Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2023. január 13. 04:34 Vállalat

Az építőipar működését veszélyezteti a kormányzati cement ársapka

Az építőipari alapanyagok megugró árának kezelésére, illetve csökkentésére 2021. július 8-án hozott egy rendeletet a kormány, ami többek között a cement árának befagyasztására tett kísérletet. Az elgondolás az volt, hogy ez majd segíthet megállítani az ingatlanárak gyors növekedését. Erre azonban kevés esély volt, hiszen az átlagosan 400 ezer forintos négyzetméterárból 1400 forint volt a cementhez köthető.

Az építőipari inflációt már csak ezért sem sikerült letörni, az utolsó adatok szerint 2022. harmadik negyedévében 26,2 százalékra gyorsult a KSH adatai szerint. Haszna tehát nem volt, viszont a két magyarországi cementgyártással foglalkozó vállalat gazdálkodását hosszú távon fenntarthatatlanná tette a kormány.

Adóból ársapka

A 2021 nyarától érvényes szabályozás szerint számos bányászott építési alapanyag esetében egy maximalizált árat*a) osztályozott homok 700 forint/tonna,
b) osztályozott kavics 900 forint/tonna,
c) osztályozott homokos kavics 700 forint/tonna,
d) természetes homokos kavics 700 forint/tonna,
e) cement 20 000 forint/tonna
vezettek be, ami felett a termelő cégeknek az elért árbevétel 90 százalékát bányajáradékként be kellett fizetni a költségvetésbe. Az egyetlen nem bányászott termék, amire ezt bevezették, az a beton gyártásához elengedhetetlen cement. A belföldi gyártóknak 2021 júliusától kilogrammonként 20 forintos ár felett – amit ma már meghaladott az önköltség és a piaci ár – minden 10 forint bevétel után 9 forint adót kell havonta befizetniük az államkasszába.

Azt, hogy még ilyen extraadó sem tudja az árakat a kívánt szint alatt tartani az is mutatja, hogy központi költségvetésben 2022-re 38 milliárd forint bányajáradékkal terveztek az első félévre, de 68 milliárd folyt be – így biztosan éltek a magasabb árakkal a büntetőadó ellenére a termelőcégek.

A tavalyi 80-90 milliárd forintos belföldi értékesítés és 41 milliárd forintos import összességében is eltörpül az építőipar 5,3 ezer milliárd forintos kibocsátásához képest. Ezért is nagyon veszélyes a kormányzati politika a gazdaság egészének érdekei szempontjából.

Nem lesz elég cement import nélkül

A kiegészítő bányajáradék egyik szépséghibája, hogy csak a hazai termelésre érvényes, az importra nem. Így amikor valaki cementet vásárol, ne lepődjön meg, hogy messze a célzott ársapka feletti árakkal találkozik. Jelenleg ugyanis nagyon is megéri Magyarországra importálni: az extra adókat fizető hazai termelőkkel szemben versenyelőnybe kerülnek a külföldi cégek.

Az alábbi ábra azt mutatja meg, hogy a cement esetében Magyarországon az elmúlt években hogyan alakult a helyi termelés, az import és az export mennyisége. Az adatok alapján 2,5 millió tonnásra volt tehető az elmúlt években a hazai cementfelhasználás. Az Eurostat adatai hiányosak*nem minden típusú cementre van minden évben adat, illetve a termelési adatok csak néhány évre érhetők el., a KSH pedig nem teszi közzé a hazai felhasználást és termelést, így 2021-re nem érhető el információ. Az építőipar csúcsrajáratása miatt azonban a szakmai források szerint ez már megközelíthette a 3 millió tonnás mennyiséget.

A hazai cementfelhasználás legalább 40-50 százalékát az import biztosíthatta már 2022-ben.

 

A cement nehéz, de tömegéhez mérten olcsó termék, így szállítása nem túl gazdaságos, átlagosan 200-300 km-re gazdaságos a szállítása. Tehát ha a hazai termelés például annak gazdasági fenntarthatatlansága miatt csökkenne, akkor sokkal drágábban kell külföldről importálni.

Az ellátásban nehézséget okozhat, hogy a LAFARGE 2023 első hónapjaiban az éves tervezett téli karbantartást fogja elvégezni mind a királyegyházi cementgyárban, mind a bükkösdi kőbányában, amely időszakban akár átmenetileg készlethiány is kialakulhat egyes cementtermékek esetében.

A cement előállítása anyag- és energiaigényes. A cementgyártás nehézipari tevékenység, ahol a folyamatos üzemelés igénybe veszi a berendezéseket, azok elkopnak, elavulnak. A folyamatos beruházások, fejlesztések a cég eredményéből valósulnak meg. Az eredményességre szükség van továbbá a szigorodó környezetvédelmi előírások teljesítéséhez, a szén-dioxid kibocsátás csökkentéséhez. A vállalatok ugyanis a profitot visszaforgatva tudják csak a tőkeintenzív beruházásokat finanszírozni. A hazai gyártó vállalatok éves pénzügyi beszámolóit tanulmányozva feltűnik, hogy az árbevételének 50-60 százalékát az anyagjellegű ráfordítások tették ki az elmúlt években. Az energiaforrások biztosítása pedig nagyban drágult az energiahordozók árának növekedésével.

Egy tonna cement előállításához körülbelül 100-110 kWh villamosáramra van szükség. Mivel legalább négy-ötszörösére drágult az áram tavaly óta, ez igen jelentős tétel: kWh-onként 180-200 forintos áramárral kalkulálva ez azt jelenti, hogy egyetlen tonna cement előállításához csak az áram ára 20 ezer forint lehet, ez pedig önmagában megegyezik a kormány által megszabott árral. A termék előállításának teljes költsége értelemszerűen messze meghaladja csak az energia költségét, így végső soron a költségeikre szab ki extra adót a kiegészítő bányajáradékkal a kormány.

Cementgyártásával két vállalat foglalkozik Magyarországon:

  • a Duna-Dráva Cement Kft. Vácon és Beremenden,
  • a LAFARGE Cement Magyarország Kft. Királyegyházán.

Lehetne még egy hazai tulajdonú cementgyártó: a HCM 1890 Hejőcsabai Cement- és Mészipari Zrt. Hejőcsabán, Miskolcon. A  folyamatos lakossági tiltakozások és pereskedések nem teszik lehetővé, hogy újrainduljon a gyártás, az 2011 óta áll.

 Jelentős szereplő a korábban CRH Magyarország néven ismert Danucem, A vállalat a Pozsony melletti Nádasfő (Rohožník) és a Kassához közeli, a magyar határtól 2 km-re lévő Torna cementgyáraiból látja el a magyar piacot.

Ők lehetnek a magyar kormány rájuk nem vonatkozó extra adóterhének legnagyobb haszonélvezői. 

Eltűnő profitok

A két cementgyártó vállalat pénzügyi eredményeit vizsgálva látható, hogy 2021-ben még eredményesen tudtak működni: árbevételük 16 százalékkal nőtt. Növekedést azonban csak az export segítségével sikerült elérni, a belföldi árbevétel már ebben az évben 28 százalékkal csökkent. 

A 2021-es évben növekedése a Duna-Dráva Cement Kft. (DDC) esetében csak egy egyszeri tételnek köszönhető, ami nem a cement értékesítéséből származik, hanem közel 30 milliárd forint bevételt értek el a szén-dioxid kvóta exportértékesítéssel. Az egyszeri tétel nélkül számítva a 2021-es nyereség már lényegesen kisebb volt. 

A LAFARGE királyegyházi cementgyára Európa egyik legfiatalabb és legzöldebben működő gyárai közé tartozik, mégis a megnövekedett árak miatt tavaly év végén már veszteségesen üzemelt.

A LAFARGE főtevékenysége a cementgyártás, amely mellett kis mennyiségben értékesít mészkövet és mészkőlisztet. A DDC a cementgyártás mellett pedig kavicsbányászattal és építőanyag-gyártással is foglalkozik. A két vállalatnál 800 főt foglalkoztattak, és a szeptemberig elérhető adatokban még nem történt a munkavállalói létszámban csökkenés.

A cementgyártás korábban jól profitáló üzlet volt: a cégek adózott eredménye az árbevétel 41 százalékát tette ki 2020-ban, de mára biztosan eltűntek a profitok.

Versenyfelügyeleti vizsgálat eltűnő profitok idején

A két hazai gyártóval és a korábbi CRH Magyarország Kft.-vel (ma Danucem-el) szemben erőfölénnyel való visszaélés tilalmának feltételezett megsértése miatt kezdett 2020-ban vizsgálatba a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). Döntés azonban azóta sem született, a versenyfelügyeleti eljárás azóta folyamatban van.

Ha nem lenne elég a vállalkozásoknak a több milliárd forintos bírsággal fenyegető versenyhatósági eljárás, kicsit több, mint fél évvel később bevezetésre került a kormányzati ársapkaként működő 90 százalékos adó is, így sokak számára ez egy olyan jelzésnek tűnt, hogy ha a vállalatok nagyon ellenkeznek az új szabályozás ellen, GVH-eljárással és bírsággal is számolniuk kell. Hiába telt el több mint két év, a GVH eljárásnak azóta sincs eredménye.

A külföldi befektetők nincsenek könnyű helyzetben, de sejtheti a magyar állam is, hogy van vesztenivalója. A nemzetközi befektetővédelmi egyezmények ugyanis alapvetően tiltják, hogy olyan adókat vessen ki egy kormány, aminek hatására a külföldi befektető nem tudja a működésének költségeit fedezni.

A külföldi vállalatoknak lehetősége lenne ugyan a befektetők és az állam közötti viták rendezését célzó eljárásokat igénybe venni, de ezek jellemzően hosszadalmasak és elmérgesíthetik a helyzetet a kormányzat és a vállalatok között.

A cementgyártóknak azért nagyon problémás az ársapka, mert amíg egy kereskedő az olcsóbb tej vagy krumpli árát átterhelheti más termékekre, nekik nincs más lehetőségük. Az elszálló energiaárak, infláció, éves szinten már 18 százalékkal növekvő bérek mellett nem lehet elvárni, hogy ne emelhessék áraikat a cementgyártók is. 

Megtehetnék a cégek, hogy inkább többet exportálnak, és nem itthonra értékesítenek. Az alább grafikonon azonban az látható, hogy erre nem került sor. Mind az import, mind az export értéke közel megegyezik a tavalyi értékekkel az év első kilenc hónapjában.

Az indok egyszerű: 

a magyar cementgyártók exportjára is vonatkozik a 90 százalékos extra adó, de még adminisztratív lépésekkel is nehezíti a kivitelt a kormány.

Ennek az oka, hogy a kormányzat exportkorlátozásokat is bevezetett, amit sokáig fenn is kíván tartani. A jogszabály szerint csakis miniszteri jóváhagyást követően lehet építőanyagot exportálni. 

Az engedélyek kiadására 2022-ben december 31-ig lehetett kérvényt beadni, és karácsony előtt, december 23-án jelent meg a rendelet módosítása, ami alapján időbeli korlátozás nélkül fenntartják ezt a tilalmat.

Mindez kockázat minden egyes szállítás és üzlet előtt, a kormányzat belelát a vállalatok gazdálkodásának részleteibe, a külkereskedelmet pedig megdrágítja, hosszadalmasabbá és körülményesebbé teszi.

A havi mennyiségeknél látható, hogy főként április óta növekszik az import és csökken az export: ez az ársapka és a kiviteli korlátozások hatásának eredményének tekinthető.

A külkereskedelmi adatbázisokból az is látható, hogy a cement egységára már a 2021 nyarán jellemző 20 Ft/kg-os kvázi-ársapkás ár bevezetésekor is efelett volt. Az import termékek ára pedig folyamatosan nőtt, szeptemberre már 28 Ft/kg áron lehetett csak behozni.

Az export és az import árkülönbsége között is nyílt az olló, feltehetően a piac kihasználja egyrészt, hogy tudják a belföldön cementet gyártókról, hogy csak nyomott áron tudnak értékesíteni. Másrészt ez is megmutatja, hogy a bürokráciával nehezített kivitel elérhető árait sikerül az adminisztrációval csökkenteni.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat ársapka áruhiány cement cemntgyár építőipar Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Stubnya Bence
2024. május 21. 05:03 Vállalat

„Korábban volt A- és B-terv, most a munkaadók széttárják a kezüket” – így fulladt le a magyar autóipar

Márciusban földbe állt a magyar jármű- és akkugyártás, de a szenvedés már hónapok óta tart. Érdemes újragondolni az elektromobilitás ösztönzésének formáit.

Hajdu Miklós
2024. május 18. 17:24 Vállalat

Részleges gyárbezáráshoz vezetett az autóipari válság Szlovákiában

Részben bezárt egy szlovákiai motorgyár, miközben az európai elektromos autók versenyképessége egyre kétségesebb az új piaci szereplők mellett.

Torontáli Zoltán
2024. május 18. 05:41 Élet, Vállalat

Jön a szigorítás, hogy ne lehessen bármit kovászos kenyérnek hívni

Az Agrárminisztérium belenyúl a nagy magyar kovászkáoszba, de a jellemzően családi vállalkozásként működő kis kézműves pékségek mégsem lehetnek igazán boldogok.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. május 21. 16:34 Élet, Világ

Nem sietik el a boltokban használt vékony műanyag zacskók betiltását

Az Európai Unió tesz egy nagy lépést a műanyag hulladék csökkentése érdekében, de nagyon lassan és sok szempontból kritizált módon.

Torontáli Zoltán
2024. május 21. 13:03 Közélet, Pénz

Megint romolhat az életszínvonal, ha háttérbe szorul az infláció féken tartása

Egy friss elemzés szerint átmeneti javulásban lehetünk, a választások után középtávon könnyen visszatérhet a mostaninál magasabb infláció.

Avatar
2024. május 20. 05:13 Közélet

Mi a baja Európának a magyar alapítványi egyetemekkel, ami elvágja a diákok és kutatók külföldi útját?

Az egyetemek alapítványi fenntartása nem lenne probléma, ha a kuratóriumi tagok kiválasztása és működése nem lenne önkényes, a közpénzek útja pedig követhetetlen.