Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2019. október 6. 13:59 Világ

Most már Putyin és az olajvállalatok vezetői is az éghajlatváltozásról beszélnek

Még mindig megosztó kérdés a világban a klímaváltozás, több ország és nagyvállalat vezetője képvisel szkeptikus vagy legalábbis közömbös álláspontot. Az utóbbi hetekben azonban több, az üvegházhatású gázkibocsátás szempontjából mérvadó szereplő ismerte el, hogy az éghajlat átalakulása valós veszélyt jelent a jövőre nézve.

Vlagyimir Putyin például hosszú halogatás után végül is elfogadta a párizsi klímaegyezményt. Bár az orosz elnök nem tartozott a globális felmelegedés tagadói közé, igazán komolyan se vette a változó éghajlat okozta veszélyeket. A kétezres évek elején még azzal viccelődött a Bloomberg cikkében olvasható visszaemlékezés szerint, hogy

ha kicsit melegszik az időjárás, a lakosságnak kevesebbet kell majd szőrmekabátra költeniük, és a szántóföldek terméshozama is kedvezőbb lesz.

A virágzó szibériai mezőgazdaság helyett azonban inkább a pusztító tűzvészekről lehetett hallani, ami egyáltalán nem meglepő: a területet különösen súlyosan érinti a klímaváltozás, a Föld legnagyobb országának éghajlata ugyanis másfélszer gyorsabban melegszik a globális átlaghoz képest.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsak az eső olthatja el teljesen a szibériai tűzvésztAligha tudja a későn eszmélő orosz államigazgatás a Szibériában pusztító tüzeket teljesen eloltani, most már tényleg csak a csapadékos időjárás segíthet.

A jelentős részben szén alapú energiahordozók kitermeléséből és eladásából működő gazdaság számára pedig több szempontból sem kecsegtetnek kedvező kilátásokkal az éghajlatváltozás következményei. Egyrészt a legfontosabb exportpiacokon épp ezen üzemanyagok használatát igyekeznek nagyban visszaszorítani a klímaváltozás elleni fellépés eredményeként. Másrészt a lelőhelyek jelentős részét érinti a permafroszt olvadása, aminek következtében a már kiépített kutak, csőhálózatok és finomítók alatt nagyban megváltozik a talaj szerkezete és teherbíró-képessége – egyre nagyobb tehát a földcsuszamlások valószínűsége, amelyek az olaj- és gázipari létesítmények (és persze minden más emberi infrastruktúra) károsodását okozhatják.

Végső soron tehát a felmelegedés megfékezése még annak az iparágnak is az érdekében áll Oroszországban, amelynek termékei előidézik azt

– bizonyára Putyin döntésében ez az ellentmondásos ok is szerepet játszott. Igaz, az egyezmény ratifikálása inkább csak egy szimbolikus tett, semmint valós elköteleződés az ügy iránt, Oroszország ugyanis azt vállalata, hogy az üvegházhatású gázkibocsátást az 1990-es szint 75 százalékán tartja, amit a szovjet gazdaság összeomlásának köszönhetően nem nehéz teljesítenie.

Persze nem csak az orosz olaj- és gázipari vállalatok vezetői érzékelik, hogy a klímaváltozás egyre inkább befolyásolja az ő jövőjüket is. A tizenhárom legnagyobb olajipar multi az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) szeptemberi ülésével egy időben tettek ígéretet arra, hogy a légkörben lévő széndioxid megkötésére alkalmas technológiák kifejlesztésébe kezdenek és hogy csökkentik a működésük során a levegőbe jutó üvegházhatású gázok mennyiségét. Sőt, az olaj-, a földgáz- és a szénhasználat megadóztatásáról szóló terveket is támogatni látszanak.

A New York Times cikke szerint ezek a gesztusok is leginkább arról szólnak, hogy a fosszilis energiahordozók használatát még évtizedekre bebetonozzák az emberek életébe az iparág szereplői.

A legújabb olaj- és gázipari nagyberuházások ugyanis aligha térülhetnek meg, ha a klímacéloknak megfelelő ütemben csökkenne az üzemanyagfelhasználás.

Márpedig csak a tavalyi év óta legalább 50 milliárd dollárt fektettek a kitermelésbe és a feldolgozásba az olajvállalatok, amit mára nehéz észérvekkel indokolni, mivel mindeközben a megújuló energiaforrások minden várakozást felülmúló ütemben váltak egyre megfizethetőbbé.

Ezeket a beruházásokat nem lesz könnyű megmenteni és jövedelmezőre fordítani, a társadalmi ellenállás mellett ugyanis már a befektetők is kezdenek elfordulni a szénalapú üzemanyagokkal kapcsolatos fejlesztésektől. Ráadásul a szeptember közepi szaúdi dróntámadás ismét felhívta a figyelmet az ágazatban rejlő geopolitikai kockázatokra.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNéhány drónnal szétbombázták a kőolaj világpiacátKiesett a világ kőolaj-termelésének az öt százaléka, amire húsz százalékot ugrott az olajár. Újra megjelent a veszély a Közel-Keleten.

Olyan változás persze még nem látszik, ami túlmutatna a szavakon és ígéreteken. Az olajcégek beruházásainak elenyésző része megy a megújuló energiaforrások felé. Christiana Figueres, az ENSZ klímaváltozási ügyekért felelős vezetője szerint az olaj- és gázipari cégek előtt két lehetőség áll: vagy egy új, a fosszilis üzemanyagokat teljesen nélkülöző üzleti modellt kell felépíteniük, vagy pedig elő kell állniuk egy olyan technológiával, ami az olaj- és a gázhasználat nyomán keletkező üvegházhatású gázokat teljes mértékben semlegesíti. Ha ezek egyikét sem teljesítik, akkor Figueres szerint 2050 után becsukhatják az üzletet.

És végül van még egy érdekes csavar az amerikai olajcégek helyzetében: miközben a vállalatok egyre inkább elfogadják, hogy a termékeikre adókat vessenek ki, addig Donald Trump szkeptikusan vélekedik a széndioxid-kibocsátás és a globális felmelegedés kapcsolatáról, az általa vezetett kormány pedig inkább lazít a légszennyezést illető szabályokon a szigorítás helyett, sőt, a kitermelés növelését támogatja. Az erősödő társadalmi nyomásnak köszönhetően a cégek mégis inkább a környezetvédelem irányába mozdulnak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJól hangzik, de sajnos kamu a vezérigazgatók nagy fogadkozásaAmerikai vállalatvezetők megígérték, hogy mostantól nem csak a profitot fogják hajszolni. De valójában csak egy ravasz játékot játszanak.

Világ éghajlatváltozás gázipar olajcégek Oroszország Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Váczi István
2020. február 25. 12:25 Világ

Kesztyűt dob Vlagyimir Putyin arcába Prága

Nem mindennapi lépésre szánta el magát a cseh főváros vezetése: egy meggyilkolt orosz ellenzéki politikusról, Borisz Nyemcovról nevezik el azt a teret, ahol az orosz nagykövetség található.

Váczi István
2020. február 25. 10:24 Világ

23 milliárd forintért vett házat a leggazdagabb közép-kelet-európai nő

Dominika Kulczyk 57,5 millió fontért (jelenlegi árfolyamon valamivel több mint 23 milliárd forint) vásárolt egy londoni luxusingatlant.

Fabók Bálint
2020. február 24. 13:45 Világ

Olaszországban 1600 százalékkal nőtt a szájmaszkok ára a koronavírus miatt

Sokszorosára nőtt a kézfertőtlenítők ára is, egy fogyasztóvédő szerint szégyentelen spekuláció folyik az emberek félelmére építve.

Fontos

Hajdu Miklós
2020. február 26. 11:46 Pénz

Gyorsan nőnek a magyar keresetek, és velük együtt a kételyek is

Tavaly is mutatós béremelkedés történt az országban, azonban nem osztozik minden dolgozó egyenlő részben az örömből.

Torontáli Zoltán
2020. február 25. 06:54 Élet, Vállalat

Nálunk is lehetne visszaváltható üvegben a tej, mint Ausztriában, csak akarni kellene

A sör, a bor és a szörp példája mind azt mutatja, hogy sem technológiai, sem logisztikai akadálya nincs Magyarországon annak, hogy a tej is visszaváltható üvegekben kerüljön a boltokba. Miért van akkor mégis kartondobozban és PET palackban?

Fabók Bálint
2020. február 24. 06:50 Vállalat

Nincs csücsülés 250 ezerért a kasszában, csak állandó loholás – mennyire facsarja ki dolgozóit az Aldi és a Lidl?

Van, akit lelkileg, de van, akit fizikailag terhel meg a diszkontos munka. Az olcsó termékekért és a magas fizetésekért súlyos árat fizetnek a dolgozók.