Hírlevél feliratkozás
Kolozsi Ádám
2023. március 15. 04:34 Tech, Vállalat

Magyarországon forradalmasítja a rákszűrést a mesterséges intelligencia

Ritka a pozitív hír a magyar egészségügyről, így sokakat meglephetett, hogy néhány napja a New York Times írt lelkes riportot Kecskemétről és Budapestről, azt mutatva be, hogy világszinten is élenjáró mesterséges intelligencia innovációval teszik hatékonyabbá az emlőszűrést Magyarországon. A cikk szerint a rákszűrésben ma Magyarország a mesterséges intelligencia (AI) egyik fő kísérleti terepe, valódi pácienseken nálunk működik a világ egyik legnagyobb tesztbázisa a nemzetközi áttörés előtt álló egészségügyi technológiában.

A kísérleti projekt a Mamma Klinikán zajlik 2021 óta. Mostanra végeztek a pilot vizsgálattal, és már az alapellátásba kezdik beépíteni azt a mesterséges intelligencia szoftvert, amit meghatározó magyar részvétellel és Dr Forrai Gábor, az Európai Emlődiagnosztikai Társagág volt elnökének támogatásával fejlesztett ki a londoni székhelyű Kheiron Medical Technologies.

Utóbbi céget 2016-ban alapította holland társával együtt Kecskeméthy Péter, mostanra ők a világ egyik meghatározó mesterséges intelligencia fejlesztői az egészségügyi diagnosztika területén. A radiológia a patológia mellett egyébként is élenjáró orvosi terület, ha mesterséges intelligenciáról van szó, de az angliai Readingben végzett (korábban a BME-t félbe hagyta), Oxfordban doktorált alapítót már a családi indíttatás is erre vitte.

Anyukám radiológus, úgyhogy a gyerekkorom nagy részét az István kórház radiológiája és könyvtára között töltöttem. Kilencéves korom óta programozok, de akkor már évek óta játszottam a kórházban CT-gépekkel. A sugarat persze nem kapcsolhattam be, de a csapatom így is azzal ugrat, hogy világítok a sötétben

– meséli Kecskeméthy Péter, amikor a kezdetekről kérdezzük.

Magyarországon évente 2500 nő hal meg mellrákban, a nők között ez a második leggyakoribb halálok, élete során minden nyolcadik nő érintett. Mint más daganatos betegségeknél, itt is létfontosságú a korai felismerés. A mammográfia már akkor képes akár öt milliméteres elváltozásokat is észlelni, amikor a daganat még nem tapintható és teljesen tünetmentes. Ehhez persze először is el kellene menni a szűrésre, de hiába kap minden nő 45 és 65 év között kétévente névre szóló beutalót, a vizsgálatokon csak körülbelül a felük jelenik meg.

A magyar népegészségügyi emlőszűrési rendszer 2002-ben indult el Péntek Zoltán segítségével. A kétévente biztosított lehetőség jónak számít Európában, de ezt egyre nehezebben tudják biztosítani az intézmények. A radiológus- és főleg a mammográfushiány valójában nemzetközi jelenség.

Ebben jelenthet többek között segítséget a mesterséges intelligencia. A nemzetközi standardoknak megfelelően minden páciens felvételeit egymástól függetlenül két orvos vizsgálja meg. A kapacitáshiány azonban mindenhol probléma, és az emberi szemnek is megvannak a természetes korlátai.

„A mammográfia digitális röntgenfelvételein a szürke szín körülbelül 16 ezerféle árnyalata szerepel, és az árnyalatok között a mesterséges intelligencia segítségével pontosabb különbségeket lehet tenni” – mondta a G7-nek Vadászy András, a Mamma Egészségügyi Zrt. igazgatósági tagja. Ők közfinanszírozott, közfeladatot ellátó magánszereplőként harminc éve vesznek részt az emlőszűrésben, öt emlődiagnosztikai központjukban a NEAK téríti a vizsgálatok díját a beutalóval érkezők után. A Kheironnal a cégalapító Kecskeméthy Péter édesanyja, a radiológus Kárpáti Edit hozta őket össze.

Kárpáti Edit és a fia, Kecskeméthy Péter a Mamma Klinikán. Fotó: Stiller Ákos / Kheiron Medical Technologies

Kecskeméthy Angliában már létrehozott négy egészségügyi startupot, amikor az édesanyja biztatására úgy döntött, hogy radiológiai AI-fejlesztésbe kezd. Az első CAD, vagyis komputer támogatással működő diagnosztikai eszközök az ezredforduló környékén jelentek meg. A szakmai legenda szerint a technológia a silókat kereső, hidegháborús képfelismerő műholdas programokból származott – végül is ugyanúgy köröket kell többek között felismerni, akár rakétakilövőről, akár szövetekről van szó. Ez a technológia mai szemmel még meglehetősen primitív volt. A mesterséges intelligenciában 2013 környékén – a komolyabb mesterséges neurális hálókat és a gépi tanulást lehetővé tevő nagyobb számítási kapacitású számítógépek révén – jött el az első látványos áttörés, de ez eleinte inkább csak olyan egyszerű minták megkülönböztetésére volt alkalmas, mint mondjuk, hogy kutyát vagy cicát látunk egy képen.

A gyakorlati alkalmazásban diagnosztikai területen gyakorlatilag a szemünk előtt következik be az áttörés: most kezdenek a rendszerek már élesben és nagyban, nem pusztán laboratóriumi körülmények között megbízhatóan működni. A mesterséges intelligencia egyik fő problémája ugyanis, hogy ami működik a laborban, nagyon szűk problémadefiníciónál, az nem biztos, hogy működik máshol, a kinti valóságban is. Kis adathalmazon nem olyan nehéz közel száz százalékos teljesítményt sem elérni, hiszen ott az adatokat akár egyenként megtanulhatja a számítógép, de kérdés, mennyire tud általánosítani, megbirkózik-e a korábban nem látott új esetekkel, például egy új beteg képeivel is. Ez két nagyságrenddel nehezebb probléma, mondja Kecskeméthy Péter, és első körben még nem érezték elég meggyőzőnek ebben a saját rendszerüket sem, inkább tovább fejlesztették még két évig a piacra lépés előtt.

2020-ban csináltunk egy nagy klinikai vizsgálatot, ami már bebizonyította, hogy a rendszerünk, a MIA, sikeresen képes általánosítani. Azóta nagyon sok helyre elvittük a szoftvert, különböző adatokon és népességeken teszteljük, és azt látjuk, hogy a mesterséges intelligencia hasonló szinten tudja azonosítani az emlőben az elváltozásokat, mint a gyakorlott szakorvosok. Ilyen általánosítási szintet senki nem tud egyelőre a világban.

A rendszer tanítása, tesztelése, kipróbálása és finomhangolása jelentős részben Magyarországon történt. „Több irányba építettünk partneri kapcsolatokat Amerikában és Európában, de az egyik kulcspartnerünk a Mamma Klinika volt végig, mert a betegek precíz követésében és az egész folyamat értésében sokkal előbbre jártak, mint mások. Amunkájuk minősége mellett legfontosabb az innovatív szemléletük volt, és hogy volt kapacitásuk és lelkesedésük egy ilyen újszerű projektre” – meséli Kecskeméthy.

A Szekszárdon, Szolnokon, Kecskeméten, Csepelen és a budai Kapás utcai rendelőkben működő Mamma Klinikákon 2009, a digitális nyilvántartás kezdetei óta összesen vagy egymillió páciensről keletkezett adatbázis, négymillió mammográfiai felvétellel. Ez, a szövettani vizsgálatok eredményeivel együtt, komoly alap volt az AI trenírozásához, de kellettek hozzá a magyar orvosok is, akik módszeresen átnézték és pontosították a mesterséges intelligencia találatait.

„Én ragaszkodtam hozzá, hogy leülhessek és személyesen is dolgozhassak a rendszerrel, hogy magam lássam, hogy működik a mesterséges intelligencia a gyakorlatban” – meséli Ambrózay Éva radiológus szakorvos, a Mamma Zrt. elnöke és a kecskeméti centrum vezető főorvosa. Rajta kívül is jó néhány magyar radiológus vett részt a rendszer fejlesztésében. A felvételeken berajzolták a jóindulatú és rosszindulatú eltéréseket, követve a 28 különböző emlőráktípus szerinti nemzetközi klasszifikációt, majd a Covid-járvány közepén, 2021-ben hónapokon keresztül nézték át azokat az eseteket a mintából, ahol a mesterséges intelligencia elváltozásokat jelzett. Bár ezek nem mindegyike bizonyult végül daganatnak, a rendszer legalább olyan eredményt ért el a szűrésben, mint a szakemberek.

A nagy tapasztalat az volt, hogy az AI plusz daganatokat talált. Olyan felvételeken, amiket korábban mindkét kiértékelő orvos negatívnak értékelt, talált további daganatgyanús eseteket. Ezek közül hat végül valóban rosszindulatú daganatnak minősült, vagyis az MI több olyan páciensnél kiszűrte a korai daganatokat, ahol mi erre a legjobb tudásunk ellenére nem voltunk képesek

– fogalmaz Ambrózay doktornő.

Ambrózay Éva radiológus a Kapás utcai Mamma Klinikán. Fotó: Kolozsi Ádám

Ebben a magyarországi kísérleti kutatásban az első adatok szerint a Mamma Klinika 13 százalékkal több rákos esetet tudott sikeresen detektálni a mesterséges intelligencia segítségével, mint korábban. A Kheiron magyar társalapítója szerint egy kevésbé erős, kevésbé minőségi egészségügyi rendszerben, ahol a találati arány eleve rosszabb, a mesterséges intelligencia akár 30-50 százalékkal is csökkentheti a túl későn felfedezett rákos esetek számát.

A korai, alig 4-5 milliméteres, kis méretük miatt legnehezebben észrevehető, kezdeti elváltozások kiszűrésében különösen sokat segíthet az AI. A fő cél, hogy kevesebb legyen az „intervallumrák”: azokat a daganatos eseteket hívják így, ahol a daganat kezdeménye már ott lehetett egy korábbi szűrés idején, de azt akkor még nem fedezték fel, így a betegséget csak jóval később diagnosztizálhatták.

Ha ez a szám a mesterséges intelligencia bevetésével csökkenthető, többen juthatnak időben életmentő kezeléshez. De közvetve ugyanezt segíti, ha a szakembereket legalább részben tehermentesíteni lehet a rutinvizsgálatok alól.

„Az elsődleges cél a korai felismerés javítása, de az is nagyon fontos, hogy csökkentsük az orvosok leterheltségét. A magas tudású orvos világhiány az emlőszűréseknél. Most minden leletet két orvos néz át, a cél, hogy ezt a rendszert a mesterséges intelligencia segítségével úgy alakítsuk át, hogy a jövőben egy orvos, valamint az AI végezze a kettős leolvasást” – vázolja a terveiket Vadászy András, a Mamma Egészségügyi Zrt. elnöke. A vitatott esetekre, ahol nincs egyetértés, továbbra is bejönne egy második orvos, vagy később talán szintén az AI. „Ha ez megvalósul, ugyanaz az orvos akár két és félszer több pácienst tudna ellátni egységnyi idő alatt.”

Ehhez módosítani kellene a magyar szakmai protokollt, és bár radiológuskörökben most mindenki a mesterséges intelligencia megérkezéséről, az egymással is versengő párhuzamos projektekről beszél, van még bizonytalanság is a még csak kevesek által kipróbált technológiával kapcsolatban. Az AI hívei mindenesetre azt remélik, hogy a humán terhek csökkentésével a kétéves szűrések is minimum fenntarthatóak, de talán bővíthetők is lennének. Orvosilag 40 éves kortól lenne ajánlott – felső korlát nélkül – 18 havonta szűrni, és Magyarországon is az a szakmai javaslat a minisztérium felé, hogy terjesszék ki a rendszeres emlőszűrést a 65 év feletti korosztályra is.

Ha korán megtaláljuk a daganatot, kevesebben fognak meghalni, ha pedig segítséget kapunk a napi 70-100 páciens leszűréséhez, akkor esetleg marad két plusz óránk, amit a betegekre szánhatunk

– mondja Ambrózay Éva doktornő. „Én tudom, hogy hol vannak az orvosok: egy teljes korosztály hiányzik, vannak Magyarországon végzett orvosévfolyamok, ahonnan ketten dolgoznak itthon, a többiek külföldre mentek. Nagyon sok olyan munka van ebben a szakmában, ami folyamatos figyelmet és azonnali döntést igényel, és ebben nagyon sokat segíthet a mesterséges intelligencia.”

Kecskeméthy Péter óriási növekedési potenciált lát, az ő tapasztalatai szerint az orvosok világszerte mindenhol alultámogatottak. „Gyerekkorom óta azt láttam, hogy nemcsak a betegek szenvednek az egészségügyben, hanem az orvosok is. Egészen elképesztő, hogy milyen szinten nincsenek támogatva. Még New Yorkban is ez a helyzet: a kórházakban sok helyen még fax van, és a falon csöpög a víz” – hangsúlyozza.

Ő nem hiszi, hogy attól kellene tartani, hogy a mesterséges intelligencia el fogja venni az orvosok munkáját; a cél, hogy az orvos ne csak munka után találjon pillanatok alatt jó éttermet a mobilján, hanem a munkáját is tudja magasabb szinten, érdemi technológiai segítséggel végezni. „Ahogy nem akarjuk, hogy egy számológép könyvelő nélkül csinálja a könyvelést, azt sem akarjuk, hogy a gép csinálja orvos nélkül a diagnózist. De ugyanúgy nem akarjuk, hogy egy könyvelő excel vagy egy orvos jó szoftver nélkül dolgozzon. Az emlőszűrésben ez mostantól egy mindenhol alkalmazható rendszer, ami Magyarországról terjedhet el az egész világon.”

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz egészségügy állapota nem felel meg az ország fejlettségi szintjénekCsak a kiszámíthatatlanság biztos: lehet, hogy jár egy ellátás, de nem biztos, hogy jut is. Ez pedig számos ember életébe kerül nap mint nap.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHiába napi téma a szétesett egészségügy, mi magunk sem teszünk azért, hogy ne szoruljunk ráA világ egyik legelhízottabb nemzete a magyar, az előjegyzési listákon is meglátszik ennek a nyoma.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar kormány arányaiban különösen keveset költött arra, amire az EU kormányai a legtöbbetVan olyan kiadás, amiben viszont a lista élén végeztünk az Eurostat szerint.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Tech Vállalat daganatos megbetegedések egészségügy Mamma Klinika mesterséges intelligencia rákszűrés Olvasson tovább a kategóriában

Tech

Torontáli Zoltán
2024. június 18. 16:30 Tech, Vállalat

Közép-kelet-európai versenytársak szorítják ki a magyar tőkét a magyar e-kereskedelemből

A Foxpost eladása újabb jele annak, hogy a régióban hosszabb távon a magyar cégek nem rúgnak labdába.

Hidi János Kovács Márton
2024. június 16. 05:42 Tech, Világ

Felgyorsítható a zöld átmenet, vagy bukni fogjuk a klímacélokat?

A jó trend már kialakult, de nincs elég beruházás ahhoz, hogy elérjük a párizsi klímakonferencián kitűzött klímacélt. Miben lehet mégis bízni?

Torontáli Zoltán
2024. május 23. 05:07 Tech, Vállalat

Három magyar élelmiszerboltlánc kezd kísérletezni a személyzet nélküli nyitva tartással

Nagy az óvatoskodás a témában, mert az indulás erősen kísérleti jellegű lesz.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. június 20. 05:05 Pénz, Vállalat

Miért emelik a cégek az áraikat a várható idei infláció többszörösével?

A béremelésekhez és a verseny hiányához is köze van annak, hogy néhány szolgáltató szektorban a tavalyi inflációt közelítő mértékben emelték idén az árakat.

Mészáros R. Tamás
2024. június 19. 05:03 Közélet

Az EU-csatlakozás korunk legnagyobb gazdasági csodája

A 2004-es bővítés globális összevetésben is példátlan felzárkózást hozott a térségünkben. Egy erről szóló friss tanulmány a magyar gazdaságpolitikát és az ukrán csatlakozásról szóló vitákat is más megvilágításba helyezi.

Torontáli Zoltán
2024. június 18. 05:03 Élet, Pénz

Egyre bátrabban szabotálják a kártyás fizetést éttermek és kis üzletek

Ez akkor szokott történni, amikor érzik, hogy a vásárlók is partnerek, de arra is utalhat, hogy nő a gazdaságon belül a szürke zóna.