Ezekben a napokban a megszokottnál sokkal nehezebb elérni az ingerküszöböt az éghajlatváltozás fejleményeivel, de az ENSZ Meteorológiai Világszervezete azért megpróbálta, amikor a héten kiadta szokásos éves jelentését.
Eszerint a mérések kezdete óta 2019 volt globálisan a második legmelegebb év, a 2015 és 2019 közötti öt esztendő pedig ebben a tekintetben maga mögé utasított minden korábbi hasonló periódust. Ugyanez mondható el a 2010 és 2019 közötti évtizedre.
Tavaly a világ átlaghőmérséklete 1,1 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti szintet, vagyis egyre közelebb vagyunk ahhoz a 1,5 fokhoz, ahol a párizsi klímaegyezmény szerint meg kéne fékezni a felmelegedést, hogy kezelhető szinten maradjanak a káros következmények. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának – egyelőre csak ígéretek szintjén létező – gyors és nagymértékű csökkentése nélkül azonban ez teljesen esélytelen.
A Bloomberg azt emelte ki a jelentésből, hogy tavaly körülbelül
22 millió embernek kellett elhagynia az otthonát a szélsőséges időjárás miatt,
miközben egy évvel korábban még csak 17,2 millió volt ez a szám. A dokumentum néhány olyan eseménysort is felsorol, amely kedvezőtlenül hatott az adott régióban megtermelhető élelmiszer mennyiségére, illetve károsítja az emberek egészségét, ezért akár a terület elhagyására is ösztönözheti őket.
- Tavaly Kelet-Afrikában a száraz tavaszt csapadékos ősz követte, ami kiváló feltételeket teremtett az Ázsia felől érkező sáskák elszaporodásához. A sáskajárás idén is folytatódik, veszélyeztetve az élelmiszer-ellátást számos országban.
- Hőhullám miatt Japánban százan haltak meg, 18 ezer embert pedig kórházban kellett kezelni. Franciaországban hasonló okokból több mint 20 ezer ember szorult sürgősségi ellátásra.
- Az óceáni hőhullámok a csökkenő oxigénszinttel és a savasodással párosulva károsítják a tengeri élővilágot, veszélyeztetve egyben a halászatból élő közösségeket is.
Mindezek után valószínűleg senkit nem lep meg, hogy a jelentéshez írt előszavában Antonio Guterres ENSZ-főtitkár ismét azonnali cselekvésre buzdította a világot, különben a párizsi klímaegyezmény annyit sem ér, mint a papír, amelyet az országok vezetői aláírtak.
Világ
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Villantania kell valamit az EU-nak, mielőtt más országokat is rávenne az erősebb klímavédelemre
Egyre fontosabb a zöld diplomácia szerepe, de elegendők lesznek-e az EU által tervezett intézkedések a globális klímavédelmi törekvések felfuttatására?
Fontos
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
