Miközben fél Európa nagyobb költekezésre próbálja rávenni az országot, 13,5 milliárd eurós pluszt hozott össze tavaly a német költségvetés, megdöntve a 2015-ös, 12,1 milliárdos rekordot. (Összehasonlításként, a magyar büdzsé 2019-ben átszámolva 3,7 milliárd eurós hiánnyal zárt.)

A német többlet egyebek mellett annak köszönhető, hogy a tervezetthez képest alacsonyabbak voltak a kamatok, vagyis olcsóbb volt az államadósság finanszírozása. A másik egyedi tényező, hogy nem következett be Nagy-Britannia rendezetlen kilépése az EU-ból, így nem kellett költeni a kaotikus helyzet kezelésére. Emellett az adóbevételek is kedvezőbben alakultak a tervezettnél.

A rekordtöbblet egyrészt azt mutatja, hogy Berlinben süket fülekre talált az Európai Központi Bank korábbi (Mario Draghi) és jelenlegi elnökének (Christine Lagarde) sürgetése, hogy a német kormány némi költekezéssel élénkítse a saját és ezen keresztül az eurózóna gazdaságát. Pedig a dolog nem tűnt esélytelennek, hiszen a német gazdaság növekedése tavaly fél százalékra lassult, miközben 2017-ben még 2,5 százalék volt. A jelek szerint azonban a német kormány csak akkor akar élénkíteni, ha recesszió ellen kell felvenni a harcot.

„Pénzügyi értelemben hatalmas mennyiségű puskaport tartanak szárazon szükség esetére, de folyamatosan azt mondják, hogy nincs rá szükség”

– mondta a Bloombergnek John Roe, a Legal & General Investment Management befektetési alap egyik vezetője.

Más országra nem nagyon lehet számítani ezen a téren, mert az eurózóna Németországot követő három legnagyobb gazdaságú tagállamában régóta mínuszos a költségvetés, az államadósság pedig sokkal magasabb szinten van. Mivel a német költségvetés hat éve nullás vagy többletes, az államadósság meredeken zuhan, és a kormány tervei szerint ez a következő években is így lesz.

Azért a német kormányon belül is vannak viták a költségvetési fegyelemről. Peter Altmaier gazdasági miniszter például azt javasolta, hogy csökkentsék a vállalatokat terhelő adókat, és szüntessék meg az újraegyesítéssel kapcsolatos kiadások fedezésére szolgáló szolidaritási adót. Olaf Scholz pénzügyminiszter azonban ezt ellenezte, tegnap pedig azt mondta, hogy inkább iskolákra és a klímaváltozás elleni küzdelemre használná a korábbról származó többlettel együtt 19 milliárd eurós összeget.

Ez azonban valószínűleg nem olyan kampányszerű pénzszórás lesz, mint amilyet a magyar kormány szokott december végén rendezni. Angela Merkel kancellárral együtt a pénzügyminiszter ugyanis rendre arra hivatkozik, hogy így is stabilan növekvő pályán vannak az állam fejlesztési kiadásai. Vagyis amíg a mostani kormány van hatalmon – és nem jön egy gazdasági válság – aligha változik meg gyökeresen a német költségvetési politika.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyarország lenne az egyik legnagyobb nyertes, ha a németek nem ülnének a pénzükönTovábbi lendületet kapna a magyar gazdaság, ha a németek feltörnék a malacperselyt.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ államadósság költségvetési többlet németország Olvasson tovább a kategóriában