Volkmar Dennernek, a német Bosch Csoport vezetőjének túl sok lett az európai Green Deal, amelynek kereteit szerdán mutatta be Ursula von der Leyen bizottsági elnök. Denner a Stuttgarter Zeitungnak azt mondta, a szén-dioxid semlegesség 2050-re tervezett elérése és az emissziós értékek ehhez szükséges folyamatos csökkentése rövid idő alatt kinyírja a belsőégésű motorokat. Ebbe belerokkan a német autóipar, illetve az olyan nagy beszállító cégek is, mint a Bosch, amely bevételének több mint felét az autóiparból szerzi.

Át tudjuk alakítani a működésünket, ha kell, de kettétörni nem tudjuk. Ha dogmatikus a változtatási kényszer, azt az ipar nem fogja tudni kezelni

– mondta Denner. A Bosch főnökkel ért egyet a Német Iparszövetség is, amelynek álláspontja szerint von der Leyen túl messzire ment. Azzal érvelnek, hogy a folyamatos szigorítások olyan bizonytalanná teszik a jövőt, hogy a hosszú távú befektetések visszaesnek, és nem csak technológiai, hanem gazdasági és társadalmi szempontból is a lehetőségeinek határára ér az ipar.

Denner azt hangsúlyozza, hogy az autóknál a teljes életciklusra vonatkoztatott szén-dioxid kibocsátást vegyék figyelembe, és akkor talán van még esélye a belsőégésű motoroknak is. Ám ennél sokkal érdekesebb, hogy már Denner nyilatkozatában is előkerül az az érvelés, hogy ha ilyen gyorsan szigorodnak a szabályok, akkor a nagy autógyártó régiókban az elbocsátások miatt strukturális támogatásokra lesz szükség.

Ez nagyon hasonlít Csehország, Lengyelország és Magyarország álláspontjához, a három ország ugyanis szintén azt mondja, hogy a szénerőművekre alapozott energetikai rendszerei miatt csak nagy kompenzációkkal látja kivitelezhetőnek a tervet.

A ma kezdődő uniós tárgyalásokon elvileg 100 milliárd euró lesz az asztalon arra, hogy a Green Deal által kedvezőtlenül érintett országokat és iparágakat kompenzálják. A kelet-európaiak, köztük Magyarország azt szeretné elérni, hogy konkrét számokat is tartalmazó ígéretet kapjon a jövőbeni támogatásokra. Emellett az atomenergia fejlesztéseket is be akarja tömni a csomagba, zöld technológiaként.

Andrej Babis cseh kormányfő nyíltan kijelentette, hogy Csehországnak 26,5 milliárd euróra lenne szüksége a karbonsemlegességhez, ami csillagászati összeg, és ahogy fogalmazott, “ezt az Európai Uniónak figyelembe kellene vennie a következő költségvetési időszak tervezésénél”.

A másik oldal legalább ennyire problémás. A Green Deal mellett kiálló nagy európai tagállamoktól nehéz lesz az Európai Bizottságnak összekalapozni a legalább 100 milliárd eurós átmeneti támogatási keretet. Ennek fő forrása az unió regionális támogatási alapja, illetve az Európai Befektetési Bank által szervezett és biztosított alapok/programok lennének.

Nem valószínű, hogy a ma kezdődő tárgyalások eredményt hoznak, az Európai Bizottság azonban mindenképpen szeretné keresztülvinni, hogy 2020 februárjára megállapodnának valahogyan. Az idő nem csak környezetvédelmi okokból sürgető, a szakértők ugyanis attól tartanak, hogy ha elhúzódik az egyezkedés, akkor felhígul a terv.

A Green Deal jelenlegi főbb pontjai:

1. 2050-re az uniónak el kell érnie a nettó semlegességet a káros anyagok kibocsátásában. Ez lenne az az ernyő, amely alá az összes többi célt be kellene csatornázni. Ha sikerül megállapodni, akkor a 2050-es céldátumot egy klímatörvényben is rögzítenék. A jelenlegi tervek 2030-ra 40 százalékos csökkentést írnak elő, a 2050-es semlegességhez azonban 50-55 százalékon kellene állni 2030-ban. Ezt csak akkor fogadják el, ha a költség-haszon elemzések is alátámasztják.
2. 2020 márciusára egy akciótervet is el kell készíteni a körforgásos gazdasági modell általános elterjesztéséről. A körforgásos gazdasággal ebben a korábbi cikkünkben foglalkoztunk részletesen.
3. Kétszeresére vagy akár háromszorosára kellene növelni a környezetvédelmi szempontok szerint felújított épületek arányát (jelenleg ez csak évi 1 százalék).
4. A levegő, a talaj és a vízek szennyezését teljesen meg kellene szüntetni.
5. Új stratégiát kellene kidolgozni a biológiai sokszínűség védelme érdekében. A mezőgazdasági termékeknél új jelölőrendszert kellene bevezetni az erdőirtás nélküli termények megkülönböztetésére.
6. A közös uniós mezőgazdasági stratégián belül vissza kell szorítani a környezetre káros vegyi anyagok használatát a rovarirtókban, a műtrágyákban és az antibiotikumokban.
7. Az autókba épített motoroknál már valamikor a 2030-as évek elejére el kellene érni a nulla kibocsátást. Ez az, amit a teljes német autóipar túl gyorsnak tart, mivel már a 2021-re előírt, kilométerenként 95 gramm szén-dioxidnak megfelelő károsanyag-kibocsátási határértéknek is elég nehéz lesz megfelelni.
8. A Horizon tudományos támogatási alap 2021-2027 között 100 milliárd eurót kapna, amelynek 35 százalékát olyan programokra fordítanák, amelyek elősegítik a 2050-es semlegességi céldátum elérését.
9. Az európai ipar versenyképességét karbonadó bevezetésével védenék meg, amit olyan termékekre vetnének ki, amelyek nem környezetbarát technológiával készülnek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHa el akarjuk kerülni a klímakatasztrófát, nem nőhet a gazdaság úgy, ahogy eddigA világ most csak a termelést zöldítené ki, de egyre többen gondolják úgy, hogy a fogyasztás visszafogása nélkül nem lehet elérni a klímacélokat. Antal Miklós ökológiai közgazdász magyarázza el, miért jó a nemnövekedés.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ autóipar Bosch Európai Unió green deal kibocsátás szén-dioxid támogatás Olvasson tovább a kategóriában