Minden második újonnan létrehozott állást külföldiek töltenek be Németországban, elsősorban kelet-európaiak – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung a német munkaügyi ügynökség adataira hivatkozva. Egy év alatt 700 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma Németországban. A német munkavállalók száma 330 ezerrel lett magasabb, a külföldieké pedig 370 ezerrel.
A növekedést nem a munkaerőpiacra fokozatosan belépő menekültek vagy a magasabb munkanélküliséggel sújtott déli országok állampolgárai pörgetik leginkább, hanem kelet-európaiak. A legnagyobb számban románok érkeztek tavaly, több mint 50 ezerrel nőtt a számuk egy év alatt, így mostanra közel 350 ezer román dolgozik Németországban.
Második helyen az így közel félmilliósra duzzadó lengyelek vendégmunkások állnak 33 ezer új érkezővel. Őket követik a horvátok 20 ezer új munkavállalóval.
A magyarok száma ötezerrel nőtt, így összesen 103 ezer magyar dolgozik Németországban.
A kelet-európai EU-tagállamok közül a magyarok aránya nőtt a legkevésbé a szlovének után.
Azért is számít kimagaslónak az újonnan felvett külföldi munkavállalók aránya, mivel a Németországban dolgozó 33 millió embernek ehhez képest alacsony aránya, mintegy 12 százaléka külföldi. Összesen 250 ezer menekült dolgozik Németországban, ennél a lengyel, a román vagy az olasz vendégmunkások száma is nagyobb.
A kelet-európaiakra az is jellemző, hogy aki Németországba költözik, az általában dolgozik is, közöttük jóval alacsonyabb a munkanélküliek aránya, mint más országok esetén. A FAZ cikke szerint a kelet-európaiak pont a hiányszakmákban helyezkednek el jellemzően: az építőiparban és csomagküldő szolgáltatóknál.
Azért is érdekes, hogy ilyen sok kelet-európai dolgozik Németországban, mert jellemzően ezekben a tagállamokban a legalacsonyabb a munkanélküliség az EU-ban. A munkanélküliséggel leginkább sújtott déli államokból érkező vendégmunkások száma mindössze 4 százalékkal nőtt Németországban egy év alatt a kelet-európai 12 százalékos növekedéssel szemben.
Világ
Orbán ellenzi, de Európa tovább pénzelné a védvonalnak tekintett ukrán hadsereget
Az európai védelmi tervekben egyre nagyobb szerepet kap Ukrajna hadiipari integrációja, ami újabb front lehet az ezt ellenző Orbán Viktor és Európa maradéka között.
Nagyon veszélyes vizekre tévedt a KSH a hamisnak tűnő szegénységi adatokkal
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.
Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
Fontos
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Magyarország és Szlovákia járhat a legrosszabbul a Trump-vámokkal
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.
Újra azzal úszta meg a sokmilliárdos büntetést a Mercedes, hogy feldobta kartelltársait
Olcsóbban akarták letudni a roncsautókkal kapcsolatos kötelezettségeiket a gyártók, de lebuktak, mert a Mercedes kibeszélt a kartellből – nem először.
