenyésztőinek, ezek többségében az éttermi keresletre alapoznak.) Ezt – legalábbis az első felhalmozási hullám után – nem ellensúlyozta az otthon maradó dolgozók megnövekedett bolti vásárlása. Húsvét óta Éder Tamás szerint már a magyar kiskereskedelmi húsforgalom is elmarad a tavalyihoz képest.

Emiatt most zuhannak az árak, a februárig tartó áremelkedés miatt drágán szerződött húsok hűtőházakban halmozódnak. Éder Tamás szerint a kisebb és közepes húsfeldolgozók között már van, amelyik bezárt és több, amelyik csökkentette termelését, ami hatással van a tenyésztőkre is. Pick László szerint egy korábban 60 ezer forint értékű disznót most csak 45 ezerért lehet eladni, így – ha disznónként 15 ezer forintos veszteséggel számolunk – a nagyobb, több százezres állományú sertéstelepek milliárdos veszteségeket szenvednek el az áresés miatt.

Az aszály miatt a takarmányárak növekedésére is lehet számítani, ami még nehezebb helyzetbe hozza a tenyésztő telepeket. Nekik ugyanis az állatok életben tartásához (azaz az etetésükhöz) folyamatos finanszírozásra van szükségük. Ha a csökkenő bevételek mellett még a fix kiadásaik is nőnek, akkor elvileg kapacitást kellene csökkenteni – ők viszont óriási veszteségek, azaz az állatok leölése árán léphetik ezt meg.

További probléma Éder szerint, hogy az európai országok igyekeznek dömpingáron likvidálni a fölösleges készleteiket. Pick elmondta, hogy most például a lengyel importhús dömpingjét lehet tapasztalni itthon, ami ellen egyébként minőségellenőrzési eszközökkel tudnak védekezni az európai országok. A nyugati vágóhidak egy részének koronavírus miatti átmeneti bezárása csak egy további bizonytalansági tényező.

Hasonló problémák vannak a baromfiágazatban, a Master Good tulajdonos-vezetője, Bárány László szerint csődhullám jöhet a kisebb cégeknél. A fő probléma náluk is a vendéglátás és a közétkeztetés kiesése, ami miatt a belföldi és az exportpiac is jelentősen szűkült, jelentős részben a fagyasztóknak termelnek most az üzemek. Ugyanakkor most éppen a madárinfluenza is terjed az országos főállatorvos, Bognár Lajos szerint feltartóztathatatlanul, ami miatt 3,5 millió állatot öltek le (tavaly év végén összesen 30 millió tyúkféle élt az országban), ami csökkenti a kínálatot, ezért növeli a feldolgozók input költségeit. Bárány szerint fontos lenne életben tartani a beszállítókat, mert különben, ha nem lesz nagy mennyiségű és minőségű árualap, nagyon nehéz lesz újraindítani az ágazatot.

Súlyos tehát a helyzet az egész állattartó ágazatban, érdemi állami segítség viszont egyelőre nincs.

A minisztérium ugyan április vége óta emleget egy 25 milliárdos agrár mentőcsomagot, ez azonban egyelőre csak elméletben létezik, a részletei nem ismertek, ráadásul a Magyar Nemzet értesülései szerint a növénytermesztésre koncentrál majd.

Pick szerint az egyik lehetséges intézkedés, amivel a kormány segíthetne a piacon, az állami hústartalék felhalmozása lenne, amit később, magasabb árak idején nyereséggel értékesíthetne. Ezzel foglalkozott korábban a mezőgazdasági tárca háttérintézménye, a TIG Tartalékgazdákodási Kht. Ezt a céget azonban 2015-től végelszámolták, miután kiderült, hogy az évtizedes csalássorozat után akkor csődbe ment Hungária Értékpapírnál tartott több milliárd forintot, amiből 410 millió forint odaveszett (de a következő években még ennél is nagyobb, közel ötmilliárdos veszteségeket szenvedett el, még a székházát is elherdálták). Egy másik eszköz lehetne a tárolási támogatás, de egyelőre ezt sem vezette be az Európai Bizottság (illetve valamiért csak a juh- és kecskehús piacán). A fagyasztóházakban egyébként az iparági szereplők szerint akár egy évig is lehet tárolni a húst, és ennek költsége nem is túl magas, kilogrammonként havonta néhány forint. De ez csak a húsfeldolgozókon segít, a tenyésztőkön kevésbé.

A három betegség, egy aszály és nulla állami támogatás már olyan mértékben tehette kiszámíthatatlanná a piacot, hogy őszre kritikus helyzetbe kerülhet az egész állattartás Magyarországon – mondta Pick László.

Egyelőre nem dőlt el, hogy mi lesz az uralkodó trend a húsfeldolgozásban a koronavírus után. Magyarországon ugyan ez nem merült fel komolyan – mivel itt nem kellett üzemeknek a járvány miatt leállnia – , de több országban felvetették, hogy mégiscsak jobb lenne, ha nem egy szalagon keresztül menne az összes hús, és olyan húsipari üzemek jönnének létre, ahol lehetséges egyáltalán a járvánnyal szembeni védekezés. Vagy akár újra több kisebb vágóhíd lenne, és visszaszorítanák az egyébként elképesztő mértékben koncentrálódott húsipari óriáscégek gigantikus vágóhídjait. Ezzel persze az a probléma, hogy ebben az esetben nem lehetne olyan nyomottan tartani a húsárakat a szupermarketekben, mint eddig, márpedig az egész globális iparág sorsa végső soron ezen múlik.

A mostani nagy üzemekben nem igazán lehet a járvány terjedését csillapító intézkedéseket bevezetni, mert abban a pillanatban elveszti az üzem a tízfilléres előnyét. Attól gazdaságos, hogy embertelen

– mondta erről Pick László.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHadat üzent a kormány a táplálkozási divatnakA sertéspestis miatt egy csomó hús maradt a nyakunkon, és folyamatosan jön be az olcsó import is. A kormány megetetné velünk a felesleget.

Vállalat baromfi húsfogyasztás húsipar járvány koronavírus sertéshús sertéspestis Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Váczi István
2020. május 22. 14:38 Vállalat

A világ legnagyobb utasszállító repülője is járvány áldozata

Évek óta rossz idők járnak már az Airbus A380-as típusára, de a koronavírus-járvány tovább ritkítja a flottát.

Avatar
2020. május 22. 11:10 Vállalat

Karizma helyett alázatra van most szüksége leginkább egy cégvezetőnek

A vezető legyen igazán vezető, ezzel tudja támogatni munkatársait legjobban a mindennapokban és a krízishelyzetekben is.

Jandó Zoltán
2020. május 22. 06:48 Vállalat

Reménykedhetünk a gazdaság beindulásában, ezt üzeni a kormány bérátvállalásának felfutása

A magyar kurzarbeitot a cégek nagy része még mindig nem szereti, de egyre többen bevállalják, hogy rajtra készen álljanak.

Fontos

Kasnyik Márton
2020. május 23. 07:28 Podcast

Darvas Zsolt a nagy európai maszatolás végéről

A koronavírus és a német alkotmánybíróság együtt talán már elég nagy sokk ahhoz, hogy kimozdítsa az eurózónát a semmittevésből. A Bruegel Intézet közgazdásza a G7 Podcastban.

Avatar
2020. május 22. 17:01 Pénz

Lakáspiaci sokkra, 15-30 százalékos árzuhanásra számíthatunk

Nem reális a gyors felpattanás az ingatlanpiacon, sokkal valószínűbb a válság L vagy W alakú lefutása.

Torontáli Zoltán
2020. május 21. 06:48 Élet, Vállalat

Lehet-e majd utasbiztosítást kötni koronavírusra?

Úgy tűnik, hogy csak kis mértékben változtatja meg a járvány az utasbiztosítások piacát, de van egy külügyi lista, amit ezentúl nagyon ajánlott lesz böngészni.