Átlagosan 6,6 százalékos béremelést terveznek idén a magyar cégek a GKI Gazdaságkutató Zrt. friss felmérése szerint, a Profession.hu szintén most közölt adatfelvétele pedig 8,4 százalékos átlagot mutatott ki.

Miért fontos ez? A most közöltek mellett az elmúlt hetekben több felmérés eredménye is napvilágot látott, és bár ezek forrása és módszertana némileg eltérő, a 2025-ös munkaadói és munkavállalói várakozásokra összességében most már jó képet kaphatunk belőlük.

• A tervezett béremelések átlaga ezek alapján 7-8 százalék körül mozog, de szektorok és vállalatméret szerint nagyobb eltérések lehetnek (illetve a vállalatok egy kis része nem is tervez béremelést).

Alulnézet: a munkavállalók ennél jóval magasabb, legalább 10 százalékos béremelést éreznének szükségesenek, a két fél várakozása között a szokásosnál jóval nagyobb a szakadék.

Előzmények: a 2023-as reálbércsökkenést tavaly kiemelkedő reálbérnövekedés követte, a rendszerváltás óta csak kétszer, 2002-ben és 2017-ben nőtt az előző évhez képest átlagosan nagyobb mértékben a bérek vásárlóereje.

Számokban: A Randstad szerint a munkavállalók 45 százaléka több mint 20 százalékos emelést szeretne idén, de ezt a megkérdezett cégek egyike sem tervezi, a munkaadók 60 százaléka a 6-10 százalék közötti sávval számol.

• A Prohuman még tavaly decemberben közölt adatot, náluk már akkor is 7 százalék volt a 2025-re várható átlagos emelés.
• A K&H kkv bizalmi index 2024 utolsó három hónapjának adatai alapján a kkv-k vezetőinek közel háromnegyede számol béremeléssel.
• A Hays Hungary szerint a cégek 42 százaléka tervez a 6-10 százalékos sávban, és a munkavállalók 31 százaléka számít erre.
• Egy tavaly év végi Trenkwalder felmérés szerint a munkavállalók 49 százaléka elégedetlen a fizetésével.
• A 250 fő feletti, és a 10-49 fős vállalatoknál terveznek az átlagosnál némileg magasabb fizetésemelésekkel a GKI szerint, a nagyon kis cégek, illetve az 50-250 fő közötti középvállalatok az átlag alatt gondolkodnak.

Mi várható? A béremelés elmaradása vagy nem megfelelő mértéke miatt a dolgozók továbbra is nagy arányban próbálnak majd jobban fizető állásokra váltani, így a szinte teljes foglalkoztatás mellett is élénk maradhat az álláspiac, sok az álláskereső, de ezért végső soron nehezebb a váltás.

• A keresett szakmákban dolgozók alkupozíciója az átlagosnál jóval erősebb marad, náluk a munkaerőhiány a meghatározó tényező.
• Mivel a 2025-ös átlagos inflációt az elemzői konszenzus (a vártnál rosszabb januári adat után) most már körülbelül 4,5-5 százalékra prognosztizálja, a 7-8 százalékos átlagos emelés mindössze pár százalékos reálbér-emelkedést jelenthet idén. Az viszont egyöntetű várakozás, hogy valamilyen szintű reálbér-emelkedés biztosan lesz.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz állami dolgozók fizetése rontotta el a rajtot az egymilliós átlagbér feléKis mértékben elmaradnak a számok attól, amit Nagy Márton tavaly októberben megjósolt, így idén az ambiciózusnál is nagyobb emelésekre lenne szükség.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFelfedezte a kormány a magyar középosztályt, de tényleg olyan izmos?2025 Orbán Viktor szerint a középosztály megerősítésének éve lesz. De kik azok a középosztálybeliek, és miért pont most kell erősíteni őket?

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz átlagjövedelem a belépő a magyar társadalom felső harmadábaStabilnak tűnik a magyar társadalom szerkezete az egyes rétegek jövedelmét az átlaghoz hasonlítva, mégis nőttek az egyenlőtlenségek.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Vállalat bér béremelés infláció munkáltató munkavállaló Olvasson tovább a kategóriában