Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2019. július 7. 12:13 Világ

Jogilag mi történik, ha egy ország megszűnik, mert elsüllyed az óceánban?

Kiribati már 2015-ben kinyilvánította, hogy a klímaváltozás veszélyezteti a létét. A 33 korallszigetből álló csendes-óceáni ország az egyre emelkedő vízszint miatt valószínűleg menthetetlen, vagyis még ebben az évszázadban el fog süllyedni. Minden bizonnyal Kiribati lesz az első ilyen állam, de a Maldív-szigetek, a Marshall-szigetek és Tuvalu jelentős részét is olyan alacsonyan fekvő korallok alkotják, amelyeken idővel már valószínűleg nem lehet élni.

De mitől állam egy állam, és mikor szűnhet meg jogilag amiatt, mert a klímája alkalmatlan az emberi életre? A kérdést Sarah M. Munoz, a Université de Montréal politikatudományi szakértője boncolgatta a The Conversationben. Ahogy írja, az állam fogalmát a nemzetközi jogban az úgynevezett Montevideói Egyezményből lehet levezetni, ez az 1933-ban kötött nemzetközi szerződés ugyanis viszonylag pontosan körülírja, hogy mi az államiság minimális feltétele:

  • Állandó népesség
  • Meghatározott terület
  • Kormány
  • Más államokkal való kapcsolatfelvétel képessége

Kiribatin az első komoly problémát ebből a szempontból az okozhatja, hogy a tengervíz szintjének emelkedésére a szárazföldön lévő édesvízkészletek érzékenyen reagálnak, praktikusan egyre kisebb hozamot adnak, ami miatt a lakosság egy része kénytelen lesz elköltözni. Nemcsak azért, mert nem lesz ivóvíz, hanem azért is, mert az öntözés lehetőségének megszűnésével a helyi élelmiszertermelés is akadozni kezd.

Amikor azonban rövid idő alatt a lakosság jelentős része elköltözik, akkor megszűnhet az államiság első feltétele, az állandónak tekintett népesség. Abban az esetben, ha mégis megoldják valahogy a helyben maradást, az óceán folyamatosan elönti a lakóterületet, és ezzel megszűnhet a második feltétel, a meghatározott terület követelménye.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA klímaváltozás mindenkit sújt, sokakat azonban nem érdekelRáadásul pont ott a legnagyobb a közöny, ahol a legsúlyosabb következmények érzékelhetők.

Elvileg a “száműzetés” egy jogilag járható út lehet az ország fennmaradására. Ekkor egy másik ország állandóan biztosított területére költözik a kormány és a népesség, így minden feltételt teljesítenek, csak földrajzilag változtatnak helyet. Ehhez azonban egy másik, befogadó országnak le kell mondania egy bizonyos területéről, és nem valószínű, hogy erre jótékonyságból sor kerülhet. Még a legbékésebb esetben is fizetni kell érte, de a nemzetközi jog szerint ez már vitatható állapot, és nem biztos, hogy a világ minden országa elismer egy ilyen lépést.

Nem egyértelmű, hogy ha egy ország fizikailag eltűnik, akkor fenn tudja-e tartani a szuverenitását a nemzetközi jog szerint. Az ENSZ álláspontja ugyanis az, hogy valószerűtlen, hogy egy ország megszűnjön azért, mert a folytonosságát elveszti, és ez elég merev álláspont, amit a Kiribatihoz hasonló országok sorsának meg kellene változtatnia.

Munoz szerint a szuverenitás kezelése kétélű fegyver. Egyrészt a nagy károsanyag-kibocsátó országok, mint például az Egyesült Államok a szuverenitásra hivatkoznak, amikor kivonulnak a nemzetközi klímamegállapodásokból, vagy késleltetik, akadályozzák azok végrehajtását. Az amerikai szabadságjogokra hivatkozva csak olyan vállalásokat tesznek, amelyeket nem kötelező betartani, miközben az óceánba süllyedő szigetek pont azt példázzák, hogy egy állam milyen könnyen elvesztheti a szuverenitását.

Teljesen valószínűtlen, hogy a Donald Trump vezette Egyesült Államok hatékonyan segítsen a Kiribatihoz hasonló esetekben, mert politikájának pont az az egyik központi eleme, hogy a nemzetközi kötöttségekből minél jobban visszatáncol. Egységes fellépés nélkül viszont jogilag is sokkal nehezebbé válik a kis óceáni államok kezelése. Ráadásul ők a világ károsanyag-kibocsátásához gyakorlatilag semmivel nem járulnak hozzá, csak elszenvedői  a nagy szennyezők által kiváltott globális folyamatoknak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA klímaváltozás már javában ostromolja az első vízparti városokatA szenegáli Saint-Louis a világörökség része, és már 10 ezer lakosát telepítették ki az óceán növekvő szintje miatt. 2050-ig 200 millióan járhatnak hasonlóan.

Világ állam Csendes-óceán Kiribati klímaváltozás nemzetközi jog Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Torontáli Zoltán
2020. január 17. 13:34 Világ

Gigantikus, 442 kilométeres körgyűrűt építenének Prága köré

Kevés az autópálya az országban, és a főváros környéki utak zsúfoltságát szeretnék enyhíteni.

Stubnya Bence
2020. január 16. 17:10 Vállalat, Világ

Európai minimálbért akar az EU, de észak és kelet máris összevitatkozott rajta

Abban egyetértenek a keleti és északi tagállamok szakszervezetei, hogy közelíteni kéne a béreket, de az északiak nem akarnak uniós szinten kötelező minimálbért.

Váczi István
2020. január 14. 12:01 Világ

Sosem látott többlettel zárt a német költségvetés

13,5 milliárd eurós pluszt hozott össze tavaly a német költségvetés, megdöntve a 2015-ös, 12,1 milliárdos rekordot.

Fontos

Fabók Bálint
2020. január 17. 06:55 Adat, Élet

A több milliárdos lopássorozat, amellyel teljesen leszámolt a Fidesz

Pár éve annyira eldurvultak a színesfémlopások, hogy vonatot, víztornyot és hidat is bontottak szét, de volt halálos áldozat is. A kormány véget vetett ennek.

Torontáli Zoltán
2020. január 16. 06:57 Élet, Közélet

Kérdezze meg kezelőorvosát, mielőtt a kormányra hallgat a konyhában

A táplálkozás-egészségtani adatok alapján felesleges, a környezetvédelmi szempontok miatt nem jó irány, de még a nemzetközi trendeknek is ellene megy a húsfogyasztást ösztönző intenzív magyar kampányok sora.

Bucsky Péter
2020. január 15. 06:58 Közélet

Álzöld látszatintézkedésben ért egyet Orbán és Karácsony

A kormányfő elektromos buszos ötletét a főpolgármester is támogatja. Megmutatjuk, miért tévednek mindketten.