A klímaváltozás hatásainak felmérésével, előrejelzésével kapcsolatban az egyik legnagyobb nehézség, hogy a mindennapi életben jól működő logika egy ponton túl csődöt mond. Ha a hőmérséklet fokozatosan emelkedik, akkor ennek hatásai is fokozatosan jelennek meg, így van idő az alkalmazkodásra – sokan így képzelik a folyamatot.
Egy darabig ez így is történik, de ha az éghajlati rendszerek és az életközösségek elérnek egy fordulópontot, akkor nagyon gyorsan teljesen meg tudnak változni. Erre lehet mindennapi analógia mondjuk egy játékhajó, amelyet egy pontig gond nélkül meg lehet dönteni a víz felszínén, azon túl viszont elárasztja a víz, és elsüllyed.
Ez a pont minden éghajlati rendszernél és ökoszisztémánál máshol van, és nagyon fontos ezek megtalálása a felkészülés, és ha lehet, akkor a megelőzés érdekében. Ennek megfelelően sok kutatás zajlik, a héten a Nature Communications című szaklapban egy olyan eredménye jelent meg, amely 40 életközösségre vonatkozik, amelyből 25 tengeri, 13 édesvízi, négy pedig teljes mértékben szárazföldi. Kicsit konkrétabban, vannak köztük korallzátonyok, mocsarak és erdők is.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy a világ legnagyobb ökoszisztémáinak jelenlegi stabilitása megtévesztő. Az erdővel borított terület csökkenése és a vízkörforgás változása nyomán
az Amazonas-medencében már 2021-ben eljöhet a fordulópont, és ettől kezdve a modellezés szerint 49 év múlva az egész térséget nyílt szavanna fogja borítani esőerdő helyett.
A karibi térség korallzátonyainál valószínűleg már el is értük a fordulópontot, miután ezeknek az életközösségeknek a 80 százaléka megsemmisült 1977 és 2001 között. A modellezés szerint 2035-re ezekből az utolsó rész is elpusztul.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy a fentieket nem lehet hajszálpontos előrejelzésnek venni, de jól mutatják a fordulópont utáni folyamatok dinamikáját: nem évszázadok vagy ezredek kellenek egy ökoszisztéma teljes megsemmisüléséhez, hanem csak évek vagy évtizedek. Ezért nem kellene eljutni a fordulópontig, ezért kellene a klímaváltozás mellett az olyan közvetlen emberi beavatkozásokat is megfékezni, mint az erdőirtás és a túlhalászat.
A fordulópont utáni gyors változás logikája szintén áll az olyan éghajlati rendszerekre, mint az indiai és afrikai monszun vagy az Európát melegítő észak-atlanti áramlás. Ezért félrevezető azzal nyugtatni magunkat, hogy ha Magyarországon megúsztuk igazán nagy baj nélkül az eddigi, globálisan 1,1 Celsius-fokos felmelegedést, akkor a következő egy fok sem lesz olyan vészes. Lehet, hogy tényleg így lesz, de egyáltalán nem biztos.
