Talán a pénzügyi szektort megcélzó magyarországi adóknál is őrültebb dolgot talált ki Románia szocialista párti kormánya tavaly év végén: a “kapzsisági adó” néven futó felvetés a bankközi kamatlábakhoz kötötte a bankszektor eszközeire kivetett adót. Most kiderült, hogy a román kormány félig visszakozik ebből a bankadóból, legalábbis az egyik hitelminősítőnek ezt ígérték (ezt egyébként nem a kormány jelentette be, hanem egy ellenzéki képviselő szerezte meg és szivárogtatta ki az erről szóló levelet).
A cél az lett volna a különös bankadóval, hogy ezzel nagylelkűségre kényszerítsék a román bankokat: ha a három, illetve a hathónapos bankközi kamatláb meghaladja a 2 százalékot, akkor magasabb kulccsal kell adózniuk az eszközeik után. A gazdasági miniszter ugyanis úgy látta, hogy túlságosan nyereségesek a – javarészt külföldi tulajdonban lévő – román bankok, aminek okát a túl nagy kamatnyereségben találta meg.
A gondolatmenet az volt, hogy a bankok az adó miatt majd alacsonyabb kamattal nyújtanak majd hiteleket a román háztartásoknak, így két módon is pénzt vesznek el a pénzintézetektől. De sajnos a gazdaság nem így működik, normális versenyhelyzet mellett a bankok nem tudnak a kamat magasan tartásával extraprofitra szert tenni,*A román gazdasági miniszter arra utalt, hogy szerinte összejátszanak egymással és árakat egyeztetnek a bankok, a román esetben például a magas kockázatok miatt volt nagy a kamatkülönbözet. Ha viszont a kormány egyszerűen kiszív egy csomó pénzt a bankszektorból, illetve a bankok hitelkihelyezését bünteti (hiszen az adó alapja a bankok összes eszköze), akkor azzal az egész gazdaság életerejének árt – ahogyan azt a 2012-es magyarországi recesszió is világosan megmutatta.
Ez a tovább csavart bankadó volt az, ahol a román kormány a tavaly év végi csomagban továbbgondolta a magyar kormánytól lelesett ötleteket. Az intézkedések többi része mind ismerős lehet Orbán Viktor néhány évvel ezelőtti húzásaiból: néhány nehezen mozdítható szektorra vetnek ki különadókat, a bankszektor mellett véletlenül éppen a telekom- és az energiaszektorra, miközben átszabták a magánnyugdíjpénztárak második pillérét: a magán nyugdíjalapok kezelési költségét hatóságilag csökkentik, miközben a tőkekötelezettségeiket emelik. És emellett még egy gyors rezsicsökkentést is bevezettek, a gázár hatósági plafonjának megállapításával. A román olajvállalat, a Petrom máris jelezte, hogy jegeli a közelmúltban talált jókora Fekete-tengeri gázmező kitermelésére vonatkozó terveit az új adók miatt.
Az is a magyar kormány stílusára emlékeztet, hogy az adót hirtelen dobták be, sürgősséggel fogadták el, és csak az év eleji hatályba lépése előtt néhány nappal derültek ki a részletes szabályok.
Most sem tudni túl sokat a részletekről, miután a kormány elismerte, hogy valamilyen formában megszüntetnék a leginkább kifogásolt részeket a bankadóból. Ez valószínűleg a fent említett banki kamatlábhoz kötött progresszív jelleg megszüntetését jelentheti, negyedéves helyett féléves vagy éves adófizetést, továbbá az adó alapjából kivehetik a romániai bankok által birtokolt román államkötvényeket és a beruházási hiteleket. Tovább bonyolítja a dolgot, hogy az idei költségvetést már elfogadták, egyébként túlzóan optimistának tűnő feltételezésekkel.
A tavaly év végi csomaggal a román kormány mindenesetre egyszerre csinálhatott úgy, mintha népbarát intézkedéseket hozna, miközben valójában tízmilliárd lej (660 milliárd forint) beszedésével igyekezett betömni az egyre szélesebb költségvetési hiányt. A pénz- és tőkepiacokon viszont természetesen nem aratott akkora sikert a dolog, a román tőzsdeindex rögtön a bejelentéskor elvesztette értékének ötödét, és azóta sem talált vissza a korábbi szintjére. A visszakozást valószínűleg az váltotta ki, hogy az S&P nevű hitelminősítő negatív kilátást tett a román államadósság BBB mínuszos besorolására.
Világ
Fontos