A koronavírus pár hét alatt egészen drámai szinten forgatta fel a valaha volt leggazdagabb nagyhatalmat. A sokáig elbagatellizált járvány eddig több mint 700 ezer embert fertőzött meg az Egyesült Államokban, hatására pedig tízmilliók kerültek kilátástalan anyagi helyzetbe. A járvány – és látványosan elhibázott kezelése – olyan szociális válságot eredményezett már most, amely sokkoló képet fest a világ egyedüli szuperhatalmáról.
A járvány terjedése és a szabad mozgás korlátozása miatt egészen kivételes mértékben váltak tömegek munkanélkülivé. Míg az elmúlt ötven évben az állásukat elvesztők heti száma még a 2008-as válság idején sem volt magasabb 700 ezer főnél, az elmúlt négy hétben átlagosan heti ötmillió ember vált munkanélkülivé. Összesen 22 millió ember jelentkezett be munkanélküli segélyre az elmúlt négy hétben, ennek a rendkívülisége az ábrán is jól látszik.
A munkanélküliség februárban 3,5 százalékos volt, most viszont már nagyjából 18 százalékos lehet. Az amerikai jegybank egyik munkatársa szerint a következő hónapokban a munkanélküliség a 30 százalékos arányt is elérheti.
A tömeges elbocsátások soha nem látott képeket eredményeztek az USA-ban. Betegeknek egy egész éjszakát kell a kocsijukban tölteni a sorban, hogy leteszteljék őket. Arról pedig számtalan felvétel készült, hogy az ország különböző pontjain több kilométer hosszú kocsisorok állnak az ingyen élelmiszert osztó élelmiszerbankoknál. A texasi San Antonióban például 10 ezer autó várakozott ingyen élelmiszerre a múlt héten, Floridában pedig több mint három kilométeres volt a sor.
Hundreds of vehicles line up at a food bank distribution at the Alamodome in San Antonio. pic.twitter.com/cDA1yM6mpU
— NBC News (@NBCNews) April 17, 2020
Hundreds of cars wait to receive food from the Greater Community Food Bank in Duquesne. Collection begins at noon. @PghFoodBank @PittsburghPG pic.twitter.com/94YFaO7dqX
— Andrew Rush (@andrewrush) March 30, 2020
A sürgős anyagi segítségre szorulók hatalmas száma is azt mutatja, hogy az USA-ban tízmilliók élnek kiszolgáltatott helyzetben, számottevő tartalékok nélkül. Az amerikai jegybank korábbi felmérése szerint a lakosság 40 százaléka nem tudna kifizetni egy 400 dolláros (130 ezer forintos) hirtelen kiadást. Az európai szemmel nézve kirívó társadalmi egyenlőtlenségek miatt a legnagyobb amerikai élelmiszerbanknál a tavalyi rekord alacsony munkanélküliség ellenére is 40 millió rászoruló jelentkezett ingyen ételért.
Míg a gazdagok jachtokra vagy hétvégi házakba visszahúzódva védekeznek a koronavírus ellen, rengetegen dolgoznak betegen egy világjárvány idején, mert egyszerűen nem engedhetik meg maguknak – vagy a főnökeik nem engedik – , hogy ne dolgozzanak. Az egyenlőtlenségeket jól szemlélteti, hogy míg profi kosarasokat azonnal leteszteltek, addig a járvány frontvonalában dolgozó egészségügyi dolgozóknál erre nem mindig van erőforrás.
Videó az élelmiszerbankok előtti sorokról
Az élelmiszerbankok most több millió dollárt költenek arra, hogy ellássák a rászorulókat, miközben a helyi termelők több milliárd dollárnyi értékű élelmiszert kénytelenek kidobni a fizető kereslet visszaesése miatt. Ennek persze alapvetően logisztikai okai vannak, mégis bizarr egymás mellé tenni a tejet a földekre kiöntő termelők és az ételért sorban álló tízezrek képeit.
A szélsőségeket szembetűnően jellemzi az Amazon példája is. Miközben tulajdonosa, a világ leggazdagabb embere, Jeff Bezos vagyona több mint húszmilliárd dollárral nőtt év eleje óta, alkalmazottai félve járnak dolgozni, mivel nem biztosítanak számukra maszkokat, megfelelő kesztyűket. Az egyik telephelyüket pedig még akkor sem zárták le egy fertőtlenítésre, amikor pozitív lett egy ott dolgozó tesztje.
A jelentős vagyoni egyenlőtlenségre mutat rá, hogy az igazolt fertőzöttek között jóval magasabb a feketék, a spanyolajkúak és az őslakosok aránya. New York egészségügyi hivatala szerint nagyjából kétszer annyi a valószínűsége, hogy egy fekete meghaljon a betegségben, mint egy vele egykorú fehér.
Más államokban ennél is elborzasztóbb számok vannak: Wisconsinban a lakosság hat százaléka fekete, a koronavírusban elhunytak között azonban 40 százalék az arányuk. Louisianában a feketék a lakosság 32 százalékát teszik ki, viszont a járványban elhunytak 60 százaléka fekete. A jelenség mögött leginkább az áll, hogy a feketék jóval nagyobb arányban dolgoznak olyan munkahelyeken, ahol nagyobb eséllyel találkozhatnak a vírussal, illetve jellemzően rosszabb az egészségi állapotuk, részben a jövedelmi különbségek miatt.
