Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2020. július 13. 15:33 Élet, Világ

A koszovói albánok egy szlovén kisvárost szemeltek ki uniós ugródeszkának

A Reporter szlovén magazin nagy összeállításban mutatta be, hogy az 50 ezer lakosú Kranj városa a koszovói állampolgárok, nemzetiségük szerint leginkább albánok kedvelt központjává vált.

A lap által a szlovén belügyminisztériumtól kikért adatok szerint Kranj körzetében csak tavaly több mint kétezer koszovóinak adtak ki vagy hosszabbították meg a Szlovéniára vonatkozó tartózkodási engedélyét, összességében pedig közel 4500-an vannak hasonló módon a városban és környékén. A koszovóiakat pár száz fős észak-macedón populáció egészíti ki, nemzetiségük szerint nagyrészt ők is albánok.

Ahogy azt korábban mi is bemutattuk, a szlovén átlagkereset Kelet-Európában a legmagasabb, Koszovóban pedig a legalacsonyabb, a munkásokat elszívó gazdasági erő így azonnal érthető. A tartózkodási engedélyt viszonylag könnyen megkapják az albán nemzetiségű munkások, a lap szerint azonban egyre gyakoribb, hogy idővel a családegyesítés lehetőségével is élnek.

Ez nem is lenne probléma, mert a szabályok szerint a család többi tagja csak akkor követheti a kint tartózkodót, ha utóbbi igazolja, hogy anyagilag el tudja tartani magát a család. A gondot az okozza a lap szerint, hogy a vendégmunkások és a szlovénok is gyakran trükköznek a papírokkal, a munkaadójuktól olyan kereseti igazolásokat hoznak, amelyek nem feltétlenül fedik a teljes valóságot, például nem tartalmazzák a fizetésnek azt a részét, amit a munkaadónak így-úgy visszajuttatnak.

Előfordul az is, hogy például a családban lévő gyerekek csak papíron költöznek át Szlovéniába, a valóságban azonban továbbra is Koszovóban járnak iskolába, otthon maradnak, az értük járó szociális és adókedvezményeket azonban a Szlovéniában élő szülők érvényesítik.

A koszovóiak egyébként csak ugródeszkának tekintik a szlovéniai megtelepedést, és valójában arra várnak, hogy a gazdagabb nyugati országokba vándoroljanak, miután uniós munkavállalási tapasztalatokra tesznek szert.

A lap szerint a belügyminisztérium érzékeli a problémát, és szigorúbb ellenőrzést tervez, illetve napirenden van a tartózkodási engedélyek szlovén nyelvtudáshoz való kötése is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar átlagfizetés nettója félúton van Szlovénia és Koszovó közöttTovábbra is elég magas az adó- és járulékteher, így például a szlovákok és a horvátok is többet visznek haza, pedig a bruttó átlagbérük alacsonyabb.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Világ albán Koszovó Kranj szlovénia tartózkodási engedély vendégmunkás Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.

G7.hu
2024. november 19. 09:27 Élet

Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7

A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.

Vermes Nikolett
2024. november 17. 06:09 Élet

Milyen esélyekkel indul egy elhagyott csecsemő a magánkórházban születetthez képest?

Szerető családban eltűnhetnek a kezdeti viszontagságok következményei, de fontos, hogy minél kevesebb időt töltsenek átmeneti körülmények között.

Fontos

Stubnya Bence
2024. november 20. 14:03 Adat, Pénz

A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt

Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.