Kapcsolódó tagek:
orosz-ukrán háború Kína egyesült államok Oroszország külpolitika
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre fontosabb a zöld diplomácia szerepe, de elegendők lesznek-e az EU által tervezett intézkedések a globális klímavédelmi törekvések felfuttatására?
Már nem érdemes arról beszélni, hogy Ausztria elérhetetlen messzeségbe került, reménytelenül loholunk Csehország, Szlovénia vagy Litvánia után.
Recesszióba kerülhet a német gazdaság, mivel az idei első negyedévben, ha kis mértékben is, de várhatóan zsugorodik a GDP a Bloomberg múlt heti felmérése szerint. Ez a tavalyi utolsó negyedéves csökkenéssel együtt már technikai recessziót jelent. (Azaz legalább fél éven keresztül csökken enyhe mértékben a gazdasági kibocsátás.)
Ha az Egyesült Államok jövő januártól valóban feloldja védelmi garanciáit, Dél-Koreától Lengyelországig számos helyen felmerülhet, hogy nincs más módja az önvédelem biztosításának.
Mintha szándékosan a magyar közlekedéspolitika ellentétét valósítanák meg a szerbek: kínai helyett uniós forrásokból építenek vasutat, a magyarországinál nehezebb terepen is olcsóbban, és ezzel Horvátország felé vezethetik el a Budapest-Belgrád vasút magyar szakaszára várt forgalom egy részét.
Hozta a papírformát a hétvégi orosz elnökválasztás, ahol a diktatórikus berendezkedés több évtizedes építgetése után Vlagyimir Putyin győzelmében senki sem kételkedett.
Az új technológiák lehetővé teszik egy digitális szörnyállam létrejöttét, Kína egyre inkább annak intő példája, hogyan ne akarjunk társadalmat építeni.