A magyar kormány arányaiban szinte a legkevesebbet költötte a szociális védelemre 2021-ben az Európai Unióban, holott a tagállamok kormányai pont erre költötték a legtöbbet, derül ki az Eurostat friss rövid összefoglalásából és részletes adataiból, amelyek az EU-kormányok költéseit hasonlítják össze azok funkciói szerint.
A kormányok GDP-arányosított kiadásainak
- 20,5 százaléka ment szociális védelemre,
- 8,1 százaléka egészségügyre,
- 6,3 százalék gazdasági ügyekre,
- 6 százalék általános közszolgáltatásokra,
- 4,8 százalék oktatásra.
Tavalyhoz képest nőttek a gazdasági és egészségügyi kiadások, csökkentek az oktatási, védelmi, biztonsági és szociális védelemhez kötödő arányos kiadások.
Ha lemegyünk az országok szintjére, azt látjuk, hogy – továbbra is GDP-arányos módon – szociális védelemre Franciaország, Finnország, Olaszország és Ausztria költötte a legtöbbet, a legkevesebbet pedig Málta, Ciprus, Magyarország, Izland és Románia. Magyaroszágnál ez 13,1, Ausztriánál ez 21,9 százalékot jelent.
Egészségügyi kidásoknál a lista elején látjuk Ausztriát, Csehországot, Dániát, a végén pedig Lengyelországot, Magyarországot, Luxemburgot és Írországot. Ez Magyarország esetében 5,6 százalékot jelent, szemben az élen járó 10,1 százalékot költő Ausztriával.
Vagyis azon a két területen, amire az EU-országok kormányai arányaiban a legtöbbet költik – szociális védelem és egészségügy –, Magyarország a lista sereghajtói között szerepel.
Nem ez a helyzet a gazdásággal összefüggő költések terén, ahol Magyarország messze az EU-átlag fölött van. Ezt a listát Görögország, Ausztria, és Magyarország vezeti, Észtország, Svédország, Dánia, és Litvánia zárja.
Általános közszolgáltatásokra Olaszország és Finnország után Magyarország költötte 2021-ben arányosan a legtöbbet.
Rendre és védelemre Magyarország körülbelül az EU-átlagot költötte százalékosan, ahogy környezetvédelemre és oktatásra is.
Ahogy korábban írtuk: Magyarország 2019-ben Eurostat-adatok alapján a GDP-jének 16 százalékát költötte szociális juttatásokra. Ez az érték Bulgáriával, Litvániával azonos, alulról közelíti a cseh és a ciprusi adatot, épphogy meghaladja a lett és a máltai arányszámot. Svédországban, Belgiumban, Olaszországban, Ausztriában ugyanez az érték 27-28 százalék, Franciaországban pedig 31.
A friss KSH-adat ugyanerre 17,3 százalék. A KSH ábráján és adattábláján látható: a mutató 2004-től évről évre növekdett 2009-ig, akkor volt a csúcson 22,3 százalékkal, majd 2019-re leesett 16,4 százalékra. 2020-ra felment 18 százalék fölé, ám 2021-ra megint csökkent.
A nyugdíjak és egyéb ellátások havi átlaga a nettó átlagkereset 49 százaléka volt 2021-ben, míg a GDP 7,8 százalékát tette ki. 2000 óta egyik adat sem mutatott alacsonyabb számot.
Az EU a fenti okok és a gazdasági fejlődés visszaesése miatt a következő években a szociális háló megerősítését tervezi, ellentétben a magyar kormány szociális politikájának irányával és alaplogikájával, amit például a szociális törvény módosítása is fémjelzett.
