Az európai autógyártók már a koronavírus-járvány előtt sem voltak könnyű helyzetben, nem látszott ugyanis, hogyan lesznek képesek megfelelni az egyre szigorodó környezetvédelmi szabályoknak. A feladat nagysága most ismét előtérbe került, mivel a 2018-as emissziós statisztika kapcsán az Európai Bizottság felszólította a járműgyártókat, hogy tegyenek többet a kibocsátás csökkentése érdekében.
A számok egyáltalán nem biztatóak: az Európai Unióban*plusz Izlandon 2018-ban forgalomba helyezett új autók átlagosan 120,8 gramm szén-dioxidot bocsátanak ki kilométerenként, kettővel többet, mint egy évvel korábban. Ennek egyik oka, hogy folytatódott a benzines autók térhódítása az – ebből a szempontból kedvezőbb mutatójú – dízelüzeműek rovására: 51-ről 60 százalékra nőtt a részarányuk, míg a dízeleké 36 százalékra csökkent. (A fennmaradó részen osztoznak a hibridek és a tisztán elektromos autók.)
A másik – az utakon is szemmel látható – ok, hogy a vásárlók egyre inkább a nagyobb, nehezebb, ezért többet fogyasztó típusokat részesítik előnyben. A városi, avagy hobbiterepjárók (SUV) részesedése 29-ről 35 százalékra nőtt 2018-ban.
Az ezeken elérhető magasabb profit miatt ez kedvező a gyártóknak rövid távon, azon túl viszont még nehezebbé teszi a kibocsátási cél elérését. A közel 121 grammos érték több mint a negyedével lépi túl azt az átlagosan 95 gramm/kilométeres határértéket, amely az idén lép életbe, de teljes mértékben csak jövőre lesz hatályban. Ez a benzines autóknál 100 kilométerenként körülbelül 4,1 literes, a dízeleknél 3,6 literes fogyasztással érhető el.
„A gyártóknak javítaniuk kell az üzemanyag-felhasználás hatékonyságát, és fel kell gyorsítaniuk az alacsony és a nulla kibocsátású járművek piacra vitelét”
– hangsúlyozza az Európai Bizottság tegnapi közleménye, amelyet a Bloomberg idézett.
Miközben felmerült, hogy még a mostaninál is szigorúbb szabályokat kellene bevezetni az autók kibocsátásra, a mostani helyzet ennek finoman szólva nem kedvez. A járvány nyomán beszakadt kereslet miatt több európai gyártó valószínűleg csak állami segítséggel képes talpon maradni, a Renault például 5 milliárd eurós hitelt vesz fel állami garancia mellett. Ilyen körülmények között kétséges lehet, hogy mennyire szigorúan fogják behajtani akár azokat a büntetéseket, amelyek a már létező 95 gramm/kilométeres határérték túllépése miatt válhatnak esedékessé.
Másrészt az Európai Bizottság törekszik arra, hogy a lehetőségekhez képest klímabarátabb módon induljon újra az európai gazdaság a nagy leállás után. A távlati cél a klímasemlegesség elérése 2050-re, ennek érdekében pedig az is felmerült, hogy a közúti közlekedést is bevonják az európai emissziós kvótakereskedelmi rendszerbe.
Világ
Fontos