Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2019. október 6. 13:59 Világ

Most már Putyin és az olajvállalatok vezetői is az éghajlatváltozásról beszélnek

Még mindig megosztó kérdés a világban a klímaváltozás, több ország és nagyvállalat vezetője képvisel szkeptikus vagy legalábbis közömbös álláspontot. Az utóbbi hetekben azonban több, az üvegházhatású gázkibocsátás szempontjából mérvadó szereplő ismerte el, hogy az éghajlat átalakulása valós veszélyt jelent a jövőre nézve.

Vlagyimir Putyin például hosszú halogatás után végül is elfogadta a párizsi klímaegyezményt. Bár az orosz elnök nem tartozott a globális felmelegedés tagadói közé, igazán komolyan se vette a változó éghajlat okozta veszélyeket. A kétezres évek elején még azzal viccelődött a Bloomberg cikkében olvasható visszaemlékezés szerint, hogy

ha kicsit melegszik az időjárás, a lakosságnak kevesebbet kell majd szőrmekabátra költeniük, és a szántóföldek terméshozama is kedvezőbb lesz.

A virágzó szibériai mezőgazdaság helyett azonban inkább a pusztító tűzvészekről lehetett hallani, ami egyáltalán nem meglepő: a területet különösen súlyosan érinti a klímaváltozás, a Föld legnagyobb országának éghajlata ugyanis másfélszer gyorsabban melegszik a globális átlaghoz képest.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsak az eső olthatja el teljesen a szibériai tűzvésztAligha tudja a későn eszmélő orosz államigazgatás a Szibériában pusztító tüzeket teljesen eloltani, most már tényleg csak a csapadékos időjárás segíthet.

A jelentős részben szén alapú energiahordozók kitermeléséből és eladásából működő gazdaság számára pedig több szempontból sem kecsegtetnek kedvező kilátásokkal az éghajlatváltozás következményei. Egyrészt a legfontosabb exportpiacokon épp ezen üzemanyagok használatát igyekeznek nagyban visszaszorítani a klímaváltozás elleni fellépés eredményeként. Másrészt a lelőhelyek jelentős részét érinti a permafroszt olvadása, aminek következtében a már kiépített kutak, csőhálózatok és finomítók alatt nagyban megváltozik a talaj szerkezete és teherbíró-képessége – egyre nagyobb tehát a földcsuszamlások valószínűsége, amelyek az olaj- és gázipari létesítmények (és persze minden más emberi infrastruktúra) károsodását okozhatják.

Végső soron tehát a felmelegedés megfékezése még annak az iparágnak is az érdekében áll Oroszországban, amelynek termékei előidézik azt

– bizonyára Putyin döntésében ez az ellentmondásos ok is szerepet játszott. Igaz, az egyezmény ratifikálása inkább csak egy szimbolikus tett, semmint valós elköteleződés az ügy iránt, Oroszország ugyanis azt vállalata, hogy az üvegházhatású gázkibocsátást az 1990-es szint 75 százalékán tartja, amit a szovjet gazdaság összeomlásának köszönhetően nem nehéz teljesítenie.

Persze nem csak az orosz olaj- és gázipari vállalatok vezetői érzékelik, hogy a klímaváltozás egyre inkább befolyásolja az ő jövőjüket is. A tizenhárom legnagyobb olajipar multi az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) szeptemberi ülésével egy időben tettek ígéretet arra, hogy a légkörben lévő széndioxid megkötésére alkalmas technológiák kifejlesztésébe kezdenek és hogy csökkentik a működésük során a levegőbe jutó üvegházhatású gázok mennyiségét. Sőt, az olaj-, a földgáz- és a szénhasználat megadóztatásáról szóló terveket is támogatni látszanak.

A New York Times cikke szerint ezek a gesztusok is leginkább arról szólnak, hogy a fosszilis energiahordozók használatát még évtizedekre bebetonozzák az emberek életébe az iparág szereplői.

A legújabb olaj- és gázipari nagyberuházások ugyanis aligha térülhetnek meg, ha a klímacéloknak megfelelő ütemben csökkenne az üzemanyagfelhasználás.

Márpedig csak a tavalyi év óta legalább 50 milliárd dollárt fektettek a kitermelésbe és a feldolgozásba az olajvállalatok, amit mára nehéz észérvekkel indokolni, mivel mindeközben a megújuló energiaforrások minden várakozást felülmúló ütemben váltak egyre megfizethetőbbé.

Ezeket a beruházásokat nem lesz könnyű megmenteni és jövedelmezőre fordítani, a társadalmi ellenállás mellett ugyanis már a befektetők is kezdenek elfordulni a szénalapú üzemanyagokkal kapcsolatos fejlesztésektől. Ráadásul a szeptember közepi szaúdi dróntámadás ismét felhívta a figyelmet az ágazatban rejlő geopolitikai kockázatokra.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNéhány drónnal szétbombázták a kőolaj világpiacátKiesett a világ kőolaj-termelésének az öt százaléka, amire húsz százalékot ugrott az olajár. Újra megjelent a veszély a Közel-Keleten.

Olyan változás persze még nem látszik, ami túlmutatna a szavakon és ígéreteken. Az olajcégek beruházásainak elenyésző része megy a megújuló energiaforrások felé. Christiana Figueres, az ENSZ klímaváltozási ügyekért felelős vezetője szerint az olaj- és gázipari cégek előtt két lehetőség áll: vagy egy új, a fosszilis üzemanyagokat teljesen nélkülöző üzleti modellt kell felépíteniük, vagy pedig elő kell állniuk egy olyan technológiával, ami az olaj- és a gázhasználat nyomán keletkező üvegházhatású gázokat teljes mértékben semlegesíti. Ha ezek egyikét sem teljesítik, akkor Figueres szerint 2050 után becsukhatják az üzletet.

És végül van még egy érdekes csavar az amerikai olajcégek helyzetében: miközben a vállalatok egyre inkább elfogadják, hogy a termékeikre adókat vessenek ki, addig Donald Trump szkeptikusan vélekedik a széndioxid-kibocsátás és a globális felmelegedés kapcsolatáról, az általa vezetett kormány pedig inkább lazít a légszennyezést illető szabályokon a szigorítás helyett, sőt, a kitermelés növelését támogatja. Az erősödő társadalmi nyomásnak köszönhetően a cégek mégis inkább a környezetvédelem irányába mozdulnak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJól hangzik, de sajnos kamu a vezérigazgatók nagy fogadkozásaAmerikai vállalatvezetők megígérték, hogy mostantól nem csak a profitot fogják hajszolni. De valójában csak egy ravasz játékot játszanak.

Világ éghajlatváltozás gázipar olajcégek Oroszország Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Váczi István
2020. július 6. 17:31 Világ

Bubópestis, agyevő amőba, fertőzőbb koronavírus: kell ezek miatt aggódni?

Agyevő amőba még nem okozott itthon megbetegedést, a pestist jól ismeri a tudomány, a koronavírus viszont a jelek szerint továbbfejlesztette magát.

Hajdu Miklós
2020. július 4. 18:22 Világ

Multik és helyi ügyeskedők együtt teszik tönkre a Föld egyik páratlan vidékét

Nigéria belefullad a rossz minőségű üzemanyagok okozta légszennyezésbe, miközben a talaját és a vizeit is tönkreteszik az olajkitermelés és -feldolgozás következményei.

Torontáli Zoltán
2020. július 4. 07:47 Élet, Világ

Rengeteg műanyag van a ruhádban, amit borzasztó nehéz újrahasznosítani

Míg a PET-palackok és a papír újrahasznosítása technológiailag már régóta megoldott művelet, a textileké még mindig nem az.

Fontos

Fabók Bálint
2020. július 6. 06:49 Közélet, Vállalat

Tudják, hogy bezuhanna a turizmus, mégis megfojtanák a rövid távú lakáskiadást

A kormányzat a fővárossal egyetértésben dolgozik az Airbnb-modell korlátozásán, ami mögött - Európában egyedülálló módon - a túlturizmus helyett egy iparági lobbi áll.

Bucsky Péter
2020. július 3. 17:26 Adat

A követhető állami reklámpénzek 84 százaléka NER-cégekhez kerül

Minden harmadik reklámforintot az állam tolja bele a magyar médiába. A Miniszterelnökség közel 14 milliárdot költött a járvánnyal kapcsolatos kommunikációra.

Bucsky Péter
2020. július 2. 06:49 Közélet

Elképesztően drága veszteséggyár lesz, a kormány mégis megépítteti

Külföldi példák alapján nem sok üzleti potenciál lesz a 65 milliárdos hajdúnánási motorversenypályában. A finnek egy hasonló létesítményt nem egész 9 milliárdból hoztak ki.