A tavalyi nyár talán legnagyobb nemzetközi figyelmet kiváltó eseményei voltak az Amazonas-medencében kigyulladó erdőtüzek. Ugyan voltak szakértők, akik vitatták az erdőtüzek számának rendkívüliségét, az interneten kialakult globális pánik mégis rávilágított egy ökológiai katasztrófára.
Az amazóniai erdőtüzekről szóló hírek aztán hasonlóan gyorsan tűntek el a közbeszédből, mint az ausztrál bozóttüzekről beszámolók (ezeket végül májusra sikerült teljesen eloltani). Mindenesetre a Greenpeace mostani figyelmeztetése szerint idén még hevesebb erdőtüzekre számíthatunk Brazíliában, mint tavaly, legalábbis az eddig adatok alapján.
A Greenpeace osztrák szervezete szerint június első két hetében összesen 907 tűz keletkezett az amazóniai esőerdőben. Ez jelentős, 39 százalékos növekedés a tavalyi év hasonló időszakához képest. A műholdas felvételek tanúsága alapján 2009 óta nem keletkezett ennyi tűz ebben az időszakban.
Ahogy a szervezet is hangsúlyozza, az erdőtüzek leginkább emberi tevékenységre vezethetőek vissza. A leégett földeket hasznosító szarvasmarhatartók bevett gyakorlata az égetés az illegális földrablásra. Minél több földet égetnek fel az évnek ebben a periódusában, annál nagyobb területet tarolnak le a tüzek a következő, száraz hónapokban.
Az ilyen mértékű növekedés amiatt vészjósló, mert tavaly valóban nagyobb területről tűntek el a fák, mint a megelőző tíz év bármelyikében a Greenpeace szerint. Akkor több mint tízezer négyzetkilométernyi területet taroltak le a tüzek, amely nagyjából két átlagos méretű magyar megye területével egyezik meg.
Amazónia esőerdőjének brazíliai része eredetileg 4 millió négyzetkilométer volt, ebből 1970 óta már kivágtak 800 ezer négyzetkilométert. A kétezres években lassult ugyan az erdőirtás tempója, de újabban, Jair Bolsonaro brazil elnök beiktatása óta ismét felgyorsult. Az éghajlat alakulását modellezők szerint az erdőirtás egy bizonyos pont után visszafordíthatatlanná válik, és az egész erdő menthetetlenül szárazabb és melegebb sztyeppévé alakul.
Az Amazonas-medence mostani ökoszisztémájának összeomlása egy bármi mással összehasonlíthatatlan éghajlati katasztrófa lenne, hiszen a kimagaslóan legnagyobb szárazföldi széngyűjtőről van szó: az esőerdő visszaszorulásával évente több milliárd tonna üvegházhatású szén-dioxid szabadulna fel, illetve maradna a levegőben. A legnagyobb esőerdő megmentése így az egész emberiség számára is létfontosságú.
Világ
Fontos