Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2024. január 27. 13:06 Adat, Vállalat

Jobban viselik a túlórázást a vendégmunkások a magyar dolgozóknál, de aligha kerülhetnek emiatt tömegek hátrányba

Kevésbé jelent gondot túlórázni a vendégmunkásoknak a magyar munkaerőhöz képest, ami feszültségekhez vezethet a külföldi és a hazai munkavállalók között a Portfolio beszámolója szerint. Az unión kívüli országokból érkező dolgozók jellemzően kétéves ittlétük alatt a lehető legtöbb pénzt szeretnék megkeresni, és a szabadidejükkel a szállásaikon nincs igazán mihez kezdeniük.

Miért fontos ez? Egyre több Európán kívüli munkavállaló dolgozik Magyarországon, ami egyrészt az országszerte jellemző toborzási nehézségek, másrészt a nem dolgozó, de munkaképes magyar lakosság sikertelen munkaerőpiaci bevonásának következménye. A vendégmunkások növekvő száma politikai szempontból is forró témává vált.

  • Nőtt a munkanélküliségi ráta 2023-ban, méghozzá fél százalékponttal az egy évvel korábbi szinthez képest. Ez 27 ezerrel több munkanélkülit jelent, a magyar munkaerő-tartalék továbbá közel 300 ezer főből áll. A külföldi munkavállalók több esetben is jobb helyzetbe kerültek a magyar dolgozókkal szemben a Portfolio anyaga szerint.
  • Viszonylag magasak a külföldi munkaerő magyarországi foglalkoztatásának induló költségei, azonban a már itt lévő vendégmunkások alkalmazása sok szempontból előnyösebb lehet a magyar dolgozók felvételénél.

Számokban: a túlóra jelentősége az elmúlt évtizedben jócskán megnőtt, elsősorban az autógyárakban és a multinacionális cégek összeszerelő üzemeiben túlóráztatják a munkavállalókat, illetve főleg a szegényebb területeken az alacsonyabb bérekért foglalkoztatott munkavállalókat lehet arra rávenni, hogy a munkaidejükön túl is dolgozzanak.

  • Viszonylag kevés dolgozót érint azonban a rendkívüli mértékű munkavégzés Magyarországon, uniós összehasonlításban legalábbis. A rendszeresen heti 49 óránál többet dolgozók aránya 2,6 százalék volt 2022-ben, szemben a hét százalékos uniós átlaggal.
  • Leginkább a mezőgazdasági dolgozók érintettek a túl hosszú munkavégzésben, míg a gyári munkások körében átlagos az érintettek aránya.

Mi várható? A toborzási nehézségek miatt egyre több munkavállaló érkezik zömmel ázsiai országokból, amit a kormány egyrészt támogat, másrészt a bevándorlóellenes retorikának megfelelően igyekszik rejtve tartani. A kormányzati kommunikáció szerint külföldi munkaerőt csak akkor alkalmazhatnak a vállalatok, ha magyarokkal már nem tölthetők be az üres álláshelyek.

  • Mégis egyre több aggály merül fel a vendégmunkásokkal kapcsolatban, a múlt héten egy nógrádi gyár létszámcsökkentése miatt került újra előtérbe a téma: a korábban több milliárd forintos állami támogatásban részesített Bumchun mintegy hatvan magyar kölcsönzött munkavállalójától vált meg a beszámolók szerint azért, hogy vietnámiakat alkalmazzon helyettük.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKell-e félteni a magyar dolgozókat a vendégmunkásoktól?Az ellenzék szerint káros a vendégmunkásokat hazai jelenléte, a kormány szerint a magyar munkahelyeket védik. De mi történik eközben a munkahelyeken?

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKi az a 300 ezer magyar, akit a kormány még munkára akar fogni?A dolgozni képes és szándékozó, de munkanélküli csoportok aktivizálására szánja a kormány az uniós források jelentős részét, kérdés, előrukkol-e újdonságokkal a korábbi intézkedésekhez képest.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy évtizede folyamatosan egyre többet túlóráznak a magyarokA leginkább olyan, külföldi cégek által uralt szektorokban lehet szükség az új, 400 órás szabályra, mint az autóipar.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyre több az ázsiai vendégmunkás Magyarországon, a kormány szándékával egyezőenMár mintegy 81 ezer külföldi dolgozik az országban, a Fülöp-szigetekről, Mongóliából és Indiából érkező vendégmunkások száma nőtt a legnagyobb mértékben.

 

 

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Vállalat külföldi munkavállaló munkaerőpiac toborzási nehézségek vendégmunkás Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Torontáli Zoltán
2025. július 8. 15:51 Adat, Közélet

A bizalomvesztés ördögi körébe került a magyar gazdaság

Ha a lakosság nem hisz a növekedésben, akkor nem fogyaszt, de akkor a cégek nem ruháznak be, de akkor nem lesz növekedés.

Stubnya Bence
2025. július 7. 13:42 Adat

Közép-Európát sújtják leginkább hosszabb és súlyosabb aszályok a fejlett világon belül

Magyarországon és a közép-európai régióban nőtt a legnagyobb mértékben az aszályok kiterjedtsége és intenzitása az OECD-országok mezőnyében.

Jandó Zoltán
2025. július 7. 06:03 Adat, Vállalat

Nem volt elég 63 milliárd forint egy évre a labdarúgó NB I-nek

A csapatok bevételei között elkezdtek markánsabban megjelenni piacinak tűnő elemek is, de ha jobban a számok mögé nézünk, kiderül, hogy nincs érdemi előrelépés.

Fontos

Vámosi Ágoston
2025. július 8. 14:07 Közélet, Pénz

Több száz magyar dolgozó maradhat ki az Otthon Start programból

A nemzetközi szervezetek alkalmazottai fennakadhatnak a kétéves magyar jogviszony szűrőjén, de messze nem ez egyetlen nyitott kérdés.

Torontáli Zoltán
2025. július 8. 06:02 Közélet, Vállalat

Az árrésstop miatt nincs elég olcsó tej a boltban

Az intézkedés rövidtávú hatása mára kifulladt, de továbbra is olyan piactorzítást okoz, amelynek mellékhatásai senkinek sem jók.

Al-Hilal István
2025. július 7. 17:08 Pénz

Feldoppingolt arany lehet a bitcoin, de más kriptoeszközök is egyre fontosabbá válnak

Ahogy a digitális pénzeszközök integrálódnak a pénzügyi rendszerekbe, megértésük nélkül egyre kevésbé lehet megalapozott befektetési döntéseket hozni.