A statisztikai hivatal adatai szerint 2022 áprilisa és novembere között a 25 és 27 százalék közötti szintre állt be az infláció az építőiparban. A nyáron teljesen beszakadt a megrendelések száma, az ősz azonban egyelőre erősebbnek tűnik. Ez a magas alapanyagárakkal együtt az infláció lassú mérséklődését vetíti előre.
Szeptemberben írtuk róla, hogy a trendek alapján a harmadik negyedévben tetőzhet a áremelkedés mértéke az építőiparban. Júliusban nagyon látványosan csökkent a növekedés korábbi üteme: míg 2021 eleje óta minden negyedévben 3-4 százalékponttal ugrott meg az építőipari infláció, ekkor már kevesebb, mint egy százalékponttal*A KSH gyakorlata szerint tudni lehetett, hogy az egész negyedévben ezzel a becsült értékkel fognak számolni. A hivatal külön is közöl negyedéves adatokat az építőipari árak alakulásáról, de csak jelentős csúszással. A becsült ágazati inflációt ugyanakkor a termelési adatokból is ki lehet számolni, és ebben szintén negyedéves időszakonként van változás..
Ez alapján úgy tűnt, hogy az utolsó negyedévben akár csökkenés is lehet, de a teljes szektorban végül még nem így történt. A KSH által becsült építőipari infláció további nagyjából 0,2 százalékponttal nőtt. A korábban a mutatót leginkább húzó szegmensben, az épületek esetében ugyanakkor megtörtént a fordulat: itt 0,1 százalékpontos visszaesést mutatnak az adatok.
Mindez azt jelenti, hogy novemberben lényegében nyolc hónapja tetőzött az építőipari infláció olyan magas szinten, amihez még csak hasonlót sem láttunk az évezred kezdete óta. Bár innen szinte biztosan lefele fordul majd a mutató, azonban az ereszkedés üteme korántsem biztos, hogy nagyon gyors lesz.
A nyár végi adatok ugyan még egy látványos visszaesést vetítettek előre, az ősziek alapján azonban már nem ennyire borúsak az ágazat kilátásai. Októberben éves összevetésben kifejezetten nagyot ugrott az új szerződések értéke, és a november is enyhe növekedést hozott ezen a területen. Mivel a szektoron a magas energia- és alapanyagárak miatt továbbra is elég erős a költségnyomás, ha a kereslet nem csökken, az infláció is csak lassabban ereszkedik majd.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
