Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2020. január 2. 13:07 Világ

Évtizedek óta nem voltak ennyire brutális bozóttüzek Ausztráliában, és ez csak rosszabb lesz

Ausztráliában az évnek ebben az időszakában gyakoriak a bozóttüzek, de a szeptember óta tartó időszak tüzei évtizedes rekordokat döntenek meg. Azóta eddig összesen 17 ember halt meg meg a tüzekben, amelyek az ország minden államában komoly pusztítást végeztek. A legnagyobb károk Új-Dél-Walesben keletkeztek, ahol eddig több mint 900 ház vált lakhatatlanná. A tüzek a legnagyobb ausztrál városokban is érzékelhetőek, Sydneyben a levegőben lévő por 11-szerese az egészségügyi határértéknek: a lélegzés annyira egészségtelen, mintha az ott élők minden nap elszívnának 37 cigarettát.

A BBC cikke szerint a tüzek az állat- és növényvilágra is brutális hatással vannak, szeptember óta a becslések alapján eddig 480 millió állat pusztult el. Ezen belül is kiemelkedően nagy veszteség a Sydneytől nagyjából 400 kilométerre északra fekvő területen az ország egyik legnagyobb koalapopulációjának pusztulása. Összesen körülbelül 5,9 millió hektárra terjedt ki a tűz, ami akkora, mint Magyarország területének nagyjából kétharmada. Összehasonlításképpen: tavaly az Amazonas-medence őserdője nagyjából egymillió hektáron égett, a kaliforniai erdőtüzek pedig 100 ezer hektárra terjedtek ki.

A CNN összefoglalója alapján az ország több államában is vészhelyzetet hirdettek ki, csak Új-Dél-Walesben több mint 2000 tűzoltó dolgozik a bozóttüzek eloltásán, és többek között az Egyesült Államok, Kanada és Új-Zéland is küldött tűzoltókat az országba. Az oltásba a katonaságot is bevonták, és ezen kívül komoly költségvetési forrásokat fordítottak önkéntes tűzoltók bevonására is.

Az egyáltalán nem ritka, hogy ennyire pusztító bozóttüzek vannak Ausztráliában az évnek ebben az időszakában, az eddigi legpusztítóbb bozóttűznek, a 2009-es fekete szombatnak 173 áldozata volt Victoria államban. Csakhogy több tényező is van, ami miatt a tavaly szeptemberben kezdődő időszak tüzei különösen pusztítóak, és nehéz ellenük védekezni.

Az egyik ilyen tényező az egyik legkomolyabb aszály évtizedek óta: az ausztrál meteorológiai szolgálat adatai alapján az idei tavasz volt az egyik legszárazabb, amióta vezetik az erre vonatkozó statisztikákat. Az aszály kiváltó oka pedig az a hőhullám, ami decemberben a valaha mért legmagasabb átlagos hőmérséklettel járt együtt, több helyen gyakran messze 40 fok feletti hőséget eredményezve. Ehhez jöttek még hozzá a szokásosnál erősebb széllökések, amik a tűz és a füst terjedéséhez járultak hozzá.

A tüzek kialakulása alapvetően normális jelenség Ausztráliában, azonban klímakutatók szerint hosszabb távon nézve láthatóak azok a jelek, amik azt bizonyítják, hogy a klímaváltozás hogyan járult hozzá a tüzek eldurvulásához. Emellett viszont most rövid távú hatások is vannak a tüzek kialakulása mögött.

Sarah Perkins-Kirkpatrick, az Új-Dél-Walesi Egyetem Klímaváltozás Kutatóközpontjának kutatója a Vox.com-nak az indiai-óceáni dipólus jelenséget említette, ami az ország központjából elvonta a nedvességet, ezzel hozzájárulva a forróság kialakulásához azokon a területeken. A másik jelenség pedig Antarktiszi Oszcilláció, ami a nyugati szelek észak-déli mozgását jelenti. Ennek kellett volna esőt és hidegfrontokat hoznia, ami az elmúlt időszakban azonban rendre elmaradt, ezzel hozzájárulva a hőhullámok és az aszály kialakulásához.

Emellett ugyanakkor hosszú távú tényezők is szerepet játszottak: ez a tél volt például zsinórban a harmadik, amikor alig esett az eső, amire korábban nem volt példa. Az ausztrál meteorológiai szolgálat 2018-as jelentése szerint az ország átlagos középhőmérséklete egy fokkal magasabb az 1910-es szinthez képest, ami „megnöveli a szélsőségesen meleg időjárással együtt járó jelenségek intenzitását”. Decemberben például egymás után két nap dőlt meg a melegrekord az országban.

„Klímaváltozás nélkül annak az esélye, hogy ilyesmi történjen, iszonyatosan kicsi”

– mondta Perkins-Kirkpatrick a Voxnak. A kutató szerint az évszázad végére egyes ausztrál városokban az 50 fokos hőmérséklet sem lesz szokatlan.

Kutatók ezért arra számítanak, hogy a korábbiaknál is komolyabb bozóttüzek várhatóak, a tűzoltók pedig egyre kevésbé támaszkodhatnak a korábbi évek tapasztalataira. Pont ezért kért egyébként találkozót 23 tűzoltóparancsnok Scott Morrison miniszterelnöktől tavaly áprilisban, erre a találkozóra azonban azóta sem került sor.

Morrisont egyébként elég sok kritika érte a válságkezelés hiányosságai miatt. A miniszterelnök nyilvánosan bocsánatot is kért azért, mert Hawaiira ment nyaralni, miközben az ország nagy részében alig tudtak mit kezdeni a hatóságok a tűzzel. Morrisont azért is sok kritika érte, amiért megvédte az ország szénintenzív iparágait. Ausztrália ugyanis többek között a világ legnagyobb szénexportőre. Morrison szerint az ország ugyanakkor eleget tesz a klímaváltozás megfékezése érdekében.

„Ausztrália tesz a klímaváltozás ellen. Eszetlen, munkahelygyilkos és a gazdaságot tönkretevő klímacélokat viszont nem fogadhatunk el”

– mondta nemrég a Nine Newsnak. Sok ausztrál azonban nem ért egyet vele, decemberben több mint 20 ezer ember tüntetett Sydneyben a kormány klímapolitikája ellen.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBőrükön érzik a klímaváltozást, de a jólét fontosabbA forró nyaraktól szenvedő Ausztráliában a baloldal az éghajlatváltozás megfékezését ígérte, a jobboldal a szénbányászatot preferálta. Mégis az utóbbi nyert.

Világ Ausztrália bozóttűz klímaváltozás Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Torontáli Zoltán
2020. január 22. 14:36 Élet, Világ

Moss kezet – ennél többet nem tehetsz, amíg kiderül, hogy mennyire veszélyes az új koronavírus

Nem tudjuk, hogy melyik állat a forrása, és azt sem, hogy valójában mennyire veszélyes. Csak az biztos, hogy a halálos eseteket is előidéző újabb koronavírus elkezdett világszerte terjedni.

Stubnya Bence
2020. január 22. 13:27 Világ

Úgy tűnik, a szaúdi koronaherceg személyesen hekkelte meg Jeff Bezos telefonját

Új botrány miatt magyarázkodhat a szaúdi koronaherceg, aki Trump vejével is gyakran csetel WhatsAppon.

Torontáli Zoltán
2020. január 21. 09:16 Világ

Bolgár falvakba költöznek a német kisnyugdíjasok, ahonnan a fiatalok Németországba vándoroltak

Az euróban kapott nyugdíj otthon semmire sem elég, egy kiüresedő bolgár faluban viszont sokat érhet.

Fontos

Stubnya Bence
2020. január 22. 16:15 Pénz

Barry Eichengreen: Nem kell elsietni a magyar euróbevezetést

A német gazdaság bajban van, és ebből nekünk is le kell vonnunk a következtetéseket. Barry Eichengreenel, a Kaliforniai Egyetem professzorával interjúztunk.

Bucsky Péter
2020. január 22. 06:53 Élet

Teljesen értelmetlen és drága lecserélni a vízórákat, de legalább néhányan megélnek belőle

Európai összevetésben sokba kerül, bürokratikus és fölösleges a nyolc évente kötelező vízóracsere. De közel tízezret spórolhatunk, ha magunknak csináljuk.

Avatar
2020. január 21. 17:48 Közélet

Nem a módszertan a fő gond az inflációval, hanem az, hogy magas

Kétely övezi az inflációs mutatókat Magyarországon. De a helyzet az, hogy magas az infláció, és a hatóságok ezt csak erősítik.