Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2019. július 7. 12:13 Világ

Jogilag mi történik, ha egy ország megszűnik, mert elsüllyed az óceánban?

Kiribati már 2015-ben kinyilvánította, hogy a klímaváltozás veszélyezteti a létét. A 33 korallszigetből álló csendes-óceáni ország az egyre emelkedő vízszint miatt valószínűleg menthetetlen, vagyis még ebben az évszázadban el fog süllyedni. Minden bizonnyal Kiribati lesz az első ilyen állam, de a Maldív-szigetek, a Marshall-szigetek és Tuvalu jelentős részét is olyan alacsonyan fekvő korallok alkotják, amelyeken idővel már valószínűleg nem lehet élni.

De mitől állam egy állam, és mikor szűnhet meg jogilag amiatt, mert a klímája alkalmatlan az emberi életre? A kérdést Sarah M. Munoz, a Université de Montréal politikatudományi szakértője boncolgatta a The Conversationben. Ahogy írja, az állam fogalmát a nemzetközi jogban az úgynevezett Montevideói Egyezményből lehet levezetni, ez az 1933-ban kötött nemzetközi szerződés ugyanis viszonylag pontosan körülírja, hogy mi az államiság minimális feltétele:

  • Állandó népesség
  • Meghatározott terület
  • Kormány
  • Más államokkal való kapcsolatfelvétel képessége

Kiribatin az első komoly problémát ebből a szempontból az okozhatja, hogy a tengervíz szintjének emelkedésére a szárazföldön lévő édesvízkészletek érzékenyen reagálnak, praktikusan egyre kisebb hozamot adnak, ami miatt a lakosság egy része kénytelen lesz elköltözni. Nemcsak azért, mert nem lesz ivóvíz, hanem azért is, mert az öntözés lehetőségének megszűnésével a helyi élelmiszertermelés is akadozni kezd.

Amikor azonban rövid idő alatt a lakosság jelentős része elköltözik, akkor megszűnhet az államiság első feltétele, az állandónak tekintett népesség. Abban az esetben, ha mégis megoldják valahogy a helyben maradást, az óceán folyamatosan elönti a lakóterületet, és ezzel megszűnhet a második feltétel, a meghatározott terület követelménye.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA klímaváltozás mindenkit sújt, sokakat azonban nem érdekelRáadásul pont ott a legnagyobb a közöny, ahol a legsúlyosabb következmények érzékelhetők.

Elvileg a “száműzetés” egy jogilag járható út lehet az ország fennmaradására. Ekkor egy másik ország állandóan biztosított területére költözik a kormány és a népesség, így minden feltételt teljesítenek, csak földrajzilag változtatnak helyet. Ehhez azonban egy másik, befogadó országnak le kell mondania egy bizonyos területéről, és nem valószínű, hogy erre jótékonyságból sor kerülhet. Még a legbékésebb esetben is fizetni kell érte, de a nemzetközi jog szerint ez már vitatható állapot, és nem biztos, hogy a világ minden országa elismer egy ilyen lépést.

Nem egyértelmű, hogy ha egy ország fizikailag eltűnik, akkor fenn tudja-e tartani a szuverenitását a nemzetközi jog szerint. Az ENSZ álláspontja ugyanis az, hogy valószerűtlen, hogy egy ország megszűnjön azért, mert a folytonosságát elveszti, és ez elég merev álláspont, amit a Kiribatihoz hasonló országok sorsának meg kellene változtatnia.

Munoz szerint a szuverenitás kezelése kétélű fegyver. Egyrészt a nagy károsanyag-kibocsátó országok, mint például az Egyesült Államok a szuverenitásra hivatkoznak, amikor kivonulnak a nemzetközi klímamegállapodásokból, vagy késleltetik, akadályozzák azok végrehajtását. Az amerikai szabadságjogokra hivatkozva csak olyan vállalásokat tesznek, amelyeket nem kötelező betartani, miközben az óceánba süllyedő szigetek pont azt példázzák, hogy egy állam milyen könnyen elvesztheti a szuverenitását.

Teljesen valószínűtlen, hogy a Donald Trump vezette Egyesült Államok hatékonyan segítsen a Kiribatihoz hasonló esetekben, mert politikájának pont az az egyik központi eleme, hogy a nemzetközi kötöttségekből minél jobban visszatáncol. Egységes fellépés nélkül viszont jogilag is sokkal nehezebbé válik a kis óceáni államok kezelése. Ráadásul ők a világ károsanyag-kibocsátásához gyakorlatilag semmivel nem járulnak hozzá, csak elszenvedői  a nagy szennyezők által kiváltott globális folyamatoknak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA klímaváltozás már javában ostromolja az első vízparti városokatA szenegáli Saint-Louis a világörökség része, és már 10 ezer lakosát telepítették ki az óceán növekvő szintje miatt. 2050-ig 200 millióan járhatnak hasonlóan.

Világ állam Csendes-óceán Kiribati klímaváltozás nemzetközi jog Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Kasnyik Márton
2019. július 14. 07:28 Világ

Az igazi rejtély a legmagasabb körökben mozgó szexkereskedő álmilliárdos mögött

Nem kizárt, hogy Jeffrey Epstein a legprofibb hivatásos zsarolóként szerezte bevételeit. Most összeomolhat a kártyavár.

Fabók Bálint
2019. július 13. 11:59 Világ

A Földközi-tenger annyira szennyezett, hogy megfeketedett halakat fognak ki belőle

Ez a világon az egyik legszennyezettebb tenger, Korzikánál egy több tucat kilométer hosszú egybefüggő szemétsziget is összeállt.

Váczi István
2019. július 11. 17:56 Világ

Salátaszedő robotot építettek, már csak fel kell gyorsítani

Egy robot számára nagyon komplikált a salátaszüret, de a nehezét már megoldották a fejlesztők.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. július 10. 15:24 Vállalat

Kirakták Andy Vajna embereit a vezetésből, és költözik is a TV2 anyacége

Átvette a TV2 vezetését, és megvásárolta a Lánchíd Rádiót és a Heti Választ is Alcsútdoboz fideszes alpolgármestere. Utóbbi két cég a Mészáros-birodalom egyik központjába költözött.

Jandó Zoltán Fabók Bálint
2019. július 10. 06:43 Vállalat

A legmagasabb szinten dönthettek Mészáros Lőrincék 40 milliárdos üzletéről

Egyelőre az sem egyértelmű, honnan lesz pénz a mostani felvásárlásra, de a 4iG további akvizíciókat tervez Magyarországon és a régióban.

Avatar
2019. július 9. 16:00 Vállalat

Szegény rokon marad Magyarország Európában, ha ilyen munkát támogat az állam

A magyar átlagnál jobb, de európai összevetésben olcsó és egyszerű munkát hoznak Magyarországra az államilag támogatott külföldi cégek.