Jobban viselik a túlórázást a vendégmunkások a magyar dolgozóknál, de aligha kerülhetnek emiatt tömegek hátrányba
Kevésbé jelent gondot túlórázni a vendégmunkásoknak a magyar munkaerőhöz képest, ami feszültségekhez vezethet a külföldi és a hazai munkavállalók között a Portfolio beszámolója szerint. Az unión kívüli országokból érkező dolgozók jellemzően kétéves ittlétük alatt a lehető legtöbb pénzt szeretnék megkeresni, és a szabadidejükkel a szállásaikon nincs igazán mihez kezdeniük.
Miért fontos ez? Egyre több Európán kívüli munkavállaló dolgozik Magyarországon, ami egyrészt az országszerte jellemző toborzási nehézségek, másrészt a nem dolgozó, de munkaképes magyar lakosság sikertelen munkaerőpiaci bevonásának következménye. A vendégmunkások növekvő száma politikai szempontból is forró témává vált.
- Nőtt a munkanélküliségi ráta 2023-ban, méghozzá fél százalékponttal az egy évvel korábbi szinthez képest. Ez 27 ezerrel több munkanélkülit jelent, a magyar munkaerő-tartalék továbbá közel 300 ezer főből áll. A külföldi munkavállalók több esetben is jobb helyzetbe kerültek a magyar dolgozókkal szemben a Portfolio anyaga szerint.
- Viszonylag magasak a külföldi munkaerő magyarországi foglalkoztatásának induló költségei, azonban a már itt lévő vendégmunkások alkalmazása sok szempontból előnyösebb lehet a magyar dolgozók felvételénél.
Számokban: a túlóra jelentősége az elmúlt évtizedben jócskán megnőtt, elsősorban az autógyárakban és a multinacionális cégek összeszerelő üzemeiben túlóráztatják a munkavállalókat, illetve főleg a szegényebb területeken az alacsonyabb bérekért foglalkoztatott munkavállalókat lehet arra rávenni, hogy a munkaidejükön túl is dolgozzanak.
- Viszonylag kevés dolgozót érint azonban a rendkívüli mértékű munkavégzés Magyarországon, uniós összehasonlításban legalábbis. A rendszeresen heti 49 óránál többet dolgozók aránya 2,6 százalék volt 2022-ben, szemben a hét százalékos uniós átlaggal.
- Leginkább a mezőgazdasági dolgozók érintettek a túl hosszú munkavégzésben, míg a gyári munkások körében átlagos az érintettek aránya.
Mi várható? A toborzási nehézségek miatt egyre több munkavállaló érkezik zömmel ázsiai országokból, amit a kormány egyrészt támogat, másrészt a bevándorlóellenes retorikának megfelelően igyekszik rejtve tartani. A kormányzati kommunikáció szerint külföldi munkaerőt csak akkor alkalmazhatnak a vállalatok, ha magyarokkal már nem tölthetők be az üres álláshelyek.
- Mégis egyre több aggály merül fel a vendégmunkásokkal kapcsolatban, a múlt héten egy nógrádi gyár létszámcsökkentése miatt került újra előtérbe a téma: a korábban több milliárd forintos állami támogatásban részesített Bumchun mintegy hatvan magyar kölcsönzött munkavállalójától vált meg a beszámolók szerint azért, hogy vietnámiakat alkalmazzon helyettük.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
