Kínai autógyár lehetséges magyarországi építése van terítéken – értesült hazai külgazdasági forrásokból a G7. A jelek a világ legnagyobb elektromos autógyártójára, a BYD-ra utalnak.
Miért fontos? Az akkumulátorgyártásba való kínai nagyberuházásokhoz is kapcsolódna egy kínai e-autógyár érkezése. A BYD több európai országban is nézelődik, Magyarország is ott van a jelöltek között.
Alulnézet: a héten az Övezet és Út Fórum csúcstalálkozóján Kínában járó Orbán Viktor a Putyinnal és Hszi Csin-pinggel való találkozója után megnézte a senzeni BYD-gyárat és tárgyalt az alapító-elnökkel.
Kik ők? A BYD tavaly 1,86 millió akkumulátoros autót adott el, a hibrideket is beszámítva darabszámra ezzel már ők a világ vezetői a szegmensben.
- Főleg az olcsóbb, népautó-kategóriákban erősek;
- a gyártási láncuk elképesztően hatékony, szinte a teljes vertikumot házon belülre vitték a lítiumbányászattól a mikrocsip-, akku- és autógyártásig.
- Magyarországon már több üzemük működik: Komáromban kisebb e-buszgyáruk van, Fóton most építenek akkumulátor-összeszerelő üzemet, Pátyon pedig Huawei telefonokat gyárt az egyik leányuk.
Európai terjeszkedés: miközben Kínában tavaly egy év alatt tripláztak, az exportjuk csak most indul be. Európában 18 országban értékesítenek, a magyarországi megjelenést épp a héten jelentették be, három típussal indulnak. 2030-ra az európai e-autópiacon a három legnagyobb között akarnak lenni.
Igen, de: Az olcsó kínai e-autóktól tartó Európai Bizottság szeptemberben francia kezdeményezésre vizsgálatot indított a dömpingárakkal vádolt kínai exportőrök ellen. Ennek a vége büntetővámok bevezetése lehet. A kínai gyártók ennek a kivédése miatt is érdekeltek a gyártás Európába hozatalában.
Hol? Magyarország több, európai gyártást tervező kínai autógyár horizontján is ott van.
- A kisebb GWM a keletnémet tartományok és Csehország mellett szintén gondolkodik Magyarországban is.
- A BYD akár két európai gyár építésében is gondolkodik. Tavasszal a FT értesülése szerint öt lehetséges helyszínnel számolt: Német-, Francia-, Spanyol- és Lengyelország mellett Magyarországgal. A döntés még idén megszülethet, a cél, hogy a gyártás már 2025-ben elinduljon.
Vállalat
Valódi pénzgyárat indíthatott volna be a magyar vállalkozó hamis brazil kötvénye
Alkalmas lehet a hamis kötvény kvázi tisztára mosására, ha valaki úgy viszi be egy cégbe, ahogy azt a papíron ezermilliárdokat érő brazil állampapírral tették.
Már a sokkok nélküli, lassított kimúlás lehet a fő cél a Dunaferr történetében
A vasmű egyre fogyó maradékába továbbra sem sikerül életet lehelni, a kormány a társadalmi-politikai veszteség minimalizálására törekedhet.
Jöhet a napelemesek ellenlépése, nem az állami közműveknek adják el az áramot
Az MVM öt forintos átvételi árral szúrja ki a napelemesek szemét, egy most induló magáncég az áramot a tőzsdén eladva jóval többet kínálhat.
Fontos
Van már akkora bajban Európa, hogy Egyesült Államok legyen belőle?
A Draghi-jelentés jó látleletet nyújt az EU gazdasági kihívásairól, de erősen kérdéses, hogy érdemes és lehetséges-e a központosítás felé elmozdulni.
A Pénzügyminisztérium szerint kacsa a Nők 43+ról szóló hír, marad a Nők 40
Megjelent a hír, hogy 2025-től Nők 43+ lesz a Nők 40 helyett, és az OECD is javasolt a szigorítást, de a kormány nem tervez ilyesmit.
Nagyrészt kidobott közpénz a külföldi beruházások állami támogatása
Miért kritizálta Matolcsy György a kormányt azzal, hogy túl sok állami forrást fordít a külföldi működőtőke bevonásra és újraiparosításra? A G7 Podcastban Medve-Bálint Gergővel, a téma kutatójával beszéltük át.
