Mészáros Lőrincnek 7 milliárdot termelt a ZÁÉV, 29 munkásának 137 milliót fizetett tavaly
Rekordévet zárt a nemrégiben átadott Néprajzi Múzeum építésében is kulcsszerepet játszó ZÁÉV Zrt. A társaság 80 milliárdot meghaladó árbevétel mellett 12,25 milliárd forintos adózott nyereséget ért el.
Ez azt jelenti, hogy a cég forgalmának több mint 15 százaléka maradt meg profitként, ami még a kormányközeli cégek esetében is kiemelkedő. Nemzetközi szinten ez a mutató a korábbi években jellemzően 5 százalék alatt maradt, és itthon a NER-uralta építőiparban is 5-10 százalék között mozgott. A szektor legnagyobb magyar vállalatai közül tartósan ilyen magas eredményességre leginkább a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cégek voltak képesek.
A ZÁÉV is újabb lendületet kapott, amikor 2019 elején feltűnt a környékén a felcsúti milliárdos. A társaság azóta önállóan több mint 155 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert el, konzorciumban – ahogy a Néprajzi Múzeumot is építette – pedig további 315 milliárdot. Ezek pedig minden bizonnyal komoly szerepet játszottak az idei kiugró üzleti eredményekben is.
A tulajdonosok a nyereséget egyébként szinte teljes egészében kivették a cégből (a bő 12 milliárdból kevesebb mint 5 milliót hagytak a vállalatban). Az osztalékból pedig nagyjából 7 milliárd juthatott Mészáros Lőrinc családi holdingjának, a Talentis Group Zrt.-nek*A cégiratok szerint a ZÁÉV 97,62 százalékos tulajdonosa a Pannon Speed Pro Zrt., amelyben a közgyűlési iratok szerint a Mészáros-cég részesedése nagyjából 58 százalékos..
A rekordárbevételt és profitot ráadásul úgy hozta a ZÁÉV, hogy teljes munkaidős fizikai állománya továbbra sem érte el a 30 főt. A társaságnak 29 ilyen munkát végző alkalmazottja van, akiknek tavaly összesen 137,4 millió forintnyi bért fizetett. Más kérdés, hogy az alig több mint két tucat fizikai munkás mellett 194 szellemi foglalkoztatottat is alkalmaz a vállalat, akiknek a bérköltsége már jóval jelentősebb, 2,46 milliárd forint volt. Ez egyébként elég jól jelzi, hogy a ZÁÉV nem elsősorban maga végzi el az elnyert munkákat, hanem továbbpasszolja azokat más építőipari vállalkozásoknak. A cég 50 milliárd forintot meghaladó ráfordítást mutatott ki közvetített szolgáltatások soron, azaz nagyjából ennyit fizethetett az alvállalkozóinak.
Erről írtuk azt korábban, hogy az ilyen cégeknek az az utánozhatatlan versenyelőnyük, hogy hihetetlen hatékonysággal osztják tovább az állami munkát.
Vállalat
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
Magyar olajellátás: „ha Al Caponéval üzletelsz, legyen B-terved”
Nagyobb a füstje, mint a lángja a Lukoil-ügynek: nem valószínű, hogy az orosz olajipari cég ukrajnai szankcionálása komoly gondokat okozna a hazai energiaellátásban.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
