Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2023. június 13. 18:12 Adat, Vállalat

Látványos grafikon mutatja, hogyan vette át a hatalmat a NER az építőiparban

Míg 2010-ben nemzetközi, és a Fidesz-kormányhoz kevésbé kötődő magyar vállalatok voltak az építőipar legnagyobb szereplői, 2022-re teljesen leuralta a szektort a NER. Bár a jelek szerint a felpörgő inflációban tavaly csökkent a kormányközeli vállalatok részesedése, a dominanciájuk így is rendkívül látványos. A 15 legnagyobb árbevételű cégből öt Mészáros Lőrincé, és további öt áll egyéb olyan vállalkozók tulajdonában, akik ismerten jó kapcsolatot ápolnak a kabinettel, illetve annak tagjaival.  

Simicska, Mészáros és a többiek

A lenti ábra a 15 legnagyobb építőipari vállalat sorrendjének alakulását mutatja 2010 és 2022 között. A változások követhetősége érdekében a tulajdonos típusa alapján eltérő színekkel jelöltük a különböző vállalatokat. A rózsaszínű vonalak a nemzetközi multik, a zöldek a nem kormányközeli tulajdonban lévő magyar cégek, míg a világoskékek azok a társaságok, amelyek NER-közeli vállalkozók tulajdonában állnak. Utóbbi körből a kék különböző árnyalataival kiemeltük a 2010-es évek elejét leuraló Simicska Lajoshoz köthető Közgépet, illetve a 2010-es évek második felétől felemelkedő Mészáros-cégeket.

Jól látszik, hogy a Fidesz 2010-es kormányra kerülése idején egyértelműen a nemzetközi vállalatok uralták a magyar piacot, illetve viszonylag sok a kabinethez nem köthető magyar cég is volt a Top 15-ben. Ez utóbbi persze nem meglepő, hiszen ekkor a Fidesz gazdasági holdudvara még sokkal kevésbé volt kiterjedt, a leköszönő politikai elité pedig még sokkal erősebb volt a jelenleginél.

A pártpénztárnok Simicska Lajos Közgépét már ekkor is egyértelműen kormányközeli vállalatnak lehetett tekinteni. Sok más cég azonban még nem tagozódott be az ebben az évben meghirdetett Nemzeti Együttműködés Rendszerébe, vagy nem vették még meg olyan vállalkozók, akikről mostanra egyértelműen kiderült, hogy közeli kapcsolatban állnak a kormányzattal. Ez valójában az ábra kiindulópontján világoskékkel jelölt kettő, mostanra egyértelműen NER-cégre is igaz valamennyire. A Market Zrt-ben ekkor még nem volt többségi tulajdonos Orbán Viktor túravezetője, Garancsi István, a Záév pedig nem állt Mészáros Lőrinc tulajdonában.

Ahogy teltek az évek úgy szaporodtak a legnagyobbak között az egyértelműen kormányközeli vállalatok. A 2010-es évek első felében különösen látványos volt a Közgép előretörése: Simicska Lajos cége lépte át először az évi 100 milliárdos árbevételt. Ám 2015-ben jött a nagy összeveszés Orbán Viktor, és egykori barátja között, és a Közgép két éven belül kizuhant a Top 15-ből. Ekkor kezdtek el feltörni a piacot ma uraló NER-cégek, és ekkor tűntek fel a legnagyobbak között a Mészáros-érdekeltségek is.

Tizenhatszoros növekedés

Mostanra a 15 legnagyobb építőipari társaság harmada az egykori felcsúti gázszerelőjé, és további harmada más kormányközeli vállalkozóké, így például a már említett Garancsi Istváné, a Szíjjártó Pétert jachtoztató Szíjj Lászlóé, vagy éppen a miniszterelnök vejével üzletelő Paár Attiláé.

Ez a tíz cég 2010 óta a tizenhatszorosára növelte a forgalmát, ami abból a szempontból nem meglepő, hogy kettő olyan is akad köztük, amely még tíz évvel ezelőtt sem létezett. A tíz legnagyobb NER-es cég piaci részesedése az elmúlt években 8 és 10 százalék között mozgott, azaz az építőiparban minden tizenegyedik forint hozzájuk vándorolt.

Ha kiszélesítjük a kört az abszolút élmezőnyből kiszoruló kormányközeli cégekkel is, akkor ez az arány természetesen még magasabb.

A NER-es vállalatok az előző négy évben a teljes építőipar 11-15 százalékát ellenőrizhették.

Külön érdekes, hogy úgy sikerült ennyire leuralni 2022-re az építőipart, hogy becslésünk szerint tavaly csökkent a kormányközeli vállalatok piaci részesedése. Az előző év elég éles mozgásokat hozott a szektorban. Az árak drasztikusan emelkedtek, és kismértékben a volumen is nőtt ugyan, de ebből a szempontból az ágazat egyes szegmensei elég eltérően teljesítettek. Az épületek építése pörgött, ahogy a speciális szaképítési ágazat is, az egyéb építmények, így például az utak és vasutak területén azonban érezhető visszaesés volt. Márpedig az állami megrendelésből élő kormányközeli cégek elég jelentős része ez utóbbi szegmensben ténykedik.

Ez lehet a magyarázata a 2022-es részesedéscsökkenésnek. A látszólagos piacvesztés azonban nem jelenti azt, hogy az érintett vállalatoknál bármi probléma lenne. Egyrészt a közbeszerzésekből élő cégeknél az árbevétel az állami megrendelések alakulásától függően akár évről évre látványosan ingadozhat, és így komoly hatással lehet rá például az uniós pénzek elapadása. Másrészt, ahogy korábban többször bemutattuk, ezek a vállalatok nem csupán a növekedésük miatt tűnnek ki a szektorból: a hatékonyságuk és a jövedelmezőségük is kiemelkedő. Esetenként néhány tucat munkással csinálnak több tízmilliárdos forgalmat, bevételükből pedig sokkal több nyereség keletkezik, mint más építőipari vállalatoknál.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy eldugott táblázat tökéletesen megmutatja, hogyan gazdagszik a NER-elitKét éve még a teljes, 53 milliárd forintos árbevétele az államtól jött a Magyar Építő Zrt.-nek, 2023-ban azonban már saját tulajdonosainak is dolgozott a cég.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLehet óránként 35 millió forint bevételt csinálni az építőiparbanA Market Zrt. két év alatt több mint 50 milliárd forintnyi osztalékot fizetett ki tulajdonosainak, köztük Orbán Viktor túravezetőjének.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTaláltunk 117 milliárd forintnyi extraprofitot ott, ahová a kormány nem akar nézniNagyon látványos, hogy mennyivel több nyereséget érnek el az építőiparban a kormánnyal jó kapcsolatot ápoló nagyvállalkozók cégei.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsak akkor nem veszi el az extraprofitot a kormány, ha baráti kezekbe kerülAz építőipart minden jel szerint azért nem sarcolja a kormányzat a megugró nyereség ellenére sem, mert ezzel NER-es vállalkozók zsebéből venné ki a legtöbb pénzt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSoha nem látott profitot hozott a járvány ideje a kormányközeli építőcégeknekMiközben az építőipar egészében látványosan visszaestek a megrendelések és csökkent a termelés is, a nagyobb vállalatoknál nem volt nyoma komoly krízisnek.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Vállalat építőipar Közgép Mészáros Lőrinc simicska lajos Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Stubnya Bence
2024. november 20. 14:03 Adat, Pénz

A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt

Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.

Torontáli Zoltán
2024. november 18. 11:30 Adat

Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk

Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.

Váczi István
2024. november 15. 12:49 Adat, Közélet

Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen

Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.