Tavaly közel tíz százalékkal, hárommillió tonnával kevesebb feketekőszenet használt az energiaszektor Lengyelországban, mint 2017-ben. Az energiaiparát a szénerőművekre alapozó Lengyelországban évtizedek óta nem volt olyan alacsony a szénfelhasználás, mint tavaly. Az 1990-es rendszerváltás idején harmadával nagyobb volt a szénfelhasználás a mostani adathoz képest.
Ha továbbra is ilyen mértékben csökken a szén felhasználása, akkor jövőre vagy akár már idén elérheti azt a szintet, amelyet a kormányzat korábban 2030-ra tűzött ki. A 2040-re tervezett szintet pedig 3-4 éven belül érheti el a szénfogyasztás.
Lengyelország a nyolcadik legnagyobb szénfelhasználó a világon, az Európai Unióban egyedül Németország előzi meg. Az ország energiatermelésének 80 százaléka szén elégetéséből származik, amelynek emellett a fűtésben is óriási szerepe van. Ezért az EU 50 legszennyezettebb levegőjű városából 36 Lengyelországban található. Néhány településen a szmoghelyzet a fűtési szezonban időnként olyan rossz, mint Pekingben vagy Delhiben.
A szénfogyasztás visszaesése mögött hasonló nehézségek vannak, mint a paksi atomerőmű után a második legnagyobb magyar erőműnél, a Mátrai Erőműnél. Az erőművek egyre elavultabbak és a szén-dioxid-kvóták miatt egyre kevésbé fenntarthatóak. A tervek szerint a kevésbé szennyező földgáz egyre inkább kiszorítja a szenet.
Az átállás felgyorsulását mutatja, hogy a kormány a múlt héten úgy döntött, felfüggeszti az Ostorelka nevű szénerőmű megépítésének a támogatását. A Mátrai Erőműhöz hasonló kapacitású (1000 megawattos) erőmű üzembe helyezését 2023-ra tervezték, de a kormány lépése azt valószínűsíti, hogy mégsem fog megépülni.
Ebből fakadóan vélhetően az idén befejezni tervezett, szintén hasonló kapacitású (910 megawattos) Jaworzno erőmű lesz Lengyelország utolsó szénerőműve.
