Az, hogy az elhízottság megrövidíti a várható élettartamot, és több betegségre is hajlamosabbá tesz, nem újkeletű információ, azonban érdemes ezeket az adatokat összevetni a hazai egészségügy kapacitásaival, mert ebből látszik, miért éri meg odafigyelni magunkra, nem pedig abban bízni, hogy ha baj van, majd a rendszer megoldja nekünk. A NEAK oldalán a várólisták illetve előjegyzési listák is böngészgethetőek, könnyen utána lehet járni, hogy milyen jellegű beavatkozásokra mennyit kell várni – különösen azoknál, amik egyébként összefüggésbe hozhatóak az elhízással.
A negyedik legkövérebb nemzet vagyunk
Magyarország a nemzetközi összehasonlításokban rendre az élbolyban végez azon mutatókat tekintve, amikre különösebben nem kellene büszkének lennünk: a dohányzás és alkoholfogyasztás mellett az elhízásban is közel világbajnokok vagyunk, és nem csak a rákbetegek száma magas, de a megelőzhető halálokokban elhunytak száma is. Érdemes közelebbről megvizsgálni az elhízás kérdését, mely ugyan Magyarországon különösen akut problémának minősül, de egész Európát érinti, a kontinens is látványosan hízott az utóbbi évtizedekben.
A Covid-járvány mutatta meg igazán, hogyan befolyásolja a szervezet védekezőképességét az elhízás: a WHO adatai szerint az elhízott (BMI 30, vagy afelett) emberek 113 százalékkal nagyobb valószínűséggel kerültek kórházba a Covid miatt, és 73 százalékkal nagyobb eséllyel kötöttek ki az intenzív osztályon, de lényegében minden betegség lefolyását súlyosbítja, és a felépülést hátráltatja. A várható élettartamból négy évet is levesz, de az egészségügyi kiadások közel 8 százalékát is felemésztik az ezzel összefüggésbe hozható kezelések.
A túlsúly és az elhízás Európában évente 1,2 millió ember halálát okozza, nem csak a negyedik a vezető halálokok listáján, de a WHO egy nemrég megjelent tanulmányában azt is megpedzegette, hogy igazából ez a szám valószínűleg durván alábecsült, hiszen az elhízás okozhat krónikus szív-és érrendszeri betegségeket, alvási apnoét, krónikus vesebetegséget, májbetegséget, hátfájdalmat, izületi porckopást, magas vérnyomást, diabéteszt, mentális betegséget, összefüggésbe hozható a mellrákkal, a bélrendszer, az epe, a hasnyálmirigy, a pajzsmirigy és a hugyhólyag és a petefészek betegségeivel is – lényegében minden fontos szerv károsodhat.
Sokkal több a krónikus beteg az elhízottak között
A helyzet a Covid megjelenésével csak tovább romlott. A szigorú kormányzati intézkedések (kijárási tilalom, edzőtermek bezárása) miatt a WHO feltételezi, hogy a túlsúlyos emberek száma tovább nőtt, ráadásul a kórházakban rengeteg vizsgálat maradt el, amik statisztikákban is kimutatható mértékű változást okoznak (például Magyarországon az újonnan diagnosztizált mellrákok száma csökkent, de ez nem azt jelenti, hogy a mellrákosok száma csökkent, csupán nem jutottak el szűrésre).
A KSH 2019-es felméréséből az is kiderült, hogy a fiatalok között még csak az elhízottság járt együtt a betegségek kialakulásának nagyobb esélyével, a középkorúaknál és az idős nőknél már a túlsúly is növelte a kockázatot. A középkorúak kategóriájában – ahol a legnagyobbak a különbségek – az elhízottak között 62, a túlsúlyosak között 22 százalékkal több a krónikus beteg, mint a normál súlyúak és a soványak együttes kategóriájában. A tartós betegségek túlnyomó többsége nagyobb valószínűséggel fordult elő az elhízottak között. A cukorbetegek négyszer (3,9 és 17 százalék), a magasvérnyomás-betegségben szenvedők háromszor gyakrabban fordulnak elő (15 és 51 százalék) az elhízottak körében a normál súlyúak és a soványak összevont kategóriájához képest.
A NEAK adatai alapján listavezetők a bélrendszer nagyobb műtétei laparoszkóppal nem malignus folyamatokban – ez egy komplex kategória, ilyen beavatkozásra adhatnak okot különböző autoimmun-betegségek okozta bélgyulladások, melyek kialakulása nem függ össze a túlsúllyal, ugyanakkor túlsúly is képes gyulladásos folyamatok beindítására.
