Kevésbé jelent gondot túlórázni a vendégmunkásoknak a magyar munkaerőhöz képest, ami feszültségekhez vezethet a külföldi és a hazai munkavállalók között a Portfolio beszámolója szerint. Az unión kívüli országokból érkező dolgozók jellemzően kétéves ittlétük alatt a lehető legtöbb pénzt szeretnék megkeresni, és a szabadidejükkel a szállásaikon nincs igazán mihez kezdeniük.

Miért fontos ez? Egyre több Európán kívüli munkavállaló dolgozik Magyarországon, ami egyrészt az országszerte jellemző toborzási nehézségek, másrészt a nem dolgozó, de munkaképes magyar lakosság sikertelen munkaerőpiaci bevonásának következménye. A vendégmunkások növekvő száma politikai szempontból is forró témává vált.

• Nőtt a munkanélküliségi ráta 2023-ban, méghozzá fél százalékponttal az egy évvel korábbi szinthez képest. Ez 27 ezerrel több munkanélkülit jelent, a magyar munkaerő-tartalék továbbá közel 300 ezer főből áll. A külföldi munkavállalók több esetben is jobb helyzetbe kerültek a magyar dolgozókkal szemben a Portfolio anyaga szerint.
• Viszonylag magasak a külföldi munkaerő magyarországi foglalkoztatásának induló költségei, azonban a már itt lévő vendégmunkások alkalmazása sok szempontból előnyösebb lehet a magyar dolgozók felvételénél.

Számokban: a túlóra jelentősége az elmúlt évtizedben jócskán megnőtt, elsősorban az autógyárakban és a multinacionális cégek összeszerelő üzemeiben túlóráztatják a munkavállalókat, illetve főleg a szegényebb területeken az alacsonyabb bérekért foglalkoztatott munkavállalókat lehet arra rávenni, hogy a munkaidejükön túl is dolgozzanak.

• Viszonylag kevés dolgozót érint azonban a rendkívüli mértékű munkavégzés Magyarországon, uniós összehasonlításban legalábbis. A rendszeresen heti 49 óránál többet dolgozók aránya 2,6 százalék volt 2022-ben, szemben a hét százalékos uniós átlaggal.

• Leginkább a mezőgazdasági dolgozók érintettek a túl hosszú munkavégzésben, míg a gyári munkások körében átlagos az érintettek aránya.

Mi várható? A toborzási nehézségek miatt egyre több munkavállaló érkezik zömmel ázsiai országokból, amit a kormány egyrészt támogat, másrészt a bevándorlóellenes retorikának megfelelően igyekszik rejtve tartani. A kormányzati kommunikáció szerint külföldi munkaerőt csak akkor alkalmazhatnak a vállalatok, ha magyarokkal már nem tölthetők be az üres álláshelyek.

• Mégis egyre több aggály merül fel a vendégmunkásokkal kapcsolatban, a múlt héten egy nógrádi gyár létszámcsökkentése miatt került újra előtérbe a téma: a korábban több milliárd forintos állami támogatásban részesített Bumchun mintegy hatvan magyar kölcsönzött munkavállalójától vált meg a beszámolók szerint azért, hogy vietnámiakat alkalmazzon helyettük.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKell-e félteni a magyar dolgozókat a vendégmunkásoktól?Az ellenzék szerint káros a vendégmunkásokat hazai jelenléte, a kormány szerint a magyar munkahelyeket védik. De mi történik eközben a munkahelyeken?

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKi az a 300 ezer magyar, akit a kormány még munkára akar fogni?A dolgozni képes és szándékozó, de munkanélküli csoportok aktivizálására szánja a kormány az uniós források jelentős részét, kérdés, előrukkol-e újdonságokkal a korábbi intézkedésekhez képest.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy évtizede folyamatosan egyre többet túlóráznak a magyarokA leginkább olyan, külföldi cégek által uralt szektorokban lehet szükség az új, 400 órás szabályra, mint az autóipar.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyre több az ázsiai vendégmunkás Magyarországon, a kormány szándékával egyezőenMár mintegy 81 ezer külföldi dolgozik az országban, a Fülöp-szigetekről, Mongóliából és Indiából érkező vendégmunkások száma nőtt a legnagyobb mértékben.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Vállalat külföldi munkavállaló munkaerőpiac toborzási nehézségek vendégmunkás Olvasson tovább a kategóriában