„Alig maradt néhány hal. Amelyeket mégis kifognak, azok mocskosak. Ha kinyitod a kopoltyújukat, látod, hogy belül feketék” – panaszkodott egy helyi a tunéziai tengerparton a Guardian szomorú képet festő helyszíni riportjában. A víz szennyezettsége Tunéziában – és az egész Földközi-tenger térségében – egyre súlyosabb méreteket ölt.
„Amikor gyerek voltam, a szüleim hagyták, hogy egész nap a strandon játszunk, ússzunk a vízben. Ezek voltak akkoriban a legjobb strandok a környéken. A saját gyerekeimet viszont már máshova viszem” – mondta egy nő a tunéziai főváros, Tunisz egyik tengerparti negyedénél. A Google Maps 2017-es képein is kidomborodnak a kisebb szemétkupacok, a legnagyobb gondot azonban nem is a lakossági hulladék okozza, hanem a nehézipar.
Az előírások alapján a nagyipari termelésnél használt szennyvizet először a keletkezési helyén kell kezelni, majd tovább tisztítják. Hivatalosan azonban a tunéziai szennyvíz mindössze negyedét tisztítják meg, a nagyobbik része egyszerűen beleömlik a tengerbe vagy a folyókba. Ráadásul a kizárólag állami tulajdonba tartozó víztisztítók sem töltik be a szerepüket.
„Őrület, ahogy működnek. Teszteltük a vizet, mielőtt befolyt volna a szennyvíztisztítóba, majd akkor is, amikor kijött. Sok különbség nem volt a vízminőségben”
– mondta a lapnak egy helyi környezetvédelmi szervezet elnöke. A vízben nagy mennyiségű nitrátot, foszfátot és egészségre káros baktériumokat találtak. A kutatási eredményeiket jelezték a kormánynak és a tisztítók építését támogató donoroknak is, mint a Világbank, az EU vagy a német fejlesztési bank, de a helyi környezetvédelmi szervezet szerint nem érdekli őket a szennyezés.
Tunisz mellett több nagyváros partvidéke is érintett, például a második legnagyobb város, Szfaksz és a hatodik legnagyobb, Kábesz környéke. Egész partszakaszok használhatatlanok a strandolásra, és számos olyan része van a tengernek, ahol már nem élnek halak, különösen nagyobb testűek.
A Földközi-tenger szennyezettsége nemcsak Tunéziát érinti. A világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezete, a WWF júniusi jelentése egészen elborzasztó adatokat közölt a tenger szennyezéséről. A tengert évi több mint 500 ezer tonna műanyag árasztja el,
ami percenként 34 ezer eldobott félliteres PET-palacknak felel meg.
A leggyakoribb hulladéknak a műanyag szatyor és a folpack számít.
A tenger partjainak minden egyes kilométerén naponta több mint öt kilogramm tengeri hulladék halmozódik fel. A legszennyezettebb terület Törökország déli része, de Barcelona, Velence, Tel-Aviv, Valencia és a marseille-i öböl is a rendkívül szennyezett partszakaszok közé tartozik. A legtöbb szemét Egyiptomban, Törökországban és Olaszországban kerül be a vízbe.
Az ENSZ filmje az óceánok szennyezéséről
A Földközi-tenger az egyik legszennyezettebb víz a Földön, a világ vizeinek egy százalékát teszi ki, de a mikroműanyagok hét százalékát tartalmazza. Ez amiatt is különösen aggasztó, mert az ENSZ szerint egy hasonló méretű tengertől sem függ annyi ember, mint a Földközi-tengertől, amelynek 21 ország fekszik a partján.
A helyzet olyan komollyá vált, hogy egy francia lap szerint a Franciaországhoz tartozó Korzika környékén tavasszal egy több tucat kilométer hosszú egybefüggő szemétsziget állt össze. Igaz, a Csendes-óceáni szemétszigettel ellentétben erről azt mondták, hogy leginkább az áramlatok miatt állt össze, és hetek vagy hónapok alatt szétszakadhat.
Világ
Fontos