Kivégeztek két devizakereskedőt Iránban, mert a vádak szerint manipulálták a piacot. A nemzetközi sajtó már korábban is írt Vahid Mazlouim ügyéről, akit júliusban hivatalosan azért tartóztattak le, mert a vezetése alatt álló hálózat nagy mennyiségű – állítólag két tonnányi – aranyérmét halmozott fel, hogy manipulálja az árakat.

Augusztusban Irán nagyhatalmú vallási vezetője, Hámenei ajatollah engedélyezte olyan speciális törvényszékek felállítását, amelyek a pénzügyi visszaélésekkel gyanúsítottak ügyében járnak el. Ezek a bíróságok azóta több embert is halálra ítéltek, a kivégzéseket gyakran élőben közvetítette az állami tévé – emlékeztet a BBC.

Mazlouimot és a hálózatához tartozó másik férfit akasztással végezték ki. Az utóbbiról annyit közölt az egyik iráni hírügynökség, hogy az aranyérmék értékesítésében vett részt.

A halálbüntetést általánosságban is ellenző Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzetközi jog szerint tilos halálbüntetést alkalmazni nem élet elleni bűncselekmények megtorlására. Emellett a gyorsított bírósági tárgyalás során semmibe vették az eljárási szabályokat.

A devizakereskedőkkel szembeni drákói fellépés azt követően kezdődött, hogy az Irán elleni amerikai szankciók ismételt életbe léptetése padlóra küldte az iráni riál árfolyamát.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTrump új korszakot nyitott a geopolitikában és felrúgta az iráni atommegállapodástAz európai, az orosz és a kínai fél megpróbálja megmenteni az egyezséget, de kérdés, hogy az USA nélkül ez sikerülhet-e.

A lakosság azóta kétségbeesetten igyekszik megtakarításait olyan értékálló eszközökbe menekíteni, mint az arany és a dollár, ezek beszerzése nagyon gyakran azonban csak a feketepiacon lehetséges. Vagy még ott sem. A Bloomberg Businessweek pár hónapja ezt egy olyan iráni anya esetével illusztrálta, aki azért kuporgatott, hogy a pénzt euróra átváltva a Magyarországon fogorvosnak tanuló lányát segíthesse. De amikor a riál árfolyama összeomlott, hiába keresett olyan devizakereskedőt, akinél ezt megtehette volna.

A riál dollárral szembeni 70 százalékos leértékelődése, illetve az olajexport szankciók miatti csökkenése hatalmas csapást mért az iráni gazdaságra, nőtt az infláció, egyre nehezebbé vált a megélhetés. Emiatt több helyen tüntetések indultak, amelyeket a rendszer mindig igyekszik csírájában elfojtani. Ilyen helyzetben szinte adja magát a devizakereskedők bűnbakká nyilvánítása függetlenül attól, hogy elkövették-e a terhükre rótt cselekményeket.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMunkáért és egy jobb életért tüntetnek a többségében képzett és munkanélküli iráni fiatalokHiába oldották fel két éve a nukleáris fegyverkezés miatti nemzetközi szankciókat Iránnal szemben, a társadalom nem érzi, hogy javulna a gazdasági helyzet. Hatodik napja tartanak a tüntetések, ami 2009 óta a legnagyobb megmozdulásnak számít.

Az iráni kormány áprilisban állapított meg hivatalos riál-dollár árfolyamot, ám ahogyan az a devizaválság által sújtott országokban általában lenni szokott, ezen a szinten az átlagember nem juthat keményvalutához. Itt jön képbe a feketepiac, ahol a realitásokat tükröző árfolyamon lehet dollárhoz jutni – ám ez a tevékenység természetesen illegálisnak számít.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ amerikai szankciók dollár Irán kivégzés olaj riál Olvasson tovább a kategóriában