A svédek különutas járványkezelését egyre inkább tanmeseként emlegetik, ami azt mutatja meg, hogyan nem érdemes a kérdést kezelni. Miközben az országban lakosságarányosan lényegesen több halálos áldozatot követelt a koronavírus, mint a szigorúbb intézkedések mellett döntő szomszédos államokban, a gazdasági visszaesés nagyjából hasonló mértékű volt.

A New York Times cikkében megszólaló közgazdász, Jacob F. Kirkegaard szerint a svédek

önmagukon ejtettek egy sebet, aminek semmilyen gazdasági haszna nem lett.

A skandináv ország tapasztalatai fontos tanulságul szolgálnak, a kormányok ugyanis szerte a világon az elkerülhető emberáldozatok és az indokolatlan gazdasági károk között igyekeznek egyensúlyozni a korlátozásokkal.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTeljes félreértés, hogy választani lehet a gazdaság megmentése és a járvány feltartóztatása közöttÁlomvilágban él, aki azt gondolja, hogy meg lehet menteni a gazdaságot, ha nem teszünk súlyos lépéseket a járvány megállításáért.

Svédország már hetek óta közismert, a környező országoknál magasabb halálozási adatai egyértelműen bizonyítják, hogy a társadalmi távolságtartást ösztönző intézkedések elmaradása drámai egészségügyi következményekkel jár. (Európában ugyan kirívó, ami Svédországban történt, de bizonyos szempontból enyhe ahhoz képest, ami például az Egyesült Államok egyes államaiban vagy Brazíliában történik. Arizona államban például kevesebben laknak, mint Svédországban, de a járvány most is a kirobbanó növekedéssel jellemezhető szakaszban van, és már most több a fertőzött, mint a svédeknél, miközben a politikai válasz hasonló.)

A gazdasági hatások azonban csak mostanra váltak értékelhetővé Svédországban, és a jelek szerint nem igazolódnak be a svéd kormány várakozásai. Az ország központi bankja jelenleg a gazdaság 4,5 százalékos szűkülését prognosztizálja az idei évre, miközben a munkanélküliségi ráta 7,1 százalékról 9 százalékra emelkedett március és május között. Összehasonlításképp a szigorításokat bevezető Dániában a jegybanki előrejelzés szerint 4,1 százalékos visszaesés várható, a márciusi 4,1 százalékos munkanélküliségi ráta pedig 5,6 százalékig emelkedett májusban.

Az svéd gazdaságot a nemzetközi recesszió ugyanúgy sújtotta, mint a keményebb lezárásokat bevezető országokét, és a belső kereslet mérséklődése sem maradt el. A vírustól való félelem miatt a svédek is jelentős mértékben visszafogták a fogyasztásukat, azonban olyan szintű önmérsékletet már nem tanúsítottak, ami a fertőzés terjedését kellően gátolta volna. Kirkegaard szerint mindez arra utal, hogy a koronavírus világszerte általános gazdasági következményeit aligha tudják az egyes kormányok önálló intézkedésekkel kivédeni.

A svéd feldolgozóipar ugyanúgy leállt, ahogy a többi ország ipara is a beszállítói láncok megszakadása miatt.

A Nemzetközi Valutaalap elemzése is megerősíti az amerikai lap által kérdezett közgazdász véleményét: az IMF megállapítása szerint bár eleinte még érzékelhető volt, hogy a lazább járványkezelés miatt kevésbé sérül a svéd gazdaság, ez a hatás világjárvány felerősödésével eltűnt. A Koppenhágai Egyetem kutatói pedig banki tranzakciós adatok alapján megállapították, hogy március közepe és április eleje között a svéd ügyfelek 25 százalékkal mérsékelték a költéseiket, miközben a bezárkózó Dániában a forgalom visszaesése alig volt magasabb, 29 százalék.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÁtmenetileg még Skandinávia is kiközösítette a svédeketMorgolódnak a svédek, mert még az észak-európai szomszédaik is zárva tartják előttük a határaikat, miközben őket kivéve bárki utazhat bárhova. A furcsa svéd járványkezelési taktika évtizedek óta nem látott zökkenőkhöz vezetett Skandináviában.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ járvány koronavírus skandinávia Svédország Olvasson tovább a kategóriában